A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20435/2017/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.435/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Benya Annamária ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. február 22. napján kelt 19.P.20.256/2017/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes részéről az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ... internetes portálon ... napján "..." címmel megjelent cikkben foglaltak miatt sajtó-helyreigazítás iránt előterjesztett keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 30.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Pp. 342. § (1) bekezdését, a Ptk. 6:7. § (1)-(3) bekezdését, utalt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre. Idézte továbbá az új Ptk. kommentárját, megállapítva, hogy a felperes e-mailben megküldött sajtó-helyreigazítás iránti kérelme nem minősül írásbelinek. Az ugyanakkor szóbeli közlésnek sem minősül, hanem olyan elektronikus vagy digitális tartalom, ami nem felel meg a Pp. 342. § (1) bekezdésében foglaltaknak, joghatás kiváltására alkalmatlan. Utalt a 2016. július 15-én hatályba lépett 2015. évi CXXII. törvény értelmező rendelkezéseinek 17. és 18. pontjára, rámutatva, hogy az alperesi szerkesztőség nem minősíthető olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, amelynek kötelezettsége lenne, hogy a digitális formában megküldött adatok alapján helyreigazítási közleményt tegyen közzé.

Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egyszerű e-mail üzenetben megküldött digitális adathalmaz nem minősül írásbeli formának, a formai hiányosságok miatt a kérelem határidőben érkezését nem lehetett vizsgálni, azt figyelmen kívül kellett hagyni. Az e-mail üzenet megküldése ugyan igazolható, de az, hogy azt a címzett kézhez kapta már nem bizonyítható. A határidő megtartásának igazolása sem biztosított abban az esetben, ha a küldemény átvétele nem igazolható.

A Pp. 78. §-a alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a következetes és egységes bírói gyakorlattal ellentétesen ítélte meg az e-mail útján megküldött helyreigazítási kérelem követelményeit és teljességgel megalapozatlanul utasította el a felperes keresetét.

Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/4., 2.Pf.21.520/2015/4/II. és a 32.Pf.20.528/2016/5/II. számú határozataira. A hivatkozott döntések egységesen és egymással összhangban különbséget tesznek meghatározott esetek között, így aközött, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelem magában az e-mailben került megfogalmazásra, vagy a sajtó-helyreigazítási kérelem papír alapon, kézzel aláírva készült el, amelynek másolata került e-mail mellékletként megküldésre. A Fővárosi Ítélőtábla döntései következetesen rögzítik, hogy kizárólag az első esetben, vagyis akkor kell alkalmazni fokozott biztonságú aláírást, ha a helyreigazítási kérelem magában az e-mailben kerül megfogalmazásra.

A második esetben, amikor a kérelmező a sajtó-helyreigazítási kérelmet kinyomtatja, aláírja és az e-mailhez másolatban mellékeli, a kérelem teljes mértékben megfelel - formailag és az írásbeliség szempontjából is - a postai úton küldött kérelemnek, csupán a továbbítás módjában van lényegtelen különbség. Az e-mail üzenete az alperesek által sem vitatottan határidőben megérkezett az I. rendű alperesi szerkesztőség impresszumában található e-mail címre. Annak mellékleteként csatolta a jogi képviselője saját kezű aláírásával és pecsétjével ellátott sajtó-helyreigazítás iránti kérelmének, valamint az ügyvédi meghatalmazásának aláírt másolatát.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/4. számú határozata értelmében az e-mail mellékleteként továbbított, aláírással ellátott helyreigazítási kérelem, ha igazolhatóan megérkezik a Pp. 342. § (1) bekezdésében megjelölt személyhez, a helyreigazítási kérelemhez fűzött alaki követelményeknek megfelel, tekintettel arra, hogy a Pp. 342. § (1) bekezdése a helyreigazítási kérelmekkel kapcsolatosan egyszerű írásbeli formát rendel. Kérelme egy e-mail mellékleteként került továbbításra, ebben az esetben nem támasztható olyan többletkövetelmény a papír alapon és elektronikus formában, másolatban megküldött sajtó-helyreigazítási kérelem tekintetében, ami a helyreigazítás előterjesztője szempontjából többletkötelezettséget jelentene a fokozott biztonságú aláírás elektronikus dokumentumhoz rendelésével.

A 32.Pf.20.528/2016/5/II. számú határozat indokolása szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás többletkövetelményét csak akkor kell alkalmazni, ha a jogában sértett fél papír alapú, kézzel aláírt, pecsételt másolati példányt nem csatol kérelméhez. Az írásban előterjesztett, de másolati példánnyal igényelt helyreigazítás hatályos, ezért ebből a szempontból nem hozható hátrányos helyzetbe az igénylő, aki elektronikus úton küldi meg a másolt kérelmet.

A 2016. július 1. napja előtt hatályos 2001. évi XXXV. törvény 4. § (1) bekezdésének alkalmazása vonatkozásában valamennyi döntés kimondja, hogy a fokozott biztonságú aláírás alkalmazása csak abban az esetben szükséges, ha a jogában sértett e-mail üzenetéhez mellékletként a kézzel aláírt helyreigazítási kérelmének másolatát nem csatolja. A 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései ugyanezen joggyakorlat szerint értelmezhetőek, így teljességgel megalapozatlan az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az e-mail útján küldött, jogi képviselője által kézzel aláírt sajtó-helyreigazítási kérelme nem minősül írásbelinek, mint ahogy hibás és a gyakorlattal ellentétes az a megállapítás is, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelme nem felel meg a Pp. 342. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

Alaptalan azon elsőfokú bírósági hivatkozás is, hogy a határidő számítás igazolása nem biztosított, mivel nem bizonyított, hogy azt a címzett kézhez kapta-e. A perben az alperes nem vitatta, hogy határidőben kézhez kapta és megnyitotta az e-mail üzenetét. Egy napi 24 órában működő online hírportál esetén nem is lehet mérlegelési kérdés az, hogy a szerkesztőség impresszumában megadott e-mail címre megérkező leveket az érkezés napján a szerkesztőség ne dolgozná fel.