A Legfelsőbb Bíróság Kfv.516/2009/3. számú határozata elöljárói hatalommal visszaélés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §, 34. §, 35. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 42. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Mészár Róza

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kb.178/2008/4., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.121/2008/4., Kúria Bfv.516/2009/3. (BH 2010.8.204), *Kúria Kfv.516/2009/3.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.516/2009/3.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2009 év október hó 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának Kb.IV.178/2008/4. számú és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.121/2008/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 8.230 (nyolcezer-kettőszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a rendelkező részben megjelölt, 2008. november 18. napján meghozott végzésével a pótmagánvádló vádindítványa alapján a vádlott ellen a Btk. 359. § e.) pontjába ütköző és aszerint büntetendő elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást elévülés okából megszüntette.

A végzés tartalmazza a vádindítvány tényállását, ami a következő:

A vádlott által készített és elfogadott a MH Honvéd Vezérkar Műveleti Főcsoportfőnökség SZMSZ-ben szándékosan olyan rendelkezést fogadott el, mely szerint a vádlottat távollétében két helyettese közül az ő beosztásnál alacsonyabb beosztású személy helyettesíti. Ez a rendelkezés ellentétes és súlyosan sérti a katonai hierarchiát, és olyan helyzetet teremtett, amely a pótmagánvádló tekintélyét jelentősen aláásta. Ezen eseményt előzte meg számos olyan esemény, ami egyértelműen és kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy az SZMSZ készítője és elfogadója szándékosan hozott olyan rendelkezést, melynek következtében a vádlott hátrányosabb bánásmódban részesítette a pótmagánvádlót.

Rögzítette még az elsőfokú bíróság, hogy a tényállásban szereplő SZMSZ a vádlott által 2005. május 2-án került aláírásra; azt a Honvéd Vezérkari Főnök 2005. május 3-án hagyta jóvá.

Továbbá, hogy a pótmagánvádló a fentebb leírt cselekmény miatt az ügyészségen 2008. május 6. napján tett feljelentést. A feljelentését a Budapesti Katonai Ügyészség - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - 2008. május 9-én kelt határozatával elutasította. Az elutasító határozatot a Katonai Főügyészség 2008. július 5-én helybenhagyta.

A megszüntetés jogcímét a bíróság azzal indokolta, hogy a vádindítványban szereplő elöljárói hatalommal visszaélés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő katonai vétség, amely a Btk. 33. § (1) bekezdés b.) pontja értelmében elévülést félbeszakító eljárási cselekmény hiányában három év alatt elévül.

Miután ilyen, a Btk. 35. § (1) bekezdésében meghatározott, félbeszakító cselekmény a jelen ügyben nem volt, az elévülés 2008. május 3-án bekövetkezett.

A megszüntető határozat ellen, annak hatályon kívül helyezése és a büntetőeljárás folytatásának elrendelése érdekében a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést.

Az írásban részletesen indokolt fellebbezésében sérelmezte, hogy bár a vádindítványában a nyugállományba helyezése során tanúsított nemcsak az alapvető erkölcsi, hanem konkrét jogi normákat is sértő elöljárói visszaélést is vád tárgyává tette, e magatartásokkal a bíróság egyáltalán nem foglalkozott, hanem kizárólag a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos tények rögzítésére és vizsgálatára szorítkozott.

Az elévülés bekövetkezésének megállapítását azért tartotta tévesnek, mert jogi álláspontja szerint az ügyészségen tett, oda 2008. május 6-án érkezett feljelentése az elévülést félbeszakította.

A határidők számítására vonatkozó büntetőeljárási szabályok alapján ugyanis - figyelemmel a 2008. május 1-je és 4-e közötti munkaszüneti napokra is - a bíróságnak a feljelentést úgy kellett volna értékelnie, hogy azt még az elévülési időn belül postára adták.

A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2009. március 25. napján meghozott 6.Kbf.121/2008/4. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A tényállást felülbírálva leszögezte: az abban foglaltak megegyeznek a vádindítványban leírt tényállással, mivel a pótmagánvádló a vádindítványában kizárólag a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos vádlotti magatartást jelölte meg a vád ténybeli alapjaként. A nyugállományba vonulásának körülményeiről tett ugyan említést, de csupán olyan szövegkörnyezetben, mint ami a vádlott magatartásának szándékosságát igazolja.

Az elsőfokú bíróság jogi indokolását kiegészítette azzal, hogy a Btk. 35. § (1) bekezdése szempontjából büntetőügyben eljáró hatóságnak a jelen esetben a Budapesti Katonai Ügyészség volt tekinthető. Miután pedig e hatóság semmilyen olyan intézkedést nem foganatosított a terhelttel szemben ami az elévülést félbeszakította volna, a vád tárgyát képező katonai vétség büntethetősége - ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - 2008. május 3-án elévült.

* * *

A fenti jogerős ügydöntő határozatok ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból, a büntetőeljárásnak a büntető anyagi jogszabályok megsértésével történt törvénysértő megszüntetése miatt, a támadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a büntetőeljárás lefolytatására utasítása érdekében, a terhelt terhére, a törvényes határidőn belül - 2009. május 27-én - jogi képviselője útján a pótmagánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Beadványában kifogásolta, hogy az ítélőtábla a fellebbezésében felhozott, a határidő számítására vonatkozó érveit teljesen figyelmen kívül hagyta, holott az anyagi jogi szabályok az elévülési időtartam számításánál nem rendezik a joggyakorlásra nyitva álló határidő utolsó napjának a kérdéskörét, csak az elévülés határidejének kezdő napját határozzák meg.

A jogok gyakorlására nézve az eljárási szabályok adnak pontos útmutatást. Így a Be. 64. §-a szabályozza az eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló határidőket. Maga a pótmagánvád is egy olyan eljárási cselekmény, amelyre az eljárásjog szabályai vonatkoznak. Emiatt - álláspontja szerint - a pótmagánvád intézményéhez kapcsolódó anyagi jogi (elévülési) szabály érvényesítésénél is az eljárásjogi szabályokat kell alkalmazni.

A határidő számításánál irányadó Be. 64. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel pedig - minthogy a határidő utolsó napja, azaz május 3-a munkaszüneti nap volt, - az ezt követő első munkanapon postára adott vádindítvány határidőben érkezett.