A Kúria Pfv.21738/2014/18. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 237. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A színlelt szerződést, ha az más szerződést leplez, a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A felek közt létrejött adásvételi szerződés nem leplezhetett köztük létrejött adásvételt, de jelzálogjog létrehozására irányuló szerződést igen és így nincs akadálya az ennek megfelelő jogkövetkezmények levonásának.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.738/2014/18.szám

A Kúria a dr. Barbalics Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Barbalics István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és a személyesen eljárt II.r. alperesekkel szemben szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Törvényszék előtt 71.P.25.917/2010. szám alatt folyamatban volt és az Ítélőtábla 5.Pf.20.486/2014/10. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az I.r. alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként belépett a személyesen eljárt a jogerős ítélettel szemben a felperes és az I.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A felek a felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A II.r. alperes meg kívánta vásárolni üzlettársával, F. S.-sel együtt a felperes jogelődje, K. G. tulajdonában álló ingatlant, de a vételár nem állt a rendelkezésükre. A felek megállapodása szerint ezért a II.r. alperes 25.000.000 forint kölcsönt vett fel az I.r. alperestől, amelynek a fedezete a felperes jogelődje tulajdonában álló perbeli ingatlan volt. Az érdekeltek 1996. március 27-én megjelentek a közjegyző előtt és szerződést kötöttek oly módon, hogy a 211/1996. ügyszámú okiratban a II.r. alperes egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amely szerint 50.000.000 forint kölcsönt vett fel a felperestől és vállalta azt kamataival együtt visszafizetni 1996. június 21. napjáig. A 212/1996. ügyszámú okirat szerint a felperes eladta az ingatlant 45.000.000 forintért az I.r. alperesnek, de a vevő három hónapra visszavásárlási jogot engedélyezett a részére. A vételárat a felperes nem vette fel, helyette az I.r. alperes 25.000.000 forint kölcsönt adott a II.r. alperesnek. F. S. - aki vállalta a pénz megforgatását - ezt követően rövidesen elhunyt, a kölcsön nem került visszafizetésre és így a felperes nem élt a visszavásárlási jogával. A felperes és a II.r. alperes írásban rögzítették, hogy közöttük kölcsönszerződés nem jött létre, a II.r. alperes pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a 25.000.000 forintot és kamatát visszafizeti az I.r. alperesnek, de a megállapodásnak nem tett eleget. Az I.r. alperes, akinek tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, 1996. szeptember 27-én birtokba vette az ingatlant.

A peres eljárás során hozott jogerős közbenső ítéletben megállapításra került, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan megkötött adásvételi szerződés érvénytelen. A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint az adásvételi szerződés színlelt volt, mert a peres felek valódi szerződési akarata egy kölcsönügyletre irányult, amely szerint az I.r. alperes három havi lejárattal, havi 10 %-os kamatra, 25.000.000 forintot adott kölcsön a II.r. alperesnek, amely kölcsön visszafizetésének a biztosítékául szolgált a felperes jogelődjének ingatlana. A feleknek tehát nem állt fenn szerződéskötési akarata az ingatlanon fennálló tulajdonjog átruházására.

A felperes fenntartott keresetében kérte a szerződés érvénytelensége folytán - jogelődje közbenső tulajdon szerzésére utalással - tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az I.r. alperes kötelezését az ingatlan birtokba adására, 69.386.945 forint lejárt, továbbá a birtokba adásig folyamatosan további havi 411.540 forint használati díj és járulékai, valamint 9.261.120 forint kártérítés megfizetésére. Kérte továbbá a II.r. alperes kötelezését mindezek tűrésére.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresetében, ha a kereset nem kerülne elutasításra, kérte annak a megállapítását, hogy a kölcsönszerződés közte és a felperes között jött létre és azt, hogy a bíróság rendelje el a perbeli ingatlanra 45.000.000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzését. Kérte annak a megállapítását, hogy a kölcsön az ingatlannal került visszafizetésre és a felperest annak tűrésére kötelezni, hogy az ingatlan tulajdonosa az I.r. alperes legyen. Az eredeti állapot helyreállítása esetén kérte kötelezni a felperest 45.000.000 forint és járulékai megfizetésére, továbbá az ingatlan fenntartására, felújítására fordított kiadásai megtérítésére. Kérte továbbá annak az elrendelését, hogy amíg a felperes a követelését nem téríti meg, az I.r. alperes jogosult az ingatlan birtoklására.

A felperes kérte a viszontkereset elutasítását, a II.r. alperes pedig a kereset teljesítését nem ellenezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megkereste a földhivatalt, hogy a perbeli ingatlanra öröklés jogcímén - jogelődje eredeti állapot helyreállítása jogcímén visszajegyzett tulajdonjogára utalással - jegyezze be a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Kötelezte az I.r. alperest, hogy az ingatlant kiürítve adja a felperes birtokába, valamint fizessen meg a felperesnek 69.386.945 forintot és kamatát, valamint 2013. október 1. napjától a birtokba adásig havi 411.540 forint használati díjat és járulékait. Kötelezte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek további 7.812.695 forintot, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította, továbbá elutasította a viszontkereset is.

Az ítélet indokolása szerint a jogerős közbenső ítélet által megállapítottan a perbeli adásvételi szerződés érvénytelen, így az eredeti állapotot kellett helyreállítani. Elrendelte ezért az elsőfokú bíróság a jogelőd közbenső tulajdonszerzésére utalással a felperes tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kötelezte az I.r. alperest a jogalap nélkül birtokolt ingatlan birtokba adására. A jogcím nélküli használat folytán az I.r. alperes köteles volt a használati díj, továbbá a kirendelt szakértői vélemény szerint az ingatlanban bekövetkezett összesen 7.812.695 forint összegű kár megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I.r. alperes feltételes viszontkeresetet kívánt előterjeszteni, amire azonban nincs mód, ezért azt el kellett utasítani. Nem tudta bizonyítani az I.r. alperes, hogy a felperesnek, illetve a jogelődjének adott volna kölcsönt és a peradatok szerint ilyen jogügylet az alperesek között jött létre. Az I.r. alperes nem a kölcsön biztosítására terjesztett elő jelzálogjogra vonatkozó viszontkeresetet, hanem ezt az igényét a létre nem jött szerződésre alapította. Az I.r. alperes kölcsönkövetelése azonban a II.r. alperessel szemben elévült, ezért elévült volna az ennek a biztosítására szolgáló jelzálogszerződésből fakadó követelés is.