A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20806/2020/6. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 162. § (1) bek., 231. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A törvény szövegében kifejezetten nevesített perbeli személyek is kizárólag saját felhasználásra készíthetnek a per iratairól másolatot, annak nyilvánosságra hozatala céljából nem. E személyeken kívül más személyek pedig csak jogi érdekük igazolása után, az eljáró bíróság elnökének engedélyével tekintheti meg az iratokat, illetve készíthetnek azokról - kizárólag saját maguk számára - másolatot vagy kivonatot.

A tárgyalás nyilvánossága nem töri át ezt az elvet és a tárgyaláson résztvevők is csak a rájuk vonatkozó speciális törvényi rendelkezéseknek - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szabályainak - megfelelően tájékoztathatnak a tárgyaláson történtekről, ami nem jelenti azt, hogy a perben keletkezett bírósági iratokat korlátozás nélkül közzé tehetnék. A tárgyalás nyilvánosságát szabályozó Pp. 231. §-a a tárgyalás a tárgyaláson hozott ítélet kihirdetésének nyilvánosságát írja elő főszabályként, ami nyilvánvalóan nem jelenti a keresetlevél vagy bármely bírósági beadvány teljes terjedelmű közzétételét a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető módon.

Mindezek alapján a felperestől származó és a bíróságnak címzett két irat közzétételével sérül a felperes magántitokhoz fűződő személyiségi joga és ezzel együtt sérül az okiratokban szereplő egyes személyes adatok védelméhez fűződő joga is.

***********

Fővárosi Ítélőtábla Záradék:

8.Pf.20.806/2020/4. Kijavító végzés 8.Pf.20.806/2020/6. szám alatt.

Budapest, 2021. május 25.

Dr. Lesenyei Terézia s.k.

a tanács elnöke

A Fővárosi Ítélőtábla az ... Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. László Áron Márk ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe1.) felperesnek - a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1., ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés és szerzői jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2020. október 29. napján kelt 1/A.P.21.009/2020/17. számú ítélete ellen az alperes 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezései közül a jóhírnévhez és a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti keresetet is elutasítja, az elsőfokú perköltségről akként rendelkezik, hogy azt a felek maguk viselik. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A felek a felmerült másodfokú költségeiket maguk viselik.

Az elsőfokú eljárás során feljegyzett 40.200 (Negyvenezer-kétszáz) forint és a fellebbezési eljárásban feljegyzett 19.200 (Tizenkilencezer-kétszáz) forint, összesen 59.400 (Ötvenkilencezer-négyszáz) forint illetékből 29.700 (Huszonkilencezer-hétszáz) forintot a felperes és 29.700 (Huszonkilencezer-hétszáz) forintot az alperes köteles megfizetni az államnak, külön felhívásra.

A fellebbezési eljárásban feljegyzett 19.200 (Tizenkilencezer-kétszáz) forint illetékből 9.600 (Kilencezer-hatszáz) forintot a felperes és 9.600 (Kilencezer-hatszáz) forintot az alperes köteles megfizetni az államnak, külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes a magyarországi kulturális életben jelentős szerepet játszó, zsidó származású személyek egyenesági leszármazottja és egyben szerzői jogi jogutódja. Anyai nagyapja P.A., anyai nagyanyja V.Z., mindketten ismert költőnek, illetve írónak számítanak az irodalmi közéletben, akiknek művei rendszeres időközönként rangos folyóiratok gondozásában, illetve kötetekben kerülnek közlésre.

[2] Az alperesi Alapítvány fő tevékenysége a zsidó kultúra gondozásához kapcsolódik, ennek részeként az alperes kiadásában jelenik meg a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat. Az alperes mindemellett a közelmúltban egy antológiai kötetet jelentetett meg "Két évszázad magyar-zsidó költészete" címmel. A 2015. december 10-én megjelent kötet 48 db P.A. által írt verset és 8 db V.Z. által írt költeményt tartalmazott a felperes, mint szerzői jogi jogutód engedélye nélkül.

[3] A felperes 2016. június 29. napján keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék előtt az alperessel szemben szerzői jogi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 8.Pf.../2018/5. számú, 2018. június 7-én kelt jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a kiadásában 2015. december 10-én megjelent "Két évszázad zsidó-magyar költészete I." című kötetben V.Z. és P.A. költeményeit megjelentette megsértette a felperes többszörözéshez és terjesztéshez fűződő szerzői jogait. Kötelezte ezért az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 320.000 forint szerzői jogdíjat és annak késedelmi kamatát. Az alperes önkéntes teljesítésének elmaradása következtében a felperes végrehajtási eljárást indított az alperessel szemben. Ennek következtében a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat 2019. évi 2-es számában megjelent az "... vége" című cikk, amely a felperes magatartásáról, a felek közti jogvitáról és annak következményeiről számolt be. A cikk négy fő részből áll, egy rövid összefoglalót tartalmaz a család történetéről képillusztrációkkal ellátva, utánközlésre került P.A.: "...a mű címe" című verse, nyilvánosságra került teljes terjedelmében a 2016-os perben a felperes által benyújtott keresetlevél és annak hiánypótlása, és megjelenik K.J. a Múlt és Jövő című folyóirat főszerkesztőjének levele ("Nyílt levél").

[4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes magántitokhoz való jogát azzal, hogy a felperesi keresetlevelet, valamint annak hiánypótlásaként beadott előkészítő iratot a felperes engedélye nélkül teljes terjedelmében közzétette. Kérte az alperes jogsértéstől történő eltiltását és 200.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

Kérte annak megállapítását is a felperes keresetében, hogy az alperes megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő jogát akkor, amikor a sérelmezett cikkben a felperesi keresetlevélben, valamint annak hiánypótlásaként beadott iratban foglalt felperesi személyes adatokat nyilvánosságra hozta. Kérte a jogsértéstől történő eltiltást és 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését az alperesnek.

A felperes további kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a "Nyílt levél"-ben közzétett alábbi kijelentésekkel: