31999R0976[1]
A Tanács 976/1999/EK rendelete (1999. április 29.) a közösségi együttműködési politika keretében a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célját harmadik országokban elősegítő, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtására vonatkozó követelmények megállapításáról
A Tanács 976/1999/EK rendelete
(1999. április 29.)
a közösségi együttműködési politika keretében a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célját harmadik országokban elősegítő, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtására vonatkozó követelmények megállapításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],
(1) mivel a közösségi együttműködési politika keretében a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célját harmadik országokban elősegítő, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtására vonatkozó követelmények megfelelő eljárásait meg kell állapítani;
(2) mivel a Tanács e rendelettel egyidejűleg elfogadta a demokrácia, a jogállamiság fejlesztése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása általános céljának megvalósításához hozzájáruló fejlesztési együttműködési műveletek megvalósításával szembeni követelmények meghatározásáról szóló, 1999. április 29-i 975/1999/EK tanácsi rendeletet [3];
(3) mivel a harmadik országokkal folytatott együttműködés meglévő programjai keretében, beleértve a TACIS, a PHARE, a MEDA, valamint a Bosznia és Hercegovina újjáépítéséről szóló rendelet, valamint az EK-Szerződés 235. cikke alapján a jövőben megvalósuló ilyen együttműködést, fel kell lépni a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása általános céljának harmadik országokban történő előmozdítása érdekében;
(4) mivel az Európai Unióról szóló szerződés F. 2. cikke leszögezi, hogy az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, amint azt az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről Rómában 1950. november 4-én aláírt európai egyezmény szavatolja, és miként azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból a közösségi jog általános elveiként következnek;
(5) mivel az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítására irányuló közösségi tevékenységet az emberi jogok egyetemességébe és oszthatatlanságába vetett hit vezérli, azok az elvek, amelyek az emberi jogok védelmezését szolgáló nemzetközi rendszer alapját képezik;
(6) mivel az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítását szolgáló közösségi fellépés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által megállapított általános elvekben gyökerezik;
(7) mivel a Közösség elismeri, hogy az egyes emberi jogok kölcsönösen összefüggenek, és azt, hogy a gazdasági és szociális fejlődésben, valamint a polgári és politikai jogok biztosításában elért vívmányoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást;
(8) mivel az emberi jogokat e rendelet értelmében olyannak kell tekinteni, mint amelyek kiterjednek a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására, beleértve az 1949-es genfi egyezményeket és azok 1977. évi kiegészítő jegyzőkönyveit, a menekültek jogállásáról szóló 1951-es genfi egyezményt, a népirtás bűncselekményének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948-as egyezményt, valamint egyéb nemzetközi szerződési vagy szokásjogi normákat;
(9) mivel a Tanács és a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező képviselői által az emberi jogokról, a demokráciáról és a fejlesztésről 1991. november 28-án elfogadott állásfoglalás a gazdasági és szociális jogok mellett a polgári és politikai szabadságok előmozdítását szolgáló iránymutatásokat, eljárásokat és gyakorlati intézkedéseket állapít meg az emberi jogok tiszteletben tartásán nyugvó képviseleti politikai rendszer keretében;
(10) mivel az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítását szolgáló közösségi fellépés pozitív és alkotó megközelítésnek az eredménye, amelynek alapján a Közösség és partnerei az emberi jogokat és a demokratikus elveket közös érdekű ügynek és olyan párbeszéd alapjának tekintik, amely e jogok és elvek tiszteletben tartásának előmozdítására irányuló intézkedéseket eredményezhet;
(11) mivel e pozitív megközelítésnek tükröződnie kell a demokratizálódás támogatására, a jogállamiság és a pluralista és demokratikus civil társadalom megerősítésére irányuló intézkedések, illetve a konfliktusok megelőzését, a békekezdeményezések támogatását és a büntetlenség elleni fellépést szolgáló bizalomerősítő intézkedések végrehajtásában;
(12) mivel a lehető legnagyobb hatás és hatékonyság biztosítása érdekében az egyes országok pozitív akcióinak támogatására szolgáló pénzeszközöket a földrajzi programokkal összhangban kell felhasználni, és integrálni kell más fejlesztési eszközökkel;
(13) mivel azt is biztosítani kell, hogy ezek a műveletek összhangban legyenek az Európai Unió egészének külpolitikájával, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikát;
(14) mivel ezeknek a műveleteknek figyelmet kell fordítaniuk a hátrányosan megkülönböztetettekre, illetve a szegénységtől vagy más hátránytól szenvedőkre, a gyermekekre, a nőkre, a menekültekre, a migránsokra, a kisebbségekre, a lakhelyüket elhagyni kényszerülő személyekre, az őslakosságra, a bebörtönzöttekre és a kínzás áldozataira;
(15) mivel az egyén alapvető szabadságait tiszteletben tartó politikai rendszerben a demokratizálódásra és a jogállamiság elveinek betartására irányuló közösségi támogatás egy politikai rendszeren belüli betartása az egyén alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartásával előmozdítja a Közösség és partnerei között létrejött olyan megállapodások céljainak megvalósítását, amelyekben az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása a felek közötti kapcsolat lényegi eleme;
(16) mivel a műveletek minőségét, hatását és folyamatosságát különösen olyan, többéves programok kidolgozásával kell biztosítani, amelyek az emberi jogokat és a demokratikus elveket az érintett ország hatóságaival együttesen mozdítják elő, figyelemmel az ország sajátos igényeire;
(17) mivel a hatékony és összehangolt cselekvés megköveteli, hogy az emberi jogokat és a demokratikus elveket érintő tevékenység sajátos jellemzői tükröződjenek az e téren megvalósuló műveletek és projektek finanszírozására vonatkozó rugalmas, átlátható és gyors döntéshozatali eljárás kialakításában;
(18) mivel a Közösségnek az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítása iránti elkötelezettsége hitelességének és hatékonyságának növelése érdekében sürgős vagy rendkívüli jelentőségű helyzetekben képesnek kell lennie a gyors reagálásra azokban az országokban, ahol ilyen helyzetek kialakulnak;
(19) mivel a támogatás-odaítélési és különösen a projektelbírálási eljárásnak figyelmet kell fordítania a Közösség részéről e téren nyújtott támogatás címzettjeinek sajátos jellegére, nevezetesen tevékenységeik nonprofit természetére, a sokszor önkéntes tagok által viselt kockázatokra, az olykor ellenséges környezetre, amelyben működnek, valamint a saját erőforrásaik által behatárolt mozgástérre;
(20) mivel a civil társadalom kialakulása szükségszerűen új szereplők megjelenését és szerveződését vonja maga után, és mivel ebben az összefüggésben a kedvezményezett harmadik országokban olyan partnerek kérhetnek pénzügyi támogatását a Közösségtől, akik e téren nem rendelkeznek tapasztalattal;
(21) mivel az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítását célzó projektek pénzügyi támogatásáról szóló döntéseket pártatlanul, a közösségi támogatásban részesülő szervezetek és a támogatott projektek által megcélzott személyek vagy csoportok közötti faji, vallási, kulturális, szociális vagy etnikai alapon nyugvó hátrányos megkülönböztetés nélkül kell meghozni, és azokat semmiféle politikai megfontolás nem vezérelheti;
(22) mivel az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítására irányuló, az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott segély végrehajtására és kezelésére eljárásokat kell megállapítani;
(23) mivel ezeknek a műveleteknek a végrehajtása valószínűleg elősegíti a közösségi célok elérését; mivel a szerződés e rendelet elfogadásához nem biztosít a 235. cikkben foglaltakon túl egyéb hatásköröket;
(24) mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. március 6-i nyilatkozatának [4] 2. pontja értelmében e rendelet utal egy, a program teljes futamidejére irányadó pénzügyi referenciaösszegre, a szerződésben meghatározott költségvetési hatóság jogkörének érintése nélkül,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
Célok
1. cikk
E rendelet célja az olyan, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtási eljárásainak megállapítása, amelyek a harmadik országokban a közösségi együttműködési politika keretében hozzájárulnak a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános céljához.
Az e rendeletben érintett műveleteket harmadik országok területén kell végrehajtani, illetve azok közvetlenül kapcsolódnak harmadik országban kialakuló helyzetekhez.
2. cikk
Az e rendeletben megállapított eljárások alkalmazandók a 3. és a 4. cikkben meghatározott területeken végzett műveletekre, a harmadik országokkal fenntartott együttműködési programok keretén belül, beleértve a TACIS- [5], a PHARE- [6], a MEDA-programokat [7], valamint a Boszniára és Hercegovinára vonatkozó rendeleteket [8], úgyszintén bármely, a jövőben a harmadik országokkal folyatott, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 235. cikke alapján végrehajtott közösségi együttműködési műveletekre ezeken a területeken, kivéve a fejlesztési együttműködési műveleteket.
3. cikk
Az 1. és 2. cikk keretein belül és az Európai Unió egészének külpolitikájával összhangban, az Európai Közösség műszaki és pénzügyi támogatást nyújt az alábbi célokra irányuló műveletekhez:
1. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a demokrácia és a jogállamiság fejlesztését és megszilárdítását szolgáló más nemzetközi okmányokban kinyilatkoztatott emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, különösen pedig:
a) a polgári és politikai jogok előmozdítása és védelme;
b) a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítása és védelme;
c) a hátrányosan megkülönböztetettek vagy a szegénységtől, illetve más hátránytól szenvedők emberi jogainak előmozdítása és védelme, ami hozzájárul a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentéséhez;
d) a kisebbségek, az etnikai csoportok és az őslakosok támogatása;
e) az emberi jogok védelmében vagy előmozdításában részt vevő helyi, országos, regionális vagy nemzetközi szervezetek támogatása, beleértve a nem kormányzati szervezeteket;
f) a kínzás áldozatainak rehabilitációját szolgáló központok és olyan szervezetek támogatása, amelyek konkrét segítséget nyújtanak az emberi jogokkal történő visszaélés áldozatainak, vagy a kínzás és bántalmazás megakadályozása érdekében elősegítik a körülmények javítását ott, ahol az embereket szabadságjogaiktól megfosztják;
g) az oktatás, a képzés és a tudatosság fokozásának támogatása az emberi jogok területén;
h) az emberi jogok ellenőrzésére irányuló tevékenység támogatása, beleértve a megfigyelők képzését;
i) az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentes gyakorlat előmozdítása, beleértve a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére irányuló intézkedéseket;
j) a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt alapvető szabadságok, különösen a véleménynyilvánítási, szólás- és lelkiismereti szabadság, valamint az anyanyelvhasználat jogának előmozdítása és védelme;
2. a demokratizálódási folyamat támogatása, különösen az alábbiak tekintetében:
a) a jogállamiság előmozdítása és megszilárdítása, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartása és megerősítése, valamint a humánus börtönrendszer támogatása; alkotmány- és jogalkotási reform támogatása; a halálbüntetés eltörlésére irányuló kezdeményezések támogatása;
b) a hatalmi ágak megosztásának előmozdítása, különösen az igazságszolgáltatás és a jogalkotás végrehajtó hatalomtól való függetlenségének, valamint az intézményi reformoknak a támogatása;
c) mind politikai szinten, mind pedig a civil társadalom szintjén megvalósuló pluralizmus támogatása, a társadalom pluralista jellegének fenntartásához szükséges intézmények erősítésével, beleértve a nem kormányzati szervezeteket, a független és felelős sajtó előmozdításával, a sajtószabadság és az egyesülési és gyülekezési szabadság tiszteletben tartásának támogatásával;
d) a helyes kormányzás előmozdítása, különösen a közigazgatási átláthatóság támogatásával, a korrupció megelőzésével és leküzdésével;
e) az állampolgárok részvételének elősegítése az országos, regionális és helyi szintű döntéshozatali folyamatokban, előmozdítva különösen a nők és férfiak egyenlő részvételét a civil társadalomban, a gazdasági életben és a politikában;
f) a választási folyamatok, különösen a független választási bizottságok támogatása, anyagi, műszaki és jogi segítségnyújtás a választások előkészítésében, így a választási névjegyzékek összeállításában, a sajátos csoportok, különösen a nők választási folyamatban való részvételének támogatására irányuló intézkedések, a megfigyelők képzése;
g) a polgári és a katonai tisztségek elkülönítésére irányuló nemzeti erőfeszítések támogatása, a polgári és a katonai személyi állomány képzése és tudatosságuk fokozása az emberi jogok terén;
3. az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokratizálódást előmozdító intézkedések támogatása, a konfliktusok megelőzésével és következményeik kezelésével, szoros együttműködésben az érintett, hatáskörrel rendelkező szervekkel, különösen az alábbi területeken:
a) a képességfejlesztés támogatása, beleértve a helyi korai előrejelző rendszerek létrehozását;
b) a különböző identitású csoportok lehetőségeinek kiegyensúlyozására és a megosztó vonalak áthidalására irányuló intézkedések támogatása;
c) a konfliktusok megelőzése és a polgári béke helyreállítása érdekében a csoportérdekek békés kiegyenlítését elősegítő intézkedések támogatása, beleértve az emberi jogokhoz és a demokratizálódáshoz kapcsolódó bizalomerősítő intézkedések támogatását;
d) a nemzetközi humanitárius jog előmozdítása és betartása a konfliktusban részt vevő minden fél által;
e) a konfliktus megelőzésével, megoldásával és következményeinek kezelésével foglalkozó nemzetközi, regionális vagy helyi szervezetek (így a nem kormányzati szervezetek) támogatása, beleértve ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok létrehozásának és egy állandó nemzetközi büntetőbíróság felállításának támogatását, valamint az emberjogi sérelmek áldozatainak nyújtott segítséget és támogatást.
4. cikk
E célok közösségi támogatása kiterjedhet az alábbiak finanszírozására:
1. az érintett hivatalok és a lakosság tudatosságának fokozását, tájékoztatását és képzését célzó kampányok;
2. a projektek meghatározásához és előkészítéséhez szükséges intézkedések, nevezetesen:
a) a meghatározásra és a megvalósíthatóságra vonatkozó tanulmányok;
b) az európai szervezetek és harmadik országok szervei közötti műszaki know-how- és tapasztalatcsere;
c) a pályázati eljárások, különösen a pályázatok elbírálásának és a projektdokumentumok előkészítésének költségei;
d) az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi fellépésre vonatkozó általános tanulmányok finanszírozása;
3. a projektek megvalósítása:
a) műszaki támogatás, valamint külföldi és helyi személyzet közreműködése a projektek végrehajtásában;
b) a műveletek végrehajtásához feltétlenül szükséges bármely termék vagy berendezés beszerzése és/vagy leszállítása, rendkívüli körülmények esetén és alapos indokkal helyiségek megvásárlását vagy bérlését is beleértve;
c) ahol indokolt, a műveletek közösségi jellegének kiemelését célzó intézkedések;
4. a közösségi műveletek figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére és értékelésére tett intézkedések;
5. ezeknek az intézkedéseknek a céljairól és eredményeiről az érintett országok lakosságának szóló felvilágosítótevékenységek és a Bizottság és a kedvezményezett kölcsönös előnyére szolgáló igazgatási és műszaki segítségnyújtás.
II. FEJEZET
A támogatás végrehajtásának eljárásai
5. cikk
(1) Az e rendelet alapján finanszírozásra jogosult partnerek a regionális és nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, az országos, regionális és helyi hatóságok és hivatalos szervek, a közösségi székhellyel rendelkező szervezetek és a köz- vagy magánszektorhoz tartozó intézmények és piaci szereplők.
(2) A Közösség e rendelet alapján finanszírozott műveleteinek végrehajtása az (1) bekezdésben említett partner kérésére vagy saját kezdeményezésre történik.
6. cikk
Az 5. cikk (1) bekezdésében említett partnereknek a közösségi finanszírozás iránti jogosultsághoz székhellyel kell rendelkezniük az e rendelet értelmében közösségi finanszírozásra jogosult harmadik országban vagy a Közösség egyik tagállamában. E székhelyeknek az e rendelet keretében finanszírozott minden műveletre vonatkozóan hatékony döntéshozó központként kell működniük. A székhely kivételes esetben egy másik harmadik országban is lehet.
7. cikk
Annak az intézményi és politikai környezetnek a sérelme nélkül, amelyben az 5. cikk (1) bekezdésében említett partnerek tevékenykednek, a szervezet közösségi finanszírozás iránti jogosultságának eldöntése során különösen az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
a) elkötelezettség az emberi jogok és a demokratikus elvek megkülönböztetés nélküli védelme, tiszteletben tartása és előmozdítása iránt;
b) az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítása terén szerzett tapasztalat;
c) az igazgatási és pénzügyi irányítási képességei;
d) a tervezett művelettel kapcsolatos műszaki és logisztikai képességei;
e) a korábbi, különösen a Közösség finanszírozásával kivitelezett műveletek eredményei, ha voltak ilyenek;
f) az a képessége, hogy az érintett harmadik ország civil társadalmának más szereplőivel munkakapcsolatot építsen ki, és a támogatást a civil társadalomnak felelős helyi szervezetekhez irányítsa.
8. cikk
(1) A támogatást csak akkor kell odaítélni az 5. cikk (1) bekezdésében említett partnereknek, ha azok vállalják, hogy eleget tesznek az odaítélés és a végrehajtás Bizottság által megállapított, szerződésben vállalt feltételeinek.
(2) A Közösség részéről támogatott tevékenységeket a Bizottság finanszírozási határozatában megállapított célokkal összhangban kell végrehajtani.
(3) Az e rendelet alapján történő közösségi finanszírozás vissza nem térítendő támogatás formájában történik.
(4) Ahol e rendelet alapján finanszírozott műveletek finanszírozási megállapodás tárgyát képezik a Közösség és a címzett ország között, e megállapodásokban kikötik, hogy az adók, a díjak és a vámok nem a Közösséget terhelik.
9. cikk
(1) A pályázati felhívásokban és a szerződések odaítélésében egyenlő feltételeket kell biztosítani a címzett ország és a tagállamok természetes és jogi személyei számára. Kivételes és alaposan indokolt esetekben ez más országokra is kiterjeszthető.
(2) A beszerzéseknek a tagállamokból vagy a címzett országból kell származniuk. Kivételes és alaposan indokolt esetekben más országokból is származhatnak.
10. cikk
(1) A Bizottság, az összhang és a kiegészítő jelleg, valamint a műveletek lehető legnagyobb általános hatékonysága érdekében, a tagállamokkal szorosan együttműködve, bármilyen szükséges koordinációs intézkedést hozhat.
(2) A Bizottság az (1) bekezdés céljai érdekében minden esetben ösztönzi a következőket:
a) a Közösség és a tagállamok által finanszírozott vagy finanszírozni kívánt műveletekkel kapcsolatos információk cseréje és azok rendszeres elemzését szolgáló rendszer bevezetése;
b) a műveletek végrehajtásának helyszíni koordinációja a Bizottság és a tagállamok képviselői közötti információcserét szolgáló, a címzett ország területén tartott rendszeres találkozók által;
c) a humanitárius segélyre vonatkozó egységes szemlélet elősegítése és, ahol lehetséges, az emberi jogok védelmének integrálása a humanitárius segéllyel.
III. FEJEZET
A műveletek végrehajtásának eljárásai
11. cikk
A rendelet végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege az 1999-2004 közötti időszakra 150 millió euró.
Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv keretein belül.
12. cikk
Az e rendelet hatálya alá tartozó műveleteket a költségvetési és más, hatályban lévő eljárásokkal összhangban a Bizottság programozza, határoz azokról és irányítja, ellenőrzi és értékeli. Megállapítja az e rendelet szerinti segélyek odaítélésének, mozgósításának és végrehajtásának feltételeit.
13. cikk
(1) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően elfogadja az alábbiakat:
- az e rendelet alapján finanszírozott, 1 millió eurót meghaladó műveletek, valamint e műveletek bármely olyan módosítását érintő határozatok, amely az eredetileg jóváhagyott összeg 20 %-nál nagyobb növekedéséhez vezet,
- a műveleteknek adott országban vagy régióban, illetve adott szakterületen egységes keretet biztosítani hivatott programok, ha a megállapított szükségletek mértéke és összetettsége olyan, hogy azok valószínűleg megmaradnak.
(2) A Bizottság értesíti a 14. cikkben említett bizottságot az 1 millió eurónál kisebb költséggel járó projekteket és programokat érintő tervezett finanszírozási határozatairól. Az értesítést legalább egy héttel a határozat meghozatala előtt kell megküldeni.
14. cikk
(1) A Bizottságot a 975/1999/EK rendelet 13. cikkével létrehozott, az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2) Amikor hivatkozás történik erre a cikkre, a Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnök által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.
A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.
Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.
Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem határozott, a javaslatot a Bizottság fogadja el.
15. cikk
(1) A Bizottság szükséghelyzeti intézkedéseket legfeljebb 2 millió euró összegig finanszírozhat. A szükséghelyzeti intézkedések a demokratikus folyamatok hirtelen felfüggesztéséből vagy válsághelyzet kialakulásából, úgyszintén az ország lakosságának egészét vagy egy részét érintő és az egyén alapvető jogait és szabadságait súlyosan veszélyeztető rendkívüli és azonnali fenyegetésből eredő sürgős és előreláthatatlan szükségletek esetében minősülnek szükségesnek.
(2) Amennyiben a műveletek megfelelnek e feltételeknek, a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a leghatékonyabb módon jár el. A tagállamoknak öt munkanap áll rendelkezésére ellenvetéseik előterjesztésére. Amennyiben ellenvetéseket tesznek, a 14. cikkben említett bizottság soron következő ülésén vizsgálja meg azokat.
(3) A Bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a 14. cikkben említett bizottságot az e rendelkezések alapján finanszírozott minden sürgősségi intézkedésről.
16. cikk
A bizottság megvizsgálhat bármely, az e területen nyújtott közösségi támogatást érintő általános vagy sajátos kérdést, valamint hasznos szerepet tölthet be az Európai Unió részéről harmadik országok irányában az emberi jogok és a demokratizálás terén tett intézkedések következetességének javításában. A bizottság évente egyszer megvizsgálja a következő pénzügyi év programozását, illetve megvitatja a Bizottság képviselője által előterjesztett, az e rendelet alapján a következő évben végrehajtandó műveletekre vonatkozó általános iránymutatásokat.
17. cikk
(1) A Bizottság rendszeresen értékeli a Közösség által e rendelet alapján finanszírozott műveleteket, hogy megállapítsa, elérték-e céljaikat, és hogy az elkövetkező műveletek hatékonyságának növelésére vonatkozóan iránymutatásokat állapítson meg. A Bizottság az elvégzett értékelés összegezését megküldi a bizottságnak, amelyet az szükség esetén megvizsgálhat. Az értékelő jelentéseket, kérés esetén, a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A Bizottság a tagállamok kérésére és közreműködésével szintén értékelheti az e rendelet alapján végzett közösségi műveletek és programok eredményeit.
18. cikk
Az e rendelet alapján kötött minden szerződés vagy finanszírozási megállapodás különösen előírja, hogy a Bizottság által a hatályos rendelkezések szerint megállapított szokásos eljárással, különösen pedig az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet előírásaival összhangban, a Bizottság és a Számvevőszék a helyszínen és az 5. cikk (1) bekezdésében említett partnerek székhelyein ellenőrzést tarthat.
19. cikk
(1) A Bizottság a döntését követő egy hónapon belül értesíti a tagállamokat a jóváhagyott műveletekről és projektekről, megjelölve az összegeket, a műveletek jellegét, a címzett országot és a bevont partnereket.
(2) A Bizottság minden költségvetési év végén a tárgyidőszak során finanszírozott műveleteket összefoglaló éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az összefoglaló tájékoztat azokról a partnerekről, amelyekkel az 1. cikkben említett műveleteket végrehajtották.
A jelentés ugyancsak áttekintést nyújt minden elvégzett külső értékelő eljárásról, és esetleg tartalmazhat különleges műveletekre irányuló javaslatokat is.
20. cikk
A Bizottság a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak átfogó értékelést nyújt be az e rendelet alapján a Közösség által finanszírozott műveletekről, amelyet a rendelet jövőjére vonatkozó megfelelő javaslatokkal egészíthet ki.
21. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2004. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Luxembourgban, 1999. április 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
W. Müller
[1] HL C 282., 1997.9.18., 14. o.
[2] 1994. április 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
[3] HL L 120., 1999.5.8., 1. o.
[4] HL C 102., 1996.4.4., 4. o.
[5] A Tanács 2157/91/EGK rendelete (HL L 201., 1991.7.24., 2. o.). A legutóbb az 1279/96/EK rendelettel (HL L 165., 1996.7.4., 1. o.) módosított rendelet.
[6] A Tanács 3906/89/EGK rendelete (HL L 375., 1989.12.23., 11. o.). A legutóbb a 753/96/EK rendelettel (HL L 103., 1996.4.26., 5. o.) módosított rendelet.
[7] A Tanács 1763/92/EGK rendelete (HL L 181., 1992.7.1., 5. o.). A legutóbb az 1488/96/EK rendelettel (HL L 189., 1996.7.30., 1. o.) módosított rendelet.
[8] A Tanács 753/96/EK rendelete (HL L 103., 1996.4.26., 5. o.).
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31999R0976 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31999R0976&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.