31996R1488[1]

A Tanács 1488/96/EK rendelete (1996. július 23.) az Euro-Mediterrán partnerség (MEDA) keretében végrehajtott gazdasági és társadalmi szerkezeti reformokat kísérő pénzügyi és műszaki intézkedésekről

A TANÁCS 1488/96/EK RENDELETE

(1996. július 23.)

az Euro-Mediterrán partnerség (MEDA) keretében végrehajtott gazdasági és társadalmi szerkezeti reformokat kísérő pénzügyi és műszaki intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel az Európai Tanács Lisszabonban, Korfun és Essenben tartott ülésén hangsúlyozta, hogy a mediterrán térség az Európai Unió számára kiemelt területnek számít és elhatározta az Euro-Mediterrán partnerség létrehozását;

mivel különösen az Európai Unió mediterrán politikájának megerősítéséről szóló, 1994. október 19-i és 1995. március 8-i bizottsági közlemény alapján kidolgozott 1995. június 12-i tanácsi jelentésre építve az Európai Tanács 1995. június 26-án és 27-én tartott Cannes-i ülésén újólag megerősítette az Európai Unió mediterrán térségbeli partnereivel kialakított kapcsolatának új dimenziót tulajdonító stratégiát;

mivel a mediterrán térség politikai stabilitással rendelkező és biztonságos térséggé válásának biztosításához további erőfeszítéseket kell tenni, és mivel a Közösség mediterrán térségre vonatkozó politikájának szerepet kell játszania a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése általános céljának, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának elérésében és a jószomszédi kapcsolatok előmozdításában, ugyanakkor tiszteletben tartva a nemzetközi jogot és a tagállamok és a mediterrán térség harmadik országainak területi integritását és külső határait;

mivel az európai országok és a mediterrán országok között idővel létrehozott szabadkereskedelmi övezet elősegíti a mediterrán térségben a stabilitást és a jólétet;

mivel a szabadkereskedelmi övezet kialakítása mélyreható szerkezeti reformokhoz vezethet a mediterrán országokban;

mivel ezért a mediterrán országoknak a gazdasági, társadalmi és közigazgatási struktúrájuk reformja érdekében tett vagy teendő erőfeszítéseit támogatni kell;

mivel el kell mélyíteni a kultúrák és a civil társadalmak közötti párbeszédet, különösen a képzési tevékenységek, fejlesztés és decentralizált együttműködés ösztönzése révén;

mivel ösztönözni kell az erősödő regionális együttműködést és különösen a mediterrán térségek és partnerek közötti, a reformokat és a gazdasági szerkezetváltást elősegítő gazdasági kapcsolatok és a kereskedelem fejlődését;

mivel a Közösség és a mediterrán országok közötti pénzügyi és műszaki együttműködésről szóló kétoldalú jegyzőkönyvek biztosították az együttműködés hasznos kiindulási alapját; mivel az eddigi tapasztalatokra alapozva a kapcsolatokat új szintre kell helyezni a partnerség keretében;

mivel meg kell határozni a partnerség végrehajtásának szabályait, gondoskodva a költségvetési eszközök felhasználásának átláthatóságáról és az e téren hozott intézkedések egységességéről;

mivel e célból e rendeletet alkalmazni kell a Közösség és a mediterrán harmadik országok között létrejött, a pénzügyi és műszaki együttműködésről szóló jegyzőkönyvek végrehajtásáról szóló, 1992. június 29-i 1762/92/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) és az összes mediterrán harmadik országgal való pénzügyi együttműködésről szóló, 1992. június 29-i 1763/92/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) szerinti azon intézkedésekre, amelyek hatálya egynél több országra terjed ki;

mivel ezért e rendelet 1997. január 1. napjától az előbb említett rendeletek helyébe lép, ugyanakkor az ezen időpontban még alkalmazandó pénzügyi jegyzőkönyvek kezeléséhez és a lejárt pénzügyi jegyzőkönyvek szerint fennmaradó források lekötése céljából az 1762/92/EGK rendelet hatályban marad;

mivel e rendelet az 1995-től 1999-ig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszeget tartalmaz az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. március 6-i nyilatkozatának 2. pontja szerint, a költségvetési hatóság Szerződés által meghatározott jogköreinek érintése nélkül;

mivel a környezeti projektek tekintetében az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: bank) által saját forrásaiból az általa meghatározott feltételek szerint a bank alapszabályával összhangban nyújtott kölcsönök kamattámogatásban részesülhetnek;

mivel a kamattámogatáshoz kapcsolódó kölcsönműveletek során a bank által a saját forrásaiból nyújtott kölcsön biztosítása és a Közösség költségvetési forrásaiból finanszírozott kamattámogatás nyújtása összekapcsolódik és egymástól függenek; mivel a bank alapokmányának megfelelően és különösen igazgatóságának egyhangú döntésével a Bizottság elutasító véleménye esetén úgy dönthet, hogy saját forrásaiból kölcsönt nyújt a kamattámogatás függvényében; mivel e szempontot figyelembe véve a kamattámogatás nyújtására elfogadott eljárásnak minden esetben egyértelmű döntést kell eredményeznie a támogatás odaítélése vagy elutasítása vonatkozásában, az esettől függően;

mivel ajánlatos rendelkezni egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságról, amely segítséget nyújt a banknak az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtásában;

mivel az e rendeletben meghatározott intézkedések eredményes kezelésének biztosításához és a kedvezményezett országokkal a kapcsolatok kialakításának megkönnyítése érdekében többéves tervezetre van szükség;

mivel az e rendelet szerinti intézkedések túllépnek a fejlesztési segítségnyújtás keretén és csak részben fejlődő országoknak minősíthető országok esetében kell alkalmazni azokat; mivel ennélfogva e rendeletet csak a Szerződés 235. cikkében meghatározott jogkörök alapján lehet elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Közösség az I. mellékletben felsorolt mediterrán harmadik országok és területek (a továbbiakban: mediterrán térségbeli partnerek) által gazdasági és társadalmi struktúrájuk megreformálására, a hátrányos helyzetben lévők körülményeinek javítása és a gazdasági fejlődésből esetlegesen fakadó társadalmi vagy környezeti következmények enyhítése érdekében tett erőfeszítéseinek támogatására irányuló Euro-Mediterrán partnerség alapelvei és prioritásai keretében intézkedéseket hajt végre.

(2) A támogató intézkedések kedvezményezettjei nem csak államok és régiók lehetnek, hanem helyi hatóságok, regionális szervezetek, állami szervek, helyi vagy hagyományos közösségek, a gazdasági tevékenységet segítő szervezetek, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező társaságok, szövetségek, alapítványok és nem kormányzati szervezetek is.

(3) E programnak a 2000-től 2006-ig terjedő időszakra vonatkozó végrehajtására a pénzügyi referenciaösszeg 5 350 000 000 euró.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv korlátai között a költségvetési hatóság engedélyezi.

2. cikk

(1) E rendelet célja a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések révén hozzájárulni az Euro-Mediterrán partnerség három ágazatában a közös érdekű kezdeményezésekhez: a politikai stabilitás és a demokrácia megerősítése, az Euro-Mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása és a gazdasági és társadalmi együttműködés fejlesztése, kellő figyelmet fordítva az emberi és kulturális szempontokra.

(2) E támogató intézkedéseket a hosszú távú stabilitáshoz és jóléthez vezető fenntartható fejlődés céljának figyelembe vételével hajtják végre. Külön figyelmet fordítanak a gazdasági átalakulás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira, a regionális és szubregionális együttműködésre és a mediterrán térségbeli partnerek világgazdaságba való integrálódása képességének kialakítására. A vonatkozó eljárások céljait és részleteit a II. melléklet határozza meg.

3. cikk

E rendelet a demokratikus alapelvek és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul, amelyek a rendelet lényeges elemét képezik, és amelyek megsértése megfelelő intézkedések elfogadását teszi indokolttá.

4. cikk

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve és a kölcsönös és rendszeres információcsere alapján - ideértve a helyszíni információcserét is -, különös tekintettel a stratégiai dokumentumokra, a nemzeti indikatív programokra (NIP), az éves finanszírozási tervekre, valamint a projektek előkészítésére és végrehajtásuk ellenőrzésére, biztosítja a Közösség, ideértve az Európai Befektetési Bankot (a továbbiakban: bank), és az egyes tagállamok segítségnyújtási erőfeszítéseinek eredményes koordinálását, együttműködési programjaik következetességének és egymást kiegészítő jellegének fokozása érdekében. Ezen kívül a Bizottság ösztönzi a nemzetközi pénzintézetekkel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének együttműködési programjaival és a más adományozókkal folytatott koordinációt és együttműködést. A helyszíni koordinációra vonatkozó különös intézkedések a 11. cikkben meghatározott bizottság által jóváhagyandó iránymutatások tárgyát képezik.

(2) Az e rendeletben említett intézkedéseket a Közösség elfogadhatja akár függetlenül, akár egyrészről magukkal a mediterrán térségbeli partnerekkel vagy a tagállamok és a bank állami vagy magán szerveivel, másrészről multilaterális szervekkel vagy harmadik országokkal folytatott társfinanszírozás formájában. A Bizottság, adott esetben, az ilyen társfinanszírozást a tagállamokkal folytatott kölcsönös és korai információcsere alapján ösztönzi.

5. cikk

(1) Az e rendelet szerint finanszírozandó intézkedéseket többek között a kedvezményezettek prioritásainak, felmerülő igényeinek, felvevőképességének és a strukturális reformok irányába megtett lépéseinek figyelembe vételével választják ki.

A kiválasztás továbbá annak felmérésén alapul, hogy az intézkedések mennyire eredményesen valósítják meg a közösségi támogatás által meghatározott célokat, adott esetben a társulási vagy együttműködési megállapodások rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A 2000-től 2006-ig terjedő időszakot felölelő stratégiai dokumentumokat nemzeti és regionális szinten dolgozzák ki, a bankkal együttműködve. E stratégiai dokumentumok célja az együttműködés hosszú távú céljainak és a beavatkozások legfontosabb területeinek a meghatározása. E célból kellő figyelmet fordítanak minden vonatkozó értékelésre, problémákra összpontosító elemzést készítenek, valamint a több területet érintő kérdéseket integrálják. Az együttműködési célok elérésének értékelését megkönnyítendő, ha lehetséges ki kell alakítani a megvalósítás teljesítményértékelési mércéit. Ha előreláthatatlan körülmények ezt szükségessé teszik vagy a 15. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálat eredményét követően a stratégiai dokumentumokat felülvizsgálják.

(3) A hároméves időszakokat felölelő nemzeti és regionális indikatív programok a megfelelő stratégiai dokumentumokon alapulnak. Ezeket nemzeti és regionális szinten a bankkal együttműködve alakítják ki, és tartalmazhatják a kamattámogatásokat, valamint a kockázati tőkét.

A programok figyelembe veszik a mediterrán térségbeli partnerekkel meghatározott prioritásokat, beleértve a gazdaságpolitikai párbeszéd következtetéseit.

A programok meghatározzák a közösségi támogatás fő célkitűzéseit, iránymutatásait és az elsőbbséget élvező szektorokat a II. melléklet II. szakaszában említett területeken, a programok értékelésére vonatkozó tényezőkkel együtt. A programok (átfogó, illetve elsőbbséget élvező szektorok szerinti) javasolt összegeket tartalmaznak és felsorolják az érintett program finanszírozására vonatkozó feltételeket.

A programokat szükség szerint évente frissítik. Módosításukra sor kerülhet a szerzett tapasztalatok fényében, vagy a mediterrán térségbeli partnerek által a strukturális reformok, a makrogazdasági stabilizáció, az iparfejlesztés és a társadalmi fejlődés tekintetében elért előrelépés vagy az új társulási megállapodások szerinti gazdasági együttműködés eredményének fényében. E programok ismertetik a partnerek által az elsőbbséget élvező területeken végrehajtandó reformokat és tartalmazzák az e tekintetben bekövetkezett haladás értékelését.

(4) A finanszírozási tervek a (3) bekezdésben említett indikatív programokon alapulnak, és szabály szerint évente fogadják el őket. E terveket nemzeti és regionális szinten a bankkal együttműködve alakítják ki. A kamattámogatással összefüggő projektek a nemzeti finanszírozási tervekben szerepelnek. A kockázati tőkével összefüggő projektek a regionális finanszírozási tervekben szerepelnek.

A tervek tartalmazzák a finanszírozandó projektek felsorolását. Mindegyik projektet meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a finanszírozási terv egészét tekintve milyen érdemi összetevőnek minősül. A tervek tartalmát olyan részletességgel kell ismertetni, amely lehetővé teszi a 11. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárás szerinti elfogadásukat.

(5) A Bizottság, a bankkal együttműködve gondoskodik arról, hogy a kamattámogatásokra és kockázati tőkére vonatkozó intézkedések kiegészítsék a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumokat, indikatív programokat és finanszírozási terveket, valamint hogy azokkal egységesek legyenek. A végrehajtás szakaszában a bank gondoskodik arról, hogy az intézkedések összhangban legyenek e rendelettel és az e rendelet alapján hozott döntésekkel.

A kamattámogatással összefüggő projekteket szabály szerint a bank javaslatai alapján a Bizottság megfelelő esetben beépíti a nemzeti finanszírozási tervekbe.

A kockázatitőkével összefüggő projekteket a Bizottság a bank javaslata alapján megfelelő esetben beépíti a regionális finanszírozási tervbe. A projektek többéves időszakra vonatkozó kockázatitőke-műveletek finanszírozására vonatkozó megosztásából álló kockázati tőke hitelkeret formájában jönnek létre.

(6) A finanszírozási döntéseket a megfelelő indikatív program alapján kell hozni, feltéve, hogy a projektek nem képezik egy finanszírozási terv részét.

6. cikk

(1) A közösségi finanszírozás főleg támogatások vagy kockázati tőke formájában történik. A környezetvédelem területén az együttműködési intézkedésekkel kapcsolatban a közösségi finanszírozás a bank által saját forrásból nyújtott kölcsönök kamattámogatásának formájában is történhet. -----

A bank által kamattámogatással nyújtott kölcsönöket euróban kell meghatározni és kifizetni. A mindenkori kamatlábat minden egyes kifizetésnél, az adott művelet pénzügyi jellemzőinek figyelembe vételével határozzák meg; az egyes kifizetésekre alkalmazott támogatás mértéke az adott kifizetésre vonatkozó kamatláb fele, de ez a támogatási mérték nem haladja meg a 3 % nominális mértéket.

(2) A támogatásokat a 2. cikkben meghatározott célok megvalósításához hozzájáruló tevékenységek, projektek vagy programok finanszírozására vagy társfinanszírozására lehet felhasználni. A tevékenységeknek, projekteknek vagy programoknak nyújtott egyes támogatások finanszírozási plafonja függ attól is, hogy e támogatások mennyire képesek a pénzügyi megtérülést biztosítani. A magánszektor rendelkezésére bocsátott finanszírozás általában kereskedelmi feltételek mellett történik, hogy a lehető legnagyobb mértékben el lehessen kerülni a helyi pénzpiacok torzulásait.

(3) A finanszírozási döntések, a finanszírozási megállapodások és az azokból fakadó szerződések rendelkeznek többek között a Bizottság által gyakorolt felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről [beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF)], beleértve a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek ( 5 ) megfelelően folytatott helyszíni vizsgálatot és szemlét, valamint adott esetben a Számvevőszék által a helyszínen elvégzendő vizsgálatot. A Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően intézkedést hoz az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmére, a 2988/95/EK, Euratom rendeletnek ( 6 ) megfelelően.

Az e rendelet szerint finanszírozott és a bank által kezelt műveletek felügyeletét a Számvevőszék a Bizottság, a bank és a Számvevőszék között egyeztetett eljárások szerint végzi.

(4) A kockázati tőkét elsősorban a saját forrásoknak vagy ilyennek tekintett forrásoknak a termelő ágazatban működő vállalkozások (magántulajdonú vagy vegyes tulajdonú) rendelkezésére bocsátása érdekében alkalmazzák, különösen azon vállalkozások részére, amelyek egy közösségi tagállamot és harmadik vagy mediterrán országok vagy területek állampolgárságával rendelkező természetes vagy jogi személyeket kapcsolnak össze.

A kockázati tőkét elsősorban a magánszektor erősítésére, különösen pedig a MEDA-országok pénzügyi ágazatának erősítésére használják. Egyértelműen hasznos a helyileg nem elérhető pénzügyi termékek és feltételek kínálása.

A bank által biztosított és kezelt kockázati tőke különösen a következő formát öltheti:

a) alárendelt kölcsönök, amelyek visszatérítése és az esetleges kamatfizetések csak az egyéb banki követelések rendezését követően válnak esedékessé;

b) feltételes kölcsönök, amelyek törlesztése vagy tartama a kölcsön nyújtásakor meghatározott feltételek teljesítésétől függ;

c) a Közösség nevében ideiglenes kisebbségi tulajdonrész harmadik országok vagy a mediterrán térség területein alapított vállalkozások tőkéjében;

d) tulajdonrészek finanszírozása a mediterrán térségbeli partnereknek vagy hozzájárulásukkal, az adott mediterrán térségbeli partnerországokban lévő vállalkozásoknak nyújtott feltételes kölcsönök formájában, közvetlenül vagy pénzintézeteik közvetítésével.

7. cikk

(1) Az e rendelet szerinti intézkedések kiterjedhetnek a projektek és programok végrehajtásához szükséges helyi kiadásokra és az áruk és szolgáltatások behozatalának kiadásaira. Sor kerülhet a kedvezményezett partner közvetlen költségvetési támogatásának fedezésére a gazdasági reformok egyeztetett programjainak támogatása érdekében, különösen a strukturális átalakulásra vonatkozó ágazati hitelkeretek révén, mint amelyeket a II. melléklet I. részének b) pontja említ. Az adók, illetékek és díjak közösségi finanszírozása kizárt.

Az e rendelet szerinti közösségi finanszírozású intézkedések végrehajtásáról szóló szerződések az érintett partner részéről legalább olyan kedvező fiskális és vámrendszer hatálya alá tartoznak, mint amelyet az a legnagyobb kedvezményben részesített államra vagy legnagyobb kedvezményben részesített nemzetközi fejlesztési szervezetre alkalmaz.

(2) Sor kerülhet a programok vagy a projektek meghatározása, előkészítése, igazgatása, felügyelete, felülvizsgálata és ellenőrzése során felmerült költségek fedezésére is. Ezek között szerepelhetnek a műszaki és adminisztratív segítségnyújtással összefüggő költségek, amennyiben ezek a Bizottság és a tevékenység kedvezményezettjeinek egyaránt előnyére szolgálnak, és nem tartoznak a közszolgálat állandó feladatai közé.

(3) A képzési, kommunikációs és kutatási programok keretében és más projektek keretében is fedezni lehet a működési és karbantartási költségeket, különösen a külföldi valutában finanszírozandó ilyen költségeket. Általános szabályként az ilyen költségeket csak az indulás szakaszában lehet fedezni, és azokat fokozatosan csökkenteni kell.

(4) A termelési ágazat beruházási projektjei esetében a közösségi finanszírozást egyesítik a kedvezményezett saját forrásaival vagy a piaci feltételek mellett történő finanszírozással, figyelembe véve a projekt jellegét. Maximalizálni kell a címzett hozzájárulását vagy a piaci feltételek mellett biztosított finanszírozás által képviselt hozzájárulást. A közösségi finanszírozás - beleértve a bank saját forrásait érintő finanszírozást - semmi esetre sem haladhatja meg a teljes beruházási költség 80 %-át. Ez a finanszírozási maximum csak kivételes, valamint a művelet természete által megfelelően indokolt esetben nyújtható.

8. cikk

(1) A beszerzési megbízások (pályázati kiírások és szerződések) megkülönböztetésmentesen nyitottak a tagállamok és a mediterrán térségbeli partnerek összes természetes és jogi személyei előtt. Az e rendelet szerinti pályázati eljárásokban történő részvételre való jogosultságot a jogosultsági szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. november 21-i 2112/2005/EK rendeletben ( 7 ) foglaltak szerint.

(2) A Bizottság biztosítja a következőket:

- azonos feltételek mellett a lehető legszélesebb körű részvétel a szállításra, munkálatokra és szolgáltatásokra vonatkozó megbízásokban,

- a kiválasztási és értékelési szempontok alkalmazásában szükséges átláthatóság és szigorúság,

- a program által finanszírozott kezdeményezésekben történő részvétel iránt érdeklődő cégek, szervezetek és intézmények közötti tényleges verseny.

(3) A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a tervezett beszerzési megbízások tartalmát, tárgyát, terjedelmét megjelölve közzéteszi az alábbiakat:

- évente egyszer a közzétételt követő 12 hónapra vonatkozóan pályáztatás alapján odaítélendő szolgáltatási és műszaki együttműködési tevékenységekre vonatkozó szerződéstervezetek,

- háromhavonta egyszer a fenti tervezetek esetleges módosítása.

(4) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve, kérelemre a Közösség minden érdeklődő cégének, szervezetének és intézményének dokumentációt szolgáltat a MEDA-programok általános vonatkozásairól és a programokban történő részvétel feltételeiről, az internet megfelelő alkalmazásával.

(5) A 9. cikk (6) bekezdésében említett pénzügyi egyezmények vagy finanszírozási javaslatok utalnak a várható szerződésekre, beleértve a becsült összegeket, az odaítélésükre szolgáló eljárást és a pályázati kiírások tervezett dátumait.

(6) A szerződéseket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezései szerint ítélik oda a vállalkozásoknak.

(7) A pályázati kiírás eredményeit, beleértve a beérkezett pályázatok számára, a szerződés odaítélésének napjára, a sikeres pályázók nevére és címére vonatkozó tájékoztatást, közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten. A Bizottság hathavonta konkrét, részletes tájékoztatást ad a 11. cikk szerinti bizottságnak a MEDA-programok és -projektek végrehajtása során kötött szerződésekről.

(8) Társfinanszírozás esetén a pályázati kiírásokban és szerződésekben érintett mediterrán térségbeli partnerek körén kívül eső pályázók részvételét a Bizottság eseti elbírálás alapján engedélyezheti. Ilyen esetekben harmadik országok vállalkozásainak a részvétele csak viszonosság esetén elfogadható. A nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott vagy harmadik országgal társfinanszírozott szerződéses eljárásokban való részvételt a 2112/2005/EK rendelet határozza meg.

9. cikk

(1) A Bizottság tájékoztatás céljából továbbítja átfogó pénzügyi programtervezetét és annak indoklását a stratégiai dokumentumok keretében, különösen a nemzeti és regionális indikatív programok teljes összegének megjelölésével, valamint az e programok keretében elfogadott teljes összegnek a kedvezményezett ország és az elsőbbséget élvező terület szerinti elosztását.

(2) A stratégiai dokumentumokat, indikatív programokat, finanszírozási terveket és ezek bármilyen módosítását a Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint fogadja el.

(3) A nemzeti vagy regionális finanszírozási tervekben nem szereplő finanszírozási döntéseket a Bizottság egyedileg fogadja el a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint, e cikk (5) bekezdésének figyelembe vételével.

(4) A (3) bekezdésben említett pénzügyi döntések módosításáról a Bizottság abban az esetben dönt, ha a módosítás nem alapvető vagy nem jár az eredeti kötelezettségvállalás 20 %-át meghaladó további kötelezettségvállalással. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a 11. cikkben említett bizottságot az esetleges ilyen döntésekről.

(5) 2 000 000 eurót meg nem haladó finanszírozási döntéseket a Bizottság akkor fogad el, ha azok általános elosztás részét képezik. Általános elosztást a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint fogadnak el. A 11. cikkben meghatározott bizottságot rendszeresen és haladéktalanul, de mindenképpen annak következő ülése előtt tájékoztatni kell a legfeljebb 2 000 000 ECU-t érintő intézkedésekre vonatkozó finanszírozási döntésekről.

(6) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet ( 8 ) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 106. cikkének sérelme nélkül a finanszírozási egyezményeket két héttel azok aláírása előtt tájékoztatás céljából továbbítják a 11. cikkben meghatározott bizottság tagjainak.

(7) A 12. cikkben meghatározott további eljárást a bank által a környezetvédelem területén finanszírozott projektekre nyújtott kölcsönök kamattámogatása vonatkozásában alkalmazzák. A 13. cikkben meghatározott további eljárást a kockázati tőkével összefüggésben alkalmazzák.

10. cikk

(1) Az e rendeletben említett, az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott intézkedéseket a Bizottság kezeli az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletnek megfelelően.

(2) Az e rendelet szerint hozott finanszírozási döntéseknél és a 15. cikkben említett felméréseknél és értékeléseknél a Bizottság betartja az ésszerű pénzgazdálkodás és különösen a gazdaságosság és a költséghatékonyság költségvetési rendeletben említett elveit.

11. cikk

(1) Létre kell hozni egy irányítóbizottságot (a továbbiakban: a MED bizottság). Az ülésein szavazati jog nélkül részt vesz a bank egy képviselője.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(4) A bizottság az elnök által esetleg valamely tagállam képviselőjének kérésére eléterjesztett bármilyen más, e rendelet végrehajtásával összefüggő kérdést megvizsgálhat, különösen az általános végrehajtással, a program igazgatásával vagy a 4. és 5. cikkben említett társfinanszírozással és koordinációval összefüggő kérdéseket.

(5) A bizottság az eljárási szabályzatát minősített többséggel, a Szerződés 205. cikkének (2) bekezdése szerint fogadja el.

(6) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot és információt szolgáltat a bizottságnak az e rendelet szerinti intézkedések végrehajtásáról.

12. cikk

(1) A bank tájékoztatja a Bizottságot a kamattámogatással összefüggő javasolt projektről, amely vagy egy finanszírozási tervbe való beépítésre vagy egyedi finanszírozási döntésként történő elfogadásra vonatkozik, a 9. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően. A Bizottság ellenőrzi, hogy a javasolt projekt megfelel-e e rendeletnek és az e rendelet alapján hozott döntéseknek.

(2) A Bizottság mindegyik, kamattámogatáshoz kapcsolódó döntésről tájékoztatja a bankot, akár egy finanszírozási tervként, akár egyedi finanszírozási döntésként fogadták el azokat.

(3) A (2) bekezdésben említett döntésnek megfelelően, ha a kamattámogatást engedélyezték, a bank a 14. cikkben említett bizottság és az abban a Bizottságot képviselő személy pozitív véleményének esetén nyújthatja a megfelelő kölcsönt az említett kamattámogatásra.

(4) A bank megfelelően tájékoztatja a Bizottságot.

13. cikk

(1) A bank tájékoztatja a Bizottságot a regionális finanszírozási tervbe beépítendő kockázati tőkehitel formájában a kockázati tőkével összefüggő javasolt projektről. A Bizottság ellenőrzi, hogy e projekt tartalma összhangban van-e e rendelettel és az e rendelet alapján hozott döntésekkel.

(2) A Bizottság tájékoztatja a bankot a 9. cikk (2) bekezdése értelmében a regionális finanszírozási tervre vonatkozóan elfogadott minden egyes döntésről, beleértve a terv megvalósítására vonatkozó kockázati tőkét.

(3) Ennek alapján a bank egy regionális finanszírozási terv keretében kockázatitőke-projekteket végrehajtó egyedi műveleteket véleményezésre benyújtja a 14. cikkben említett bizottságnak. A Bizottság képviselője e bizottságnak átadja az általa képviselt intézmény adott műveletre vonatkozó, különösen pedig a regionális finanszírozási tervnek való megfelelésére vonatkozó álláspontját.

(4) Ennek alapján a 14. cikkben említett bizottság és az abban a Bizottságot képviselő személy pozitív véleménye esetén az egyedi kockázati tőkeműveleteket továbbítják a banknak a megfelelő intézkedések érdekében.

(5) A bank megfelelően tájékoztatja a Bizottságot.

14. cikk

(1) A banknál létrehoznak egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságot (a továbbiakban: a 14. cikk szerinti bizottság). E bizottság elnöke a bank igazgatóságának elnöki tisztét mindenkor betöltő tagállam képviselője; titkárságát a bank biztosítja. A Bizottság egy képviselője részt vesz a tanácskozásokon.

(2) A 14. cikk szerinti bizottság eljárási szabályzatát a Tanács egyhangúlag fogadja el.

(3) A bizottság a Szerződés 205. cikkének (2) bekezdése szerinti minősített többséggel ad véleményt.

(4) A 14. cikk szerinti bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait a Szerződés 205. cikkének (2) bekezdése szerint súlyozzák.

15. cikk

(1) A Bizottság a bankkal együtt megvizsgálja az e rendelet értelmében hozott intézkedések végrehajtásában elért eredményeket és legkésőbb a következő év április 30-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés tájékoztat az év során finanszírozott intézkedésekről, a megfelelő titkosság figyelembevételével, továbbá a felügyeleti tevékenységek eredményeiről, és értékeli az elért eredményeket a stratégiai dokumentum átfogó összefüggésében.

(2) A Bizottság évente tájékoztatja a tagállamokat az előző év költségvetésének végrehajtásáról, a kötelezettségvállalások és kifizetések tekintetében.

(3) A Bizottság és a bank félidős és utólagos értékelést végez a mindenkori terveikre és az intervenció fő területeire vonatozóan annak meghatározása érdekében, hogy elérték-e a kitűzött célokat, valamint azért, hogy a jövőbeni intézkedések eredményességét növelő iránymutatásokat alakítsanak ki. Az értékelő jelentéseket, a megfelelő titkosság figyelembevételével, a MED-bizottság valamint az Európai Parlament rendelkezésére bocsátják. A bank által kezelt műveletek esetén a jelentéseket a MED-bizottság rendelkezésére bocsátják.

(4) A Bizottság a bankkal együtt háromévente átfogó értékelő jelentést készít a mediterrán térségbeli partnereknek már nyújtott támogatásokról, beleértve a programok eredményességét és a stratégiai dokumentumok áttekintését. E jelentést haladéktalanul benyújtják megvitatásra a MED-bizottságnak.

(5) A Tanács e rendeletet 2006. június 30-a előtt felülvizsgálja. E célból a Bizottság legkésőbb 2005. december 31-ig benyújt a Tanácsnak egy értékelő jelentést, a rendelet jövőjére, és szükség szerint a végrehajtandó módosításokra vonatkozó javaslataival együtt.

16. cikk

Abban az esetben, ha egy mediterrán térségbeli partner további támogatásának valamely lényeges feltétele hiányzik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határozhat a megfelelő intézkedésekről.

17. cikk

(1) Az 1763/92/EGK rendelet 1996. december 31. napjától hatályát veszti.

(2) 1997. január 1. napjától az azon a napon még hatályban lévő jegyzőkönyvek kezelésére és a lejárt jegyzőkönyvek szerint fennmaradó források lekötésére az 1762/92/EGK rendeletet kell alkalmazni.

18. cikk

E rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT PARTNER TERÜLETEK ÉS ORSZÁGOK

Algériai Demokratikus Népi Köztársaság

Ciprusi Köztársaság

Egyiptomi Arab Köztársaság

Izrael Állam

Jordán Királyság

Libanoni Köztársaság

Máltai Köztársaság

Marokkói Királyság

Szíriai Arab Köztársaság

Tunéziai Köztársaság

Török Köztársaság

A Gázai Övezet és a Nyugati Part megszállt területei

II. MELLÉKLET

A 2. cikk végrehajtására vonatkozó célkitűzések és részletes szabályok

I.

a) A gazdasági átmenet és az Euro-Mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozásának támogatása különösen a következőket foglalja magában:

- munkahelyteremtés és a magánszektor fejlesztése, beleértve az üzleti környezet javítását és a KKV-k támogatását,

- a piacok megnyitása, az Európai Közösség és a mediterrán térségbeli partnerek, valamint a mediterrán térségbeli partnerek egymás közötti befektetéseinek, ipari együttműködésének és kereskedelmének ösztönzése,

- a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, lehetőleg a pénzügyi és adózási rendszereket is beleértve.

b) A partnerek reformprogramjait támogató művelteket a következő alapelvek alapján hajtják végre:

- a támogató programokat úgy alakítják ki, hogy azok állítsák vissza, vagy adott esetben szilárdítsák meg az általános pénzügyi egyensúlyt és a gyorsított ütemű növekedés számára teremtsenek kedvező gazdasági környezetet, ugyanakkor törekedjenek a népesség jólétének javítására,

- a támogató programok továbbá hozzájárulnak a kulcsfontosságú területek reformjához, az Európai Közösséggel való szabadkereskedelmi övezet létrehozásának figyelembevételével,

- a támogató programokat az egyes országok különös helyzetéhez igazítják és figyelembe veszik a gazdasági és társadalmi körülményeket,

- a támogató programok különösen a gazdasági átmenetet és az Euro-Mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozását a társadalmi viszonyok és a foglalkoztatás tekintetében kísérő intézkedésekről gondoskodnak, valamint az e folyamat társadalmi körülményekre és foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásait enyhíteni hivatott intézkedéseket határozzák meg, különösen a népesség hátrányos helyzetben lévő rétegeire tekintettel,

- a támogatás folyósítását a támogatási programon belül egyeztetett célok és/vagy a terület célkitűzéseinek betartása szerinti közvetlen költségvetési támogatás formájában, részletekben valósítják meg.

A következő jogosultsági kritériumoknak kell eleget tenni:

- az érintett országnak egy, a Bretton Woods-i intézmények által jóváhagyott reformprogramot kell megvalósítania, vagy a reform terjedelmét és hatékonyságát tekintve ezzel egyenértékűnek elismert programot kell végrehajtania ezen intézményekkel összehangoltan, azonban nem feltétlenül azok pénzügyi támogatásával,

- figyelembe kell venni az ország gazdasági helyzetét makrogazdasági szinten (eladósodottság, az adósságszolgálat költsége, a fizetési mérleg, a költségvetési helyzet, a monetáris helyzet, az egy főre eső jövedelem szintje és a munkanélküliség szintje) éppúgy, mint a területi reformok szintjén, az Európai Közösséggel való szabadkereskedelmi övezet kialakítása céljából.

II.

A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása különösen a következőket foglalja magában:

- a civil társadalom és népesség részvétele a fejlesztési intézkedések tervezésében és végrehajtásában,

- a szociális ellátások javítása, különösen az egészségügy, családtervezés, vízellátás, köztisztaság és lakásügy területén,

- a növekedés gyümölcsének széleskörű és méltányos elosztásának előmozdítása, különös figyelmet fordítva az ENSZ-csúcstalálkozókon a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatban egyeztetett célokra és célkitűzésekre, amelyek a nemzetközi fejlesztési célkitűzések között is szerepelnek,

- harmonikus és integrált vidékfejlesztés és a városi életkörülmények javítása,

- megerősített együttműködés a mezőgazdaság területén, különösen a minőség és a szabványok tekintetében,

- megerősített együttműködés a halászat területén és a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázása,

- a környezet védelme és állapotának javítása, amelynek során megerősített környezetvédelmi együttműködés révén a gazdasági fejlődés támogatásában különös figyelmet kell fordítani az elővigyázatossági és megelőző fellépés alapelvére,

- a gazdasági infrastruktúrák fejlesztése, különösen a közlekedés, energia, vidék- és városfejlesztés területén, az információs társadalommal, információs technológiával és távközléssel kapcsolatos tevékenységek erősítése,

- az emberi erőforrások integrált fejlesztése a tagállami programok kiegészítéséhez, különösen a szakmai továbbképzés területén az ipari együttműködés keretében és a tudományos és műszaki kutatási lehetőségek fejlesztése,

- a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartásának és védelmének erősítése, különösen az Európai Közösség és a mediterrán térségbeli partnerek nem kormányzati szervezetei útján,

- kulturális együttműködés és ifjúsági csereprogramok,

- együttműködés és műszaki segítségnyújtás a bevándorlás és az illegális bevándorlás területén, az illegális bevándorlók visszatelepítését is beleértve, folytatott együttműködés megerősítése érdekében,

- együttműködés és műszaki segítségnyújtás a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, beleértve az illegális kábítószer-kereskedelmet és az emberkereskedelmet,

- az együttműködés fejlesztése a jogállamisághoz kapcsolódó területeken, úgymint az igazságügyi és bűnügyi együttműködés, az igazságügyi rendszer függetlenségét és hatékonyságát garantáló intézmények erősítése, a nemzetbiztonsági szolgálatok képzése és a polgári védelem.

III.

A regionális, szubregionális és határokon átnyúló együttműködést különösen a következők területeken kell támogatni:

a) a mediterrán térségbeli partnerek egymás közötti, valamint közöttük és az Európai Unió és tagállamai közötti regionális együttműködés struktúráinak létrehozása és fejlesztése; b)

- a regionális kereskedelemhez szükséges materiális infrastruktúra kialakítása, beleértve a közlekedést, hírközlést és energiát,

- a jogi és közigazgatási előírások és a kis nagyságrendű infrastrukturális projektek megvalósításának javítása a határátlépés területén,

- együttműködés nagy földrajzi térségek szintjén és az Európai Közösség vonatkozó intézkedéseit kiegészítő intézkedések, beleértve a mediterrán térségbeli partnerek közlekedési és energetikai hálózatai és a transzeurópai hálózatok összekapcsolásának támogatását;

c) egyéb regionális tevékenységek, beleértve az európai-arab párbeszédet;

d) az Európai Közösség és a mediterrán térségbeli partnerek civil társadalmai közötti csereprogramok; decentralizált együttműködés ennek keretében:

- célul tűzi ki a közösségi támogatás nem kormányzati kedvezményezettjeinek meghatározását,

- különösen az egyetemek és kutatók, helyi közösségek, szövetségek, politikatudományi alapítványok, szakszervezetek és nem kormányzati szervezetek, média, magánvállalkozók és kulturális intézmények a legszélesebb értelemben véve, valamint a IV. pontban felsorolt egyéb szervek hálózatba kapcsolására összpontosít.

A programoknak a partnerországokon belül a civil társadalom kialakulásának és bevonásának előmozdítására kell irányulniuk, különösen a hálózatok közötti információáramlás és a hálózati partnerek közötti tartós kapcsolatok előmozdításával.

IV.

A felelősségteljes állami irányítást a civil társadalom fontos intézményeinek és fontos élharcosainak támogatásával mozdítják elő, mint például a helyhatóságok, vidéki és falusi csoportok, önsegélyező szövetségek, szakszervezetek, a média és az üzleti tevékenységet segítő szervezetek, továbbá a közigazgatás politikák kialakítására és azok végrehajtásának igazgatására irányuló kapacitásának fejlesztéséhez nyújtott segítséggel.

V.

Az e rendelet értelmében hozott intézkedések figyelembe veszik a nők és férfiak gazdasági és társadalmi életben felmerülő igényeinek és lehetőségeinek elemzését annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködés programkészítésében és végrehajtásában a nemi vonatkozások is szerepeljenek. Különös fontosságot kell tulajdonítani a nők oktatásának és a részükre történő munkahelyteremtésnek.

Az intézkedések figyelembe veszik továbbá a fiatalok oktatásának és a részükre történő munkahelyteremtés szükségességét, társadalmi beilleszkedésük megkönnyítése érdekében.

VI.

Az e rendelet szerint finanszírozott tevékenységek főleg a műszaki segítségnyújtást, képzést, intézményépítést, tájékoztatást, szemináriumok, tanulmányok, mikro-, kis-, és középvállalkozásokba és infrastruktúrába történő beruházásra vonatkozó projekteket és a segítségnyújtás közösségi jellegét kiemelni célzó programokat foglalnak magukban. Lehetőséget kell hagyni a decentralizált együttműködésre, ahol ez eredményesnek bizonyulhat. A kockázatitőke-műveleteket és a kamattámogatásokat a bankkal együttműködve finanszírozzák.

VII.

Az e rendelet szerinti eszközökkel finanszírozott tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában kellő figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre.

( 1 ) HL C 232., 1995.9.6, 5. o. és

HL C 150., 1996.5.24., 15. o.

( 2 ) HL C 17., 1996. 1.22., 184. o. és az 1996. június 20-i vélemény (HL C 198., 1996.7.8.).

( 3 ) HL L 181., 1992.7. 1., 1. o.

( 4 ) HL L 181., 1992.7.1., 5. o.

( 5 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

( 6 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

( 7 ) HL L 344., 2005.12.27., 23. o.

( 8 ) HL L 356. 1977.12.31., 1. o. A legutóbb a 2673/1999/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 326. 1999.12.18., 1. o.) módosított rendelet.