A Fővárosi Törvényszék Pf.635995/2014/7. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 164. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 32. §, 92. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. §] Bírók: Császár P. Emőke, Kozák Henriett, Szemán Felicitász

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.102782/2012/55., *Fővárosi Törvényszék Pf.635995/2014/7.*, Kúria Pfv.20791/2015/18.

***********

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

54.Pf. .../2014/7.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

dr. Molnárné dr. Szandtner Krisztina (fél címe1.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe) felperesnek

a dr. Szűts Mária (gyyermek neve) ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperessel szemben

házasság felbontása és járulékai iránti perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. március 21-én kelt 16.P..../2012/55. sz. alatti, a 61. sz. végzéssel kijavított ítélete ellen az alperes 57. sz. alatti fellebbezése folytán tárgyaláson meghozta az alábbi:

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja az alábbiak szerint

• az alperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó rendelkezést úgy pontosítja, hogy az alperes havi 400,- (négyszáz) (pénznem megnevezése), vagy az esedékesség napján ezen összegnek megfelelő forintösszeget köteles megfizetni a minden hónap 10. napjára megállapított Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyam szerint,

• a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket teljes egészében megváltoztatja, és az alperest feljogosítja arra, hogy

◦ a tavaszi iskolai szünet teljes időtartamában a kezdőnap 10 órától a zárónap 12 óráig,

◦ a nyári iskolai szünetben három hét egybefüggő kapcsolattartásra, amelynek időpontját a felek minden év május 31-ig határozzák meg, megállapodásuk hiányában a kapcsolattartás időpontja július 1-től 21-ig tart, kezdőnap 10 órától zárónap 16 óráig, A felperes és a gyermek oldalán felmerült okból elmaradt nyári kapcsolattartás pótlására augusztus 1-21. napja között kerül sor.

◦ az őszi iskolai szünet teljes időtartamában kezdőnap 10 órától zárónap 12 óráig,

◦ a téli iskolai szünetben december 26. napján 10 órától január 1. napján 12 óráig kapcsolatot tartson a gyermekkel.

A 2015. évi tavaszi iskolai szünetben a kapcsolattartás helyszíne Magyarország, az ezt követő kapcsolattartási időpontokra másodfokú bíróság a helyszín magyarországi korlátozására vonatkozó rendelkezést mellőzi azzal, hogy az alperes a kapcsolattartás kijelölt időpontja előtt 10 nappal hitelt érdemlően köteles tájékoztatni a felperest a kapcsolattartás Magyarországon kívüli helyszínéről, míg a felperes köteles átadni az alperesnek a gyermekkel együtt a gyermek útiokmányait.

Az alperest minden alkalommal megilleti a gyermek elvitelének joga "ottalvással".

A gyermek átadásának-átvételének helye a felperes lakóhelye.

A gyermeknek az alperes ... lakóhelyére történő nyári egyszeri oda-vissza utazásának költségét a felperes viseli, ezt meghaladóan a kapcsolattartással összefüggésben felmerülő költségek az alperest terhelik.

A nyári kapcsolattartás kivételével az elmaradt kapcsolattartás pótlásának nincs helye.

A kapcsolattartás akadályáról a felek a kapcsolattartási időpont előtt legalább 48 órával kötelesek egymást kölcsönösen, hitelt érdemlő módon tájékoztatni.

Ezt meghaladóan a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt 71.600,- (hetvenegyezer-hatszáz) forint fellebbezési illetékből 12.000,- (tizenkettőezer) forintot a felperes, 59.600,- (ötvenkilencezer-hatszáz) forintot az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra az abban megjelölt módon és időben.

Ezt meghaladóan a felek a másodfokú eljárásban felmerült perköltségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felek házasságából 2008. április 19-én (gyyermek neve) utónevű gyermek született. A felek házasságkötésekor az alperes életvitelszerűen (külföldön), a felperes Magyarországon élt, a gyermek megszületése után kb. 6 hónappal a felperes a gyermekkel együtt kiköltözött az alpereshez (külföldre).. Ezt követően a felperes és a gyermek hol (külföldön) lakott az alperessel, hol pedig Magyarországon. A felek utolsó házastársi közös lakása egy ... bérelt ingatlan volt.