32008L0121[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/121/EK irányelve ( 2009. január 14. ) a textiltermékek elnevezéséről (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/121/EK IRÁNYELVE

(2009. január 14.)

a textiltermékek elnevezéséről (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

A textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 3 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 4 ). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

Amennyiben az egyes tagállamokban a textiltermékek elnevezéseire, összetételére és címkézésére vonatkozó rendelkezések tagállamonként különböznének egymástól, az gátolná a belső piac megfelelő működését.

(3)

Az ilyen gátló tényezők elháríthatók, ha a textiltermékek forgalomba hozatalára egységes, közösségi szintű szabályozás vonatkozik. Ennek érdekében szükség van a textilszál-elnevezéseknek, valamint a textiltermékekhez az előállítás, feldolgozás és forgalmazás különböző szakaszaiban kapcsolódó címkéken, jelöléseken és dokumentumokon megjelenő információknak az összehangolására.

(4)

Rendelkezni kell bizonyos olyan termékek tekintetében is, amelyek nem kizárólag textilanyagokból készülnek, de textiltartalmuk a termék alapvető részét képezi, illetve erre a textiltartalomra a gyártó, a feldolgozó vagy a kereskedő külön felhívja a figyelmet.

(5)

Az idegen szálak tekintetében a tiszta termékekre már korábban megállapított tűréshatárt a szálkeverékből készült termékekre is alkalmazni kell.

(6)

Az e területen hozott nemzeti eredetű rendelkezések céljának megvalósítása érdekében kötelezővé kell tenni a címkézést.

(7)

Ha valamely termék összetételét a gyártáskor műszakilag nehéz megállapítani, az adott időben bármely ismert szálat fel lehet tüntetni a címkén, feltéve, hogy az a késztermék bizonyos százalékát alkotja.

(8)

A Közösségen belüli alkalmazásbeli különbségek elkerülése végett célszerű meghatározni bizonyos, két vagy több összetevőből álló textiltermékek címkézésének pontos módszereit, valamint a textiltermékek azon összetevőit, amelyeket címkézési és elemzési szempontból nem kell figyelembe venni.

(9)

Azokat a textiltermékeket, amelyekre csak globális címkézési követelmények vonatkoznak, illetve amelyeket méterre vagy levágott hosszra árulnak, olyan módon kell eladásra kínálni, hogy a fogyasztó teljes mértékben megismerhesse az egész csomaghoz, illetve göngyöleghez mellékelt adatokat. A tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy döntsenek az e célból meghozandó intézkedésekről.

(10)

A felhasználók és a fogyasztók körében különös tekintélynek örvendő megjelölések vagy nevek használatát bizonyos feltételekhez kell kötni.

(11)

Szükséges az alkalmazott módszerekkel szembeni esetleges kifogásolások kizárása érdekében meghatározni a textiltermékek mintavételezésére és elemzésére szolgáló módszereket. Mindazonáltal az egyes országokban jelenleg hatályban lévő nemzeti módszerek átmeneti fenntartása nem akadályozza meg egységes szabályok alkalmazását.

(12)

Az V. melléklet, amely tartalmazza a textiltermékek szálösszetételének elemzéssel történő megállapítása során az egyes vízmentes szálak tömegére alkalmazandó megállapodás szerinti tűréseket, az 1., 2. és 3. tételben két eltérő megállapodás szerinti tűréshatárt ad meg a gyapjút, illetve állati szőrt tartalmazó kártolt vagy fésült szálak összetételének kiszámításához. A laboratóriumokban nem mindig állapítható meg, hogy valamely termék kártolt vagy fésült, és ennek következtében e rendelkezésnek az alkalmazása során egymásnak ellentmondó eredmények születhetnek a textiltermékek megfelelőségéről a Közösségben elvégzett ellenőrzés során. Ennek megfelelően a laboratóriumok számára engedélyezni kell, hogy kétséges esetekben egységes megállapodás szerinti tűréshatárt alkalmazzanak.

(13)

Nem tanácsos külön a textiltermékekről szóló irányelvben összehangolni az ilyen termékekre vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(14)

A III. és IV. mellékletnek, az azokban említett tételek különleges jellege folytán ki kell terjednie a címkézési kötelezettségek alól mentes, egyéb termékekre is, különösen az "eldobható" termékekre, vagy azokra a termékekre, amelyekre csak globális címkézési kötelezettség vonatkozik.

(15)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni.

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I. és V. mellékletet a műszaki fejlődéshez igazítsa, illetve hogy a két- és háromkomponensű szálkeverékek mennyiségi elemzésének új módszereit elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(17)

Az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárást érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(18)

Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A Közösségen belül textiltermékek az ipari feldolgozás előtt vagy alatt, illetve bármelyik értékesítési szakaszban csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelnek ennek az irányelvnek.

(2) Ezen irányelv nem vonatkozik azokra a textiltermékekre,

a) amelyeket harmadik országba irányuló exportra szánnak;

b) amelyek a tagállamokba vámkezelve, tranzitcéllal érkeznek;

c) amelyeket harmadik országból aktív feldolgozásra importálnak;

d) amelyeket bérmunkába adnak távmunkában dolgozó személyeknek vagy független cégeknek, amelyek a számukra átadott anyagokból dolgoznak anélkül, hogy azokon ellenérték fejében tulajdonjogot szereznének.

2. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "textiltermékek": minden nyers, félig megmunkált, megmunkált, félkész, kész-, félig konfekcionált vagy konfekcionált termék, amely kizárólag textilszálakból áll, függetlenül az alkalmazott keverési vagy összeállítási eljárástól;

b) "textilszál":

i. egységnyi anyag, amelyet rugalmassága, finomsága és maximális keresztirányú kiterjedéséhez képest nagyarányú hosszúsága jellemez, valamint amelyet e tulajdonságok alkalmassá tesznek textilipari feldolgozásra;

ii. hajlékony szalagok vagy tömlők, amelyeknek a névleges szélessége nem haladja meg az 5 mm-t, ideértve az I. melléklet 19-47. tételében felsorolt szálak előállításához használt anyagokból készült szélesebb csíkokból vagy fóliarétegekből vágott és textilipari felhasználásához alkalmas szalagokat is; a névleges szélesség a szalag, illetve tömlő szélessége hajtogatott, ellapított, terjedelmesített vagy sodort állapotban, illetve az átlagos szélesség, amennyiben a szélesség nem egyenletes.

(2) Az alábbi termékeket a textiltermékekkel megegyező módon kell kezelni, és ezekre is ezen irányelv vonatkozik:

a) azok a termékek, amelyek legalább 80 %-ban textilszálakból készültek;

b) azok a bútor-, esernyő- vagy napernyőhuzatok, amelyek legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készülnek; hasonlóképpen a többrétegű padlóburkolatok, matracok és kempingfelszerelések textilkomponensei, valamint a lábbelik és kesztyűk meleg bélései, ha ezek az összetevők vagy bélések a teljes árucikkhez képest legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készültek;

c) más termékekbe beépített, és azok szerves részét alkotó textíliák, ha ezen termékek összetételét feltüntetik.

3. cikk

(1) A 2. cikkben említett szálak elnevezését és leírását az I. melléklet tartalmazza.

(2) Az I. melléklet táblázatában megjelenő elnevezések csak azokra a textilszálakra használhatók, amelyek jellemzését a táblázat ugyanezen tételében meghatározták.

(3) A felsorolt elnevezések semmilyen nyelven, sem önállóan, sem melléknévként, sem szógyökként nem használhatók semmiféle más szál megnevezésére.

(4) A "selyem" kifejezés nem használható végtelen szálasanyagokra a szál alakjának vagy különleges kiszerelésének jellemzése céljából.

4. cikk

(1) Csak azokra a textiltermékekre alkalmazható a "100 %" vagy "tiszta" kifejezés, amelyek kizárólag egyféle szálasanyagból állnak; más hasonló kifejezés sem alkalmazható.

(2) A textiltermékek tömegük legfeljebb 2 %-ig tartalmazhatnak idegen szálakat, ha ezt műszaki okok indokolják, és nem rendszeres, szándékos bekeverés eredménye. Ez a tűréshatár 5 %-ra emelhető a kártolt termékeknél.

5. cikk

(1) A gyapjúból készült termékeket abban az esetben lehet a II. mellékletben említett elnevezések valamelyikével megjelölni, ha kizárólag olyan szálból készültek, amely ezt megelőzően nem volt valamely késztermék része, amelyet az adott termék gyártása során szükséges eljárásokon kívül nem vetettek alá semmiféle fonási, illetve nemezelési eljárásnak, és amely a kezelés vagy használat során nem szenvedett károsodást.

(2) Eltérve az (1) bekezdéstől, a II. mellékletben megjelölt elnevezéseket fel lehet használni a szálkeverékben levő gyapjú megjelölésére, ha:

a) a keverékben lévő összes gyapjú eleget tesz az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak;

b) az ilyen gyapjú részaránya a keverék össztömegének legalább 25 %-át alkotja;

c) durván kártolt keverék esetében a gyapjú csak egyetlen más szálasanyaggal van keverve.

Az ezen bekezdésben megjelölt esetekben meg kell adni a teljes százalékos összetételt.

(3) A gyártással összefüggő műszaki okok alapján indokolt tűréshatárt 0,3 % szálkeverék-mennyiségre kell korlátozni az (1) és (2) bekezdésekben említett termékek esetén, beleértve a kártolt gyapjútermékeket is.

6. cikk

(1) Az olyan két vagy több szálkomponensű textiltermékeknél, amelyeknél az egyik szálasanyag a teljes tömeg legalább 85 %-át alkotja, a következő jelölések egyikével kell ellátni:

a) fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését és annak pontos százalékos tömegarányát;

b) fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését, a "legalább 85 %" kiegészítéssel; vagy

c) fel kell tüntetni a termék teljes százalékos összetételét.

(2) A két vagy többféle szálkomponensű textiltermékeknél, amelyeknél egyetlen szálasanyag-összetevő össztömege sem éri el a 85 %-ot, fel kell tüntetni legalább a két fő szálasanyag elnevezését és százalékos tömegarányát, majd az egyéb szálakat, tömegarányuk szerint csökkenő sorrendben, tömegszázalékuk feltüntetésével vagy anélkül. Mindazonáltal:

a) amennyiben a szálasanyag-összetevő tömegaránya egyenként nem éri el a termék össztömegének 10 %-át, globálisan "más szálak" elnevezés alatt lehet feltüntetni, majd fel kell tüntetni ezek összegzett tömegszázalékát;

b) olyan esetekben, ahol a termék össztömegének kevesebb, mint 10 %-át alkotó szál elnevezését feltüntetik, a termék százalékos tömegarányát is fel kell tüntetni.

(3) Azoknál a termékeknél, amelyek láncfonala tiszta pamut és vetülékfonala tiszta len, és a len aránya eléri az írtelenített szövet össztömegének legalább 40 %-át, alkalmazható a "féllen" megjelölés, de ilyenkor hozzá kell tenni a "tiszta pamutlánc - tiszta lenvetülék" meghatározást is.

(4) A "szálkeverék", illetve "meghatározatlan textilösszetétel" kifejezéseket olyan termékeknél lehet alkalmazni, amelyek összetételét a gyártás során nem könnyű megállapítani.

(5) A végső felhasználók számára forgalmazott textiltermékek esetén az (1)-(4) bekezdésben megjelölt százalékos összetételben:

a) a textiltermék össztömegének legfeljebb 2 %-át kitevő idegen szál mennyisége engedélyezett, ha ezt a mennyiséget műszaki okok indokolják, és nem rendszeres hozzáadásról van szó; ez a tűréshatár 5 %-ra emelkedik kártolt eljárással készült termékek esetén, és ez nem érinti az 5. cikk (3) bekezdésében jelzett tűréshatárokat;

b) a szálasanyag tömegéhez viszonyítva 3 % gyártási tűréshatár engedélyezett a névleges százalékos arány és az elemzéssel megállapított, tényleges százalékos arány között; ez a tűréshatár vonatkozik a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a tömegarány szerint csökkenő sorrendben felsorolt szálakra. Ez a tűréshatár az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja céljából is alkalmazandó.

Az elemzés során a tűréshatárokat külön-külön kell kiszámítani. A b) pontban jelzett tűrés kiszámításához figyelembe veendő össztömeg a késztermékben található szálasanyag tömege, csökkentve az a) pont szerinti tűrés meghatározásakor talált idegen szálak tömegével.

Az a) és b) pontokban megjelölt tűrés hozzáadása csak abban az esetben megengedett, ha az a) pontban jelzett tűrés megállapításakor az elemzés során talált idegen szálakról bebizonyosodik, hogy azok a textiltermékekben előforduló egy vagy több szálasanyaggal azonos kémiai típusúak.

Egyes meghatározott termékek esetében, amelyeknél a gyártási folyamat az a) és b) pontban megjelöltnél magasabb tűrést igényel, kivételes esetekben magasabb tűrés engedélyezhető, ha a termék megfelelőségét a 13. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrizték, és ha ezt a gyártó megfelelően igazolni tudja. A tagállamok az ilyen intézkedésekről azonnal tájékoztatják a Bizottságot.

7. cikk

A 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, valamint a 6. cikk (5) bekezdésében meghatározott tűrést nem érintve, azokat a látható, esetleg eltávolítható szálakat, amelyek pusztán díszítő célokat szolgálnak, és nem haladják meg a késztermék tömegének 7 %-át, nem szükséges feltüntetni a 4. és 6. cikkben meghatározott szálösszetételben. Ugyanez vonatkozik azokra a szálakra (pl. fémszálakra), amelyeket elektromos feltöltődés elleni védelem céljából használnak fel a termékben, és amelyek a késztermék össztömegének 2 %-át nem haladják meg. A 6. cikk (3) bekezdésében megjelölt termékek esetén ezeket a százalékokat nem a kelme, hanem a láncfonál és a vetülékfonál tömegének alapján, külön-külön kell kiszámítani.

8. cikk

(1) Ezen irányelv értelmében a textiltermékeknek minősülő termékeket címkével vagy jelöléssel kell ellátni minden olyan esetben, amikor azok ipari vagy kereskedelmi céllal piacra kerülnek. Ez a címkézés vagy jelölés a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesíthető vagy egészíthető ki olyan esetekben, amikor a termékeket nem a végső felhasználó számára kínálják eladásra, illetve amikor azokat az állam vagy más, a közjog hatálya alá tartozó jogi személy - azokban a tagállamokban, ahol ez a fogalom ismeretlen, valamely ezzel egyenértékű szervezet - által leadott megrendelésre szállítják.

(2) A 3-6. cikkben, valamint az I. és II. mellékletben megjelölt, a textilszál-összetételre vonatkozó megnevezéseket, leírásokat és tájékoztatót a kereskedelmi dokumentumokban egyértelműen kell feltüntetni. Nem megengedett a rövidítések használata a kereskedelmi szerződésekben, számlákon vagy szállítóleveleken. Mindazonáltal automatizált feldolgozási kód használható abban az esetben, ha a kód ugyanazon a dokumentumon belül kifejtésre kerül.

(3) A 3-6. cikkben, valamint az I. és II. mellékletben megjelölt, a textilszál-összetételre vonatkozó elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatót világosan olvasható és egységes írásképben kell feltüntetni a textiltermékek forgalomba hozatalánál, illetve eladásra történő ajánlatokra, különösen katalógusokban és kereskedelmi prospektusokban, a csomagoláson, címkéken és jelöléseken.

Azokat az adatokat és információt, amelyek nem képezik ezen irányelv tárgyát, külön kell feltüntetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védjegyekre, illetve a vállalkozások nevére, amelyek állhatnak közvetlenül az ezen irányelvben előírt tájékoztatás előtt vagy után is.

Mindazonáltal, ha valamely textilterméket az első albekezdésben megjelölt módon eladásra kínálnak vagy értékesítenek a fogyasztó részére, és a terméken feltüntetett védjegy vagy a vállalkozások neve, amely önmagában, melléknévként vagy szógyökként tartalmaz egy, az I. mellékletben felsorolt, vagy azzal összetéveszthető nevet, akkor közvetlenül a védjegy vagy a vállalkozás neve előtt vagy után, egyértelmű, olvasható és egységes módon fel kell tüntetni a 3-6. cikkben és az I. és II. mellékletben felsorolt textilszál-összetevő elnevezését, leírását és a rá vonatkozó információkat.

(4) A tagállamok előírhatják saját nemzetük nyelvének használatát is az e cikk által előírt címkézésre és jelölésre, ha területükön textiltermékeket kínálnak eladásra vagy eladnak végső felhasználók számára.

Csévék, orsók, motringok, gombolyagok, illetve bármilyen más kiszerelésű, kis mennyiségű varró-, foltozó- és hímzőfonal esetén a tagállamok az első albekezdésben meghatározott lehetőséggel kizárólag a csomagoláson vagy a kirakatokban feltüntetett globális címkézéssel kapcsolatban élhetnek. A IV. melléklet 18. tételében említett esetek sérelme nélkül, az egyes tételek címkézése a Közösség bármely nyelvén történhet.

(5) A tagállamok nem tilthatják meg a 3., 4. és 5. cikkben megjelöltektől eltérő, a termékek jellegzetességeire vonatkozó leírás vagy információ használatát, ha az ilyen leírás vagy információ a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot nem sérti.

9. cikk

(1) A két vagy több különböző szálkomponensű textiltermékeken olyan címkét kell elhelyezni, amelyen feltüntetik mindegyik összetevő száltartalmát. Ez a címkézési mód nem kötelező, amennyiben az összetevő nem éri el az össztömeg 30 %-át, kivéve a fő bélésanyagokat.

(2) Ha két vagy több textilterméknek azonos a száltartalma, és általában egyetlen egységet képeznek, ezeken elegendő egyetlen címkét elhelyezni.

(3) A 12. cikkben foglaltak sérelme nélkül:

a) az alábbi fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék vagy az alábbiakban felsorolt alkotórészek összetételének globális vagy külön-külön történő feltüntetésével kell megjelölni:

i. melltartóknál: a kosár és a hátrész külső és belső anyaga;

ii. derékfűzőknél: az elülső hátsó és oldalsó merevítő elemek;

iii. egész fűzőknél: a kosár külső és belső anyaga, az elülső és hátsó merevítő elemek és az oldalsó elemek.

Az első albekezdésben felsoroltaktól eltérő fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék összetételével, illetve az egyes cikkek különböző komponenseivel globális vagy külön-külön történő jelzésével kell feltüntetni; ez a címkézés nem kötelező a termék össztömegének 10 %-át el nem érő komponensek esetén.

A felsorolt fűzőipari termékek különböző részeinek külön címkézését úgy kell megoldani, hogy a végső felhasználó könnyen megérthesse, hogy a címkén található különböző információ a termék mely részeire vonatkozik;

b) a maratott nyomású textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a maratott részek összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni. Ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

c) a hímzett textiltermékek szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a hímzőfonal összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni; ezeket az összetevőket meg kell nevezni; abban az esetben, ha a hímzett részek felülete nem éri el a termék felületének 10 %-át, csak az alapkelme összetételét kell feltüntetni;

d) a különböző szálösszetételű magfonalból és burkolófonalból álló és a fogyasztók számára ilyen módon eladásra kínált körülfont fonalak szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és azt a magfonal és a burkolófonál összetételére vonatkozóan fel lehet tüntetni külön-külön is; ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

e) a bársony és plüss, illetve a bársony vagy plüss jellegű textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és ha a termék alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagokból készült, az alapkelme és a hasznos felület összetételét külön-külön is meg lehet adni, és az egyes részeket meg kell nevezni;

f) az olyan padlóburkolatok és szőnyegek összetétele, amelyek alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagból készült, megadható kizárólag a hasznos felületre vonatkozóan is, ilyen esetben ennek szálasanyag-összetételét meg kell nevezni.

10. cikk

(1) A 8. és 9. cikkben foglaltaktól eltérve:

a) a III. mellékletben felsorolt, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt valamelyik gyártási szakaszban lévő textiltermékek esetén a tagállamok nem írhatják elő az elnevezést vagy az összetételt tartalmazó címkézést, illetve jelölést. Mindazonáltal a 8. és 9. cikkben foglalt rendelkezések vonatkoznak az olyan esetekre, ahol ezen termékeken elnevezésük vagy összetételük, illetve olyan védjegyet vagy vállalkozás nevét tartalmazó címke vagy jelölés található, amely önállóan, melléknévként vagy szógyökként tartalmazza az I. mellékletben felsorolt elnevezések valamelyikét vagy az azokkal könnyen összetéveszthető bármilyen más elnevezést;

b) ha a IV. mellékletben felsorolt textiltermékek ugyanolyan típusúak és ugyanolyan összetételűek, azok együttesen kínálhatók értékesítésre, az ezen irányelv által meghatározott, az összetételre vonatkozó adatokat tartalmazó globális címkével ellátva;

c) a méteráruként értékesített textiltermékek összetételét elegendő az értékesítésre kínált végen vagy göngyölegen feltüntetni.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett termékeket úgy kínálják eladásra, hogy a végső felhasználó teljes mértékben megismerhesse ezeknek a termékeknek az összetételét.

11. cikk

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a textiltermékek forgalomba hozatalakor közreadott információt ne lehessen összetéveszteni az ezen irányelv által meghatározott elnevezésekkel és adatokkal.

12. cikk

A 8. cikk (1) bekezdése és az ezen irányelvben szereplő, a textiltermékek címkézésére vonatkozó más rendelkezések alkalmazásában a 4., 5. és 6. cikkben említett százalékos szálösszetételt anélkül kell meghatározni, hogy az alábbi tételeket figyelembe vennék:

a) valamennyi textiltermék esetén: nem textil alkotórészek, textiltermék szerves részét nem képző szövetszegélyek, címkék, jelvények, szegélyek és bordűrök, textilbevonatú gombok és csatok, a termék külön meghatározott és korlátozott részein bedolgozott kiegészítők, díszítések, nem rugalmas szalagok, rugalmas cérnák és szalagok, továbbá a 7. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően a pusztán díszítő, illetve az elektromos feltöltődést gátló, esetlegesen eltávolítható szálak;

b) padlóburkolatok és szőnyegek esetén: minden hasznos felületen kívül eső egyéb komponens;

c) bútorszövetek esetén: kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület részét,

d) dekorációs anyagok és függönyök esetén: a kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület részét;

e) egyéb textiltermékek esetén: alap- vagy alátét kelmék, merevítő- és erősítőkelmék, közbélések és vászonmerevítők, tűző- és fércelőcérnák, kivéve, ha ezek helyettesítik a szövet láncát, illetve vetülékfonalát, a töltőanyagok, amelyeknek nincs hőszigetelő funkciójuk, és a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően a bélésanyagok.

E pont alkalmazásában:

i. a textiltermékek alapkelméje az, amelyik a hasznos felület béléseként szolgál, különösen takarókban és kettős szövetekben, valamint a bársony- vagy plüsskelmék és hasonló termékek alsó rétegén, nem minősül eltávolítandó bélésnek;

ii. a "merevítő- és erősítőkelmék" kifejezés alatt a textiltermékek meghatározott és korlátozott részein található, azok erősítésére, illetve merevítésére vagy vastagítására szolgáló fonalak vagy anyagok értendők;

f) zsírok, kötőanyagok, nehezítő-, írező- és appretálószerek, impregnálószerek, a festés és nyomás segédanyagai és a textilfeldolgozás során felhasznált egyéb termékek. Közösségi szintű rendelkezések hiányában a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek a tételek ne szerepeljenek a mennyiségek között, mert az megtévesztheti a fogyasztót.

13. cikk

(1) Annak ellenőrzését, hogy a textiltermékek összetétele megfelel-e ezen irányelvnek megfelelően nyújtott tájékoztatónak, a (2) bekezdésben említett irányelvekben meghatározott elemzési módszerekkel kell elvégezni.

Ennek érdekében a 4., 5. és 6. cikkben szereplő százalékos szálarányokat úgy kell meghatározni, hogy az egyes vízmentes szálak tömegére a 12. cikkben felsorolt tételek eltávolítását követően a V. mellékletben meghatározott vonatkozó tűréshatárt alkalmazzák.

(2) Külön irányelvek határozzák meg az egyes tagállamok által, az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek szálösszetételének meghatározásához felhasználandó mintavételi és elemzési módszereket.

14. cikk

(1) A tagállamok az elnevezésekkel, illetve az összetétel feltüntetésével kapcsolatos okok miatt nem tilthatják meg és nem akadályozhatják az olyan textiltermékek forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek az ezen irányelv által előírt rendelkezéseknek.

(2) Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések nem zárják ki az egyes tagállamokban az ipari és kereskedelmi tulajdon védelmére, a származási hely megjelölésére, az eredetmegjelölésre és a tisztességtelen piaci verseny megakadályozására vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazását.

15. cikk

(1) A Bizottság elfogadja az I. melléklet kiegészítéseit, valamint az V. melléklet kiegészítéseit és módosításait, amelyek a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása miatt szükségesek.

(2) A Bizottság elfogadja a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló, 1996. december 16-i 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 6 ), valamint a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. február 26-i 73/44/EGK tanácsi irányelvben ( 7 ) megjelöltektől eltérő két- és háromkomponensű szálkeverékek mennyiségi elemzésének új módszereit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, amelyek ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 16. cikk (2) bekezdésében hivatkozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk

(1) A Bizottságot a 96/73/EK irányelv által létrehozott, a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelvekért felelős bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

17. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

A VI. melléklet A. részében meghatározott aktusokkal módosított 96/74/EK irányelv hatályát veszti, a VI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

19. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

TEXTILSZÁLAK TÁBLÁZATA

(lásd a 3. cikket)

II. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett elnevezések

bolgár nyelven

:

"необработена вълна",

spanyol nyelven

:

"lana virgen" vagy "lana de esquilado",

cseh nyelven

:

"střižní vlna",

dán nyelven

:

"ren, ny uld",

német nyelven

:

"Schurwolle",

észt nyelven

:

"uus vill",

görög nyelven

:

"παρθένο μαλλί",

angol nyelven

:

"virgin wool" vagy "fleece wool",

francia nyelven

:

"laine vierge" vagy "laine de tonte",

olasz nyelven

:

"lana vergine" vagy "lana di tosa",

lett nyelven

:

"pirmlietojuma vilna" vagy "jaunvilna",

litván nyelven

:

"natūralioji vilna",

magyar nyelven

:

"élőgyapjú",

máltai nyelven

:

"suf verġni",

holland nyelven

:

"scheerwol",

lengyel nyelven

:

"żywa wełna",

portugál nyelven

:

"lã virgem",

román nyelven

:

"lână virgină",

szlovák nyelven

:

"strižná vlna",

szlovén nyelven

:

"runska volna",

finn nyelven

:

"uusi villa",

svéd nyelven

:

"ren ull".

III. MELLÉKLET

Címkézési vagy jelölési kötelezettség alá nem tartozó termékek

(lásd a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontját)

1. Ingujjrögzítő

2. Óraszíj textilanyagból

3. Címkék és jelvények

4. Textilanyagokból készült bélelt edényfogók

5. Kávéskannát melegen tartó sapkák

6. Teáskannát melegen tartó sapkák

7. Ruhaujjvédők

8. Nem plüssből készült karmantyúk

9. Művirágok

10. Tűpárnák

11. Festett kanavászok

12. Textiltermékek erősítés és merevítés céljából

13. Nemez

14. Használt, konfekcionált textiltermékek, ahol ezt egyértelműen feltüntetik

15. Lábszárvédők

16. Használt csomagolóanyagok, amelyeket ténylegesen használtként értékesítenek

17. Nemezkalapok

18. Szattyán bőráru és textilanyagból készült nyereg

19. Textilanyagokból készült utazási cikkek

20. Kézzel hímzett faliszőnyegek, kész- vagy félkész állapotban, beleértve a hímzőcérnát, amelyet a hímzővászontól külön értékesítenek, és kimondottan faliszőnyegek készítésére kínálnak

21. Cipzárak

22. Textilanyaggal behúzott gombok és csatok

23. Textilanyagokból készült könyvborítók

24. Játékok

25. Lábbelik textilből készült részei, kivéve a melegítőbéléseket

26. Többféle összetevőből álló, 500 cm2-t meg nem haladó felületű tálalátétek

27. Konyhai kesztyűk és konyharuhák

28. Tojást melegen tartó sapkák

29. Kozmetikai táska

30. Textilből készült dohányzacskók

31. Textilből készült szemüvegtokok, cigaretta és szivartárcák, öngyújtóhoz és fésűhöz való tasakok

32. Védő sportfelszerelések, a kesztyűk kivételével

33. Piperetáskák

34. Cipőtisztító készlethez való táskák

35. Temetkezési cikkek

36. Egyszer használatos termékek, a vatta kivételével

Ennek az irányelvnek az értelmében egyszer használatos termékeknek tekinthetők azok a textilből készült cikkek, amelyek csak egyszeri vagy korlátozott ideig való használatra terveztek, és amelyek rendeltetésszerű használata kizárja ugyanerre vagy hasonló célra történő későbbi használatra történő helyreállításukat

37. Az Európai gyógyszerkönyv hatálya alá tartozó és ennek szabályaiban történő utalásban szereplő textilipari termékek, gyógyászati és ortopédiai használatra szolgáló, nem egyszer használatos kötszerek, és általában az ortopédiai textiltermékek

38. A IV. melléklet 12. pontjában felsorolt textilipari termékek, beleértve zsinórokat, köteleket és zsinegeket, és szokásos használatuk általában a következő:

a) berendezések alkotóelemeként termékek gyártásánál és feldolgozásánál;

b) beépítendő elem gépekhez, szerelvényekhez (fűtés, légkondicionálás, világítás), háztartási és egyéb készülékekhez, járművekhez és egyéb közlekedési eszközökhöz vagy azok üzemeltetésére, karbantartására vagy felszereléseire, ha azok nem ponyvaborítók és textilből készült járműtartozékok, amelyeket nem a járművel együtt értékesítenek

39. Védő és biztonsági célokra gyártott textilipari cikkek, pl. biztonsági övek, ejtőernyők, mentőmellények, tűzoltócsúszdák, tűzoltó eszközök, golyóálló mellények és különleges védőöltözékek (pl. tűz, vegyi anyagok és egyéb kockázati tényezők ellen védelmet nyújtók)

40. Túlnyomással tartott szerkezetek (pl. sportcsarnokok, kiállító csarnokok vagy raktárhelyiségek) abban az esetben, ha mellékelik e cikkek teljesítményére és műszaki adataira vonatkozó információt

41. Vitorlák

42. Állatok számára készített ruházat

43. Zászlók és lobogók

IV. MELLÉKLET

Globális címkézésre vagy jelölésre kötelezett termékek

(lásd a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontját)

1. Felmosórongy

2. Törlőruhák

3. Szegélyek és ruhadíszek

4. Paszományok

5. Övek

6. Nadrágtartók

7. Harisnyatartók és harisnyakötők

8. Cipő és csizmafűző

9. Szalagok

10. Rugalmas (gumi)szalagok

11. Új csomagolóanyagok, amelyeket ténylegesen újként értékesítenek

12. Csomagoló- és mezőgazdasági kötözőzsinórok, -zsinegek, -kötelek a III. melléklet 38. pontjába tartozó anyagokon kívül ( 8 )

13. Tálalátétek

14. Zsebkendők

15. Kontyhálók és hajhálók

16. Gyermeknyakkendők és csokornyakkendők

17. Előkék; mosdókesztyűk és arctörlő kendők

18. Egygrammos vagy kisebb nettó tömegű, kiskereskedelmi forgalomban kis mennyiségekben értékesített varró-, foltozó- és hímzőcérnák

19. Függönyökhöz, sötétítőfüggönyökhöz és redőnyökhöz való szalagok

V. MELLÉKLET

A textiltermékekben található szálak tömegének kiszámításához használt egyezményes tűréshatárok

(lásd a 13. cikket)

VI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(lásd a 18. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 18. cikket)

VII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 162., 2008.6.25., 40. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. december 16-i határozata.

( 3 ) HL L 32., 1997.2.3., 38. o.

( 4 ) Lásd a VI. melléklet A. részét.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 6 ) HL L 32., 1997.2.3., 1. o.

( 7 ) HL L 83., 1973.3.30., 1. o.

( 8 ) Az e pontba tartozó és levágott hosszra értékesített termékek esetén a globális címkézés alapja az orsó. Az e pontba tartozó kötél- és zsinegáru tartalmazza a hegymászáshoz és vízi sportokhoz használt köteleket is.