31996L0074[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 96/74/EK irányelve (1996. december 16.) a textiltermékek elnevezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 96/74/EK IRÁNYELVE

(1996. december 16.)

a textiltermékek elnevezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189. cikkének b) pontjában megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1) mivel a textiltermékek elnevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/307/EGK tanácsi irányelvet ( 4 ) gyakran és nagymértékben módosították; mivel az érthetőség és ésszerűség érdekében az említett irányelvet egységesíteni kell;

(2)

mivel, amennyiben az egyes tagállamokban a textiltermékek elnevezéseire, összetételére és címkézésére vonatkozó rendelkezések tagállamonként különböznének egymástól, az gátolná a belső piac megfelelő működését;

(3)

mivel az ilyen gátló tényezők elháríthatók, ha a textiltermékek forgalomba hozatalára egységes, közösségi szintű szabályozás vonatkozik; mivel ennek érdekében szükség van a textilszál-elnevezéseknek, valamint a textiltermékekhez az előállítás, feldolgozás és forgalmazás különböző szakaszaiban kapcsolódó címkéken, jelöléseken és dokumentumokon megjelenő információknak az összehangolására; mivel a "textilszál" kifejezést ki kell terjeszteni az 5 mm-t meg nem haladó névleges szélességű, az I. melléklet 19-38. valamint 41. pontjában felsorolt polimerek extrudálása révén előállított lapokból kivágott, majd ezt követően hosszirányban kihúzott szalagokra vagy tömlőkre;

(4)

mivel rendelkezni kell bizonyos olyan termékek tekintetében is, amelyek nem kizárólag textilanyagokból készülnek, de textiltartalmuk a termék alapvető részét képezi, illetve erre a textiltartalomra a gyártó, a feldolgozó vagy a kereskedő külön felhívja a figyelmet; mivel a II. melléklet 30. pontjában nem szükséges különbséget tenni a poliamid vagy nejlon különböző típusai között, s ennek megfelelően az ezekre megállapított tűréshatárokat összhangba kell hozni egymással;

(5)

mivel az idegen szálak tekintetében a tiszta termékekre már korábban megállapított tűréshatárt a szálkeverékből készült termékekre is alkalmazni kell;

(6)

mivel az e területen hozott nemzeti eredetű rendelkezések céljának megvalósítása érdekében kötelezővé kell tenni a címkézést;

(7)

mivel, ha valamely termék összetételét a gyártáskor műszakilag nehéz megállapítani, az adott időben bármely ismert szálat fel lehet tüntetni a címkén, feltéve, hogy az a késztermék bizonyos százalékát alkotja;

(8)

mivel az e téren a Közösségen belül megmutatkozó nyilvánvaló alkalmazásbeli különbségek elkerülése végett célszerű meghatározni bizonyos, két vagy több összetevőből álló textiltermékek címkézésének pontos módszereit, valamint a textiltermékek azon összetevőit, amelyeket címkézési és elemzési szempontból nem kell figyelembe venni;

(9)

mivel azokat a textiltermékeket, amelyekre csak globális címkézési követelmények vonatkoznak, illetve amelyeket méterre vagy levágott hosszra árulnak, olyan módon kell eladásra kínálni, hogy a fogyasztó teljes mértékben megismerhesse az egész csomaghoz, illetve göngyöleghez mellékelt adatokat; mivel a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy döntsenek az e célból meghozandó intézkedésekről;

(10)

mivel a felhasználók és a fogyasztók körében különös tekintélynek örvendő megjelölések vagy nevek használatát bizonyos feltételekhez kell kötni;

(11)

mivel szükségessé vált a felhasznált módszerekkel szembeni esetleges kifogásolások kizárása érdekében meghatározni a textiltermékek mintavételezésére és elemzésére szolgáló módszereket; mivel mindazonáltal az egyes országokban jelenleg hatályban lévő nemzeti módszerek átmeneti fenntartása nem akadályozza meg egységes szabályok alkalmazását;

(12)

mivel ezen irányelv II. melléklete, amennyiben a textiltermékek szálösszetételének elemzéssel történő megállapítása során az egyes vízmentes szálak tömegére, megállapodás szerinti tűréseket tartalmazó 1., 2. és 3. tételben két eltérő megállapodás szerinti tűréshatár van megadva a gyapjút illetve állati szőrt tartalmazó kártolt vagy fésült szálak összetételének kiszámításához; mivel a laboratóriumokban nem mindig állapítható meg, hogy valamely termék kártolt vagy fésült, és ennek következtében e rendelkezésnek az alkalmazása során egymásnak ellentmondó eredmények születhetnek a textiltermékek megfelelőségéről a Közösségben elvégzett ellenőrzés során; mivel ennek megfelelően a laboratóriumok számára engedélyezni kell, hogy kétséges esetekben egységes megállapodás szerinti tűréshatárt alkalmazzanak;

(13)

mivel nem tanácsos külön a textiltermékekről szóló irányelvben összehangolni az ilyen termékekre vonatkozó valamennyi rendelkezést;

(14)

mivel a III. és IV. mellékletben említett tételek különleges jellege folytán ki kell terjednie a címkézési kötelezettségek alól mentes, egyéb termékekre is, különösen az "eldobható" termékekre, vagy azokra a termékekre, amelyekre csak globális címkézési kötelezettség vonatkozik;

(15)

mivel az elemzési módszerek megállapításához és a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításhoz szükséges rendelkezések szigorúan technikai jellegű végrehajtási intézkedések; mivel ennek megfelelően ezekre az intézkedésekre, valamint ezen irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására vonatkozó intézkedésekre alkalmazni kell a kétkomponensű textilszálkeverék mennyiségi elemzésének egyes módszereiről szóló, 1996. december 16-i 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 6. cikkében meghatározott bizottsági eljárást;

(16)

mivel az ezen irányelvben megállapított rendelkezések összhangban vannak a textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelvekért felelős bizottság véleményével;

(17)

mivel ezen irányelv nem érintheti a tagállamoknak az V. melléklet B. részében megjelölt irányelvek átvételére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A Közösségen belül textiltermékek az ipari feldolgozás előtt vagy alatt, illetve bármelyik értékesítési szakaszban csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

2. cikk

(1) Ennek az irányelveknek az alkalmazásában a "textiltermékek" kifejezésbe beletartozik minden nyers, félig megmunkált, megmunkált, félkész-, kész, félig konfekcionált vagy konfekcionált termék, amely kizárólag textilszálakból áll, függetlenül az alkalmazott keverési vagy összeállítási eljárástól.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában a "textilszál" kifejezés a következőket jelenti:

- egységnyi anyag rugalmassága, finomsága, amelyet maximális keresztirányú kiterjedéséhez képest nagyarányú hosszúsága jellemez, és amelyet e tulajdonságok alkalmassá tesznek textilipari feldolgozásra,

- hajlékony szalagok vagy tömlők, amelyeknek a névleges szélessége nem haladja meg az 5 mm-t, beleértve az I. melléklet 19-41. tételében felsorolt szálak előállításához használt anyagokból készült szélesebb csíkokból vagy fóliarétegekből vágott és textilipari felhasználásához alkalmas szalagok; a névleges szélesség a szalag illetve tömlő szélessége hajtogatott, ellapított, terjedelmesített vagy sodort állapotban, illetve az átlagos szélesség amennyiben a szélesség nem egyenletes.

(3) A következő termékeket a textiltermékekkel megegyező módon kell kezelni és ezekre is ezen irányelv rendelkezései vonatkoznak;

- azok a termékek, amelyek legalább 80 %-ban textilszálakból készültek,

- azok a bútor-, esernyő- vagy napernyő huzatok, amelyek legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készülnek; hasonlóképpen a többrétegű padlóburkolatok, matracok és kempingfelszerelések textilkomponensei, valamint a lábbelik és kesztyűk meleg bélései, ha ezek az összetevők vagy bélések a teljes árucikkhez képest legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készültek,

- más termékekbe beépített, és azok szerves részét alkotó textíliák, ha ezen termékek összetételét feltüntetik.

3. cikk

(1) A 2. cikkben említett szálak elnevezését és leírását az I. melléklet tartalmazza.

(2) Az I. melléklet táblázatában megjelenő elnevezések csak azokra a textilszálakra használhatók, amelyek jellemzését a táblázat ugyanezen tételében meghatározták.

(3) A felsorolt elnevezések semmilyen nyelven, sem önállóan, sem szógyökként, sem melléknévként nem használhatók semmiféle más szál megnevezésére.

(4) A "selyem" kifejezés nem használható végtelen szálasanyagokra a szál alakjának vagy különleges kiszerelésének jellemzése céljából.

4. cikk

(1) Csak azokra a textiltermékekre alkalmazható a "100 %" vagy "tiszta" kifejezés, amelyek kizárólag egyféle szálasanyagból állnak; más hasonló kifejezés sem alkalmazható.

(2) A textiltermékek tömegük legfeljebb 2 %-ig tartalmazhatnak idegen szálakat, ha ezt a műszaki okok indokolják, és nem rendszeres, szándékos bekeverés eredménye. Ez a tűréshatár 5 %-ra emelhető a kártolt termékeknél.

5. cikk

(1) A gyapjúból készült termékek megjelölése csak abban az esetben lehet:

- "lana virgen" vagy "lana de esquilado",

- "ren, ny uld",

- "Schurwolle",

- "παρθένο μαλλί",

- "fleece wool" vagy "virgin wool",

- "lame vierge" vagy "lame de tonte",

- "lana vergine" vagy "lana di tosa",

- "scheerwol",

- "lá virgem",

- "uusi villa",

- "ren ull",

- "střižní vlna",

- "uus vill",

- "élőgyapjú",

- "pirmlietojuma vilna" vagy "cirptā vilna",

- "natūralioji vilna",

- "suf verġni",

- "żywa wełna",

- "runska volna",

- "střižná vlna",

- "необработена вълна",

- "lână virgină"

ha kizárólag olyan szálból készültek, amely ezt megelőzően nem volt valamely késztermék része, amelyet az adott termék gyártása során szükséges eljárásokon kívül nem vetettek alá semmiféle fonási, illetve nemezelési eljárásnak, és amely a kezelés vagy használat során nem szenvedett károsodást.

(2) Eltérve az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől, az ott megjelölt elnevezéseket fel lehet használni a szálkeverékben levő gyapjú megjelölésére, ha:

a) a keverékben lévő összes gyapjú eleget tesz az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak;

b) az ilyen gyapjú részaránya a keverék össztömegének legalább 25 %-át alkotja;

c) durván kártolt keverék esetében a gyapjú csak egyetlen más szálasanyaggal van keverve.

Az ezen bekezdésben megjelölt esetekben meg kell adni a teljes százalékos összetételt.

(3) A gyártással összefüggő műszaki okok alapján indokolt tűréshatárt 0,3 % szálkeverék-mennyiségre kell korlátozni az (1) és (2) bekezdésekben említett termékek esetén, beleértve a kártolt gyapjútermékeket is.

6. cikk

(1) Az olyan két vagy több szálkomponensű textiltermékeknél, amelyeknél az egyik szálasanyag a teljes tömeg legalább 85 %-át alkotja, a következő jelöléssel kell ellátni:

- fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését és annak pontos százalékos tömegarányát, illetve

- fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését, a "legalább 85 %" kiegészítéssel, illetve

- fel kell tüntetni a termék teljes százalékos összetételét.

(2) A két vagy többféle szálkomponensű textiltermékeknél, amelyeknél egyetlen szálasanyag-összetevő össztömege sem éri el a 85 %-ot, fel kell tüntetni legalább a két fő szálasanyag elnevezését és százalékos tömegarányát, majd az egyéb szálakat, tömegarányuk szerint csökkenő sorrendben, tömegszázalékuk feltüntetésével vagy anélkül. Mindazonáltal:

a) amennyiben a szálasanyag-összetevő tömegaránya egyenként nem éri el a termék össztömegének 10 %-át, globálisan "más szálak" elnevezés alatt lehet feltüntetni, majd fel kell tüntetni ezek összegzett tömegszázalékát;

b) olyan esetekben, ahol a termék össztömegének kevesebb, mint 10 %-át alkotó szál elnevezését feltüntetik, a termék százalékos tömegarányát is fel kell tüntetni.

(3) Azoknál a termékeknél, amelyek láncfonala tiszta pamut és vetülékfonala tiszta len, és a len aránya eléri az írtelenített szövet össztömegének legalább 40 %-át, alkalmazható a "féllen" megjelölés de ilyenkor hozzá kell tenni a "tiszta pamutlánc - tiszta lenvetülék" meghatározást is.

(4) A végső felhasználók számára forgalmazott textiltermékek esetén az (1), (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt százalékos összetételben:

a) a textiltermék össztömegének legfeljebb 2 %-át kitevő idegen szál mennyisége engedélyezett, ha ezt a mennyiséget műszaki okok indokolják, és nem rendszeres hozzáadásról van szó; ez a tűréshatár 5 %-re emelkedik kártolt eljárással készült termékek esetén, és ez nem érinti az 5. cikk (3) bekezdésében jelzett tűréshatárokat;

b) a szálasanyag tömegéhez viszonyítva 3 % gyártási tűréshatár engedélyezett a névleges százalékos arány és az elemzéssel megállapított, tényleges százalékos arány között; ez a tűréshatár vonatkozik a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a tömegarány szerint csökkenő sorrendben felsorolt szálakra. Ez a tűréshatár vonatkozik az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjára is.

Az elemzés során a tűréshatárokat külön-külön kell kiszámítani; a b) pontban jelzett tűrés kiszámításához figyelembe veendő össztömeg a késztermékben található szálasanyag tömege csökkentve az a) pont szerinti tűrés meghatározásakor talált idegen szálak tömegével.

Az a) és b) pontokban megjelölt tűrés hozzáadása csak abban az esetben megengedett, ha az a) pontban jelzett tűrés megállapításakor az elemzés során talált idegen szálakról bebizonyosodik, hogy azok a textiltermékekben előforduló egy vagy több szálasanyaggal azonos kémiai típusúak.

Egyes kivételes termékeknél, ha a gyártási folyamat ezt indokolja, amelyeknél, ha a termék megfelelőségét a 13. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrizték, és ha ezt a gyártó megfelelően igazolni tudja. A tagállamoknak az ilyen intézkedésekről a Bizottságot azonnal tájékozatniuk kell.

(5) A "szálkeverék" illetve "meghatározatlan textilösszetétel" kifejezéseket olyan termékeknél lehet alkalmazni, amelyek összetételét a gyártás során nem könnyű megállapítani.

7. cikk

A 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, valamint a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott tűrést nem érintve, azokat a látható, esetleg eltávolítható szálakat, amelyek pusztán díszítő célokat szolgálnak, és nem haladják meg a késztermék tömegének 7 %-át, nem szükséges feltüntetni a 4. és 6. cikkben meghatározott szálösszetételben; ugyanez vonatkozik azokra a szálakra, (pl. fémszálakra), amelyeket elektromos feltöltődés elleni védelem céljából használnak fel a termékben, és amelyek a késztermék össztömegének 2 %-át nem haladják meg. A 6. cikk (3) bekezdésében megjelölt termékek esetén ezeket a százalékokat nem a kelme, hanem a láncfonál és a vetülékfonál tömegének alapján, külön-külön kell kiszámítani.

8. cikk

(1) Ezen irányelv értelmében a textiltermékeknek minősülő termékeket címkével vagy jelöléssel kell ellátni minden olyan esetben, amikor azok ipari vagy kereskedelmi céllal piacra kerülnek; ez a címkézés vagy jelölés a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesíthető vagy egészíthető ki olyan esetekben, amikor a termékeket nem a végső felhasználó számára kínálják eladásra, illetve amikor azokat az állam vagy más, a közjog hatálya alá tartozó jogi személy - azokban a tagállamokban, ahol ez a fogalom ismeretlen, valamely ezzel egyenértékű szervezet - által leadott megrendelésre szállítják.

(2)

a) A 3-6. cikkben, valamint az I. mellékletben megjelölt, a textilszál-összetételre vonatkozó megnevezéseket, leírásokat és tájékoztatót a kereskedelmi dokumentumokban egyértelműen kell feltüntetni. Nem megengedett a rövidítések használata a kereskedelmi szerződésekben, számlákon vagy szállítóleveleken; mindazonáltal automatizált feldolgozási kód használható abban az esetben, ha a kód ugyanazon a dokumentumon belül kifejtésre kerül.

b) A 3-6. cikkben, valamint az I. mellékletben megjelölt, a textilszál-összetételre vonatkozó elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatót világosan olvasható és egységes írásképben kell feltüntetni a textiltermékek forgalomba hozatalánál, illetve eladásra történő ajánlatokra, különösen katalógusokban és kereskedelmi prospektusokban, a csomagoláson, címkéken és jelöléseken.

Azokat az adatokat és információt, amelyek nem képezik ezen irányelv tárgyát, teljesen külön kell feltüntetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védjegyekre, illetve a vállalkozások nevére, amelyek állhatnak közvetlenül az ezen irányelvben előírt tájékoztatás előtt vagy után is.

Mindazonáltal, ha valamely textilterméket az első albekezdésben megjelölt módon eladásra kínálnak vagy értékesítenek a fogyasztó részére, és a terméken feltüntetett védjegy vagy a vállalkozások neve, amely önmagában, melléknévként vagy szógyökként tartalmaz egy, az I. mellékletben felsorolt, vagy azzal összetéveszthető nevet, akkor közvetlenül a védjegy vagy a vállalkozás neve előtt vagy után, világosan olvasható nyomtatással, fel kell tüntetni a 3-6. cikkben és az I. bekezdésben felsorolt, a textilszál-összetétel elnevezését, leírásokat és információt.

c) A tagállamok előírhatják saját nemzetük nyelvének használatát is az e cikk által előírt címkézésre és jelölésre, ha területükön textiltermékeket kínálnak eladásra.

Csévék, orsók, motringok, gombolyagok, illetve bármilyen más kiszerelésű, kis mennyiségű varró-, foltozó- és hímzőfonal esetén a tagállamok az első albekezdésben meghatározott lehetőséggel kizárólag a csomagoláson vagy a kirakatokban feltüntetett globális címkézéssel kapcsolatban élhetnek. A IV. melléklet 18. tételében említett esetek sérelme nélkül, az egyes tételek címkézése a Közösség bármely nyelvén történhet.

d) A tagállamok nem tilthatják meg a 3., 4. és 5. cikkben megjelöltektől eltérő, a termékek jellegzetességeire vonatkozó leírás vagy információ használatát, ha az ilyen leírás vagy információ a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot nem sérti.

9. cikk

(1) A két vagy több különböző szálkomponensű textiltermékeken olyan címkét kell elhelyezni, amelyen feltüntetik mindegyik összetevő száltartalmát. Ez a címkézési mód nem kötelező amennyiben az összetevő nem éri el az össztömeg 30 %-át, kivéve a fő bélésanyagokat.

(2) Ha két vagy több textilterméknek azonos a száltartalma, és általában egyetlen egységet képeznek, ezeken elegendő egyetlen címkét elhelyezni.

(3) A 12. cikkben foglalt rendelkezésektől függetlenül:

a) az alábbi fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék vagy az alábbiakban felsorolt alkotórészek összetételének globális vagy külön-külön történő feltüntetésével kell megjelölni:

- melltartóknál: a kosár és a hátrész külső és belső anyaga,

- derékfűzőknél: az elülső hátsó és oldalsó merevítő elemek,

- egész fűzőknél: a kosár külső és belső anyaga, az elülső és hátsó merevítő elemek és az oldalsó elemek.

Az első albekezdésben felsoroltaktól eltérő fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék összetételével illetve az egyes cikkek különböző komponenseivel globális vagy külön-külön történő jelzésével kell feltüntetni; ez a címkézés nem kötelező a termék össztömegének 10 %-át el nem érő komponensek esetén.

A felsorolt fűzőipari termékek különböző részeinek külön címkézését úgy kell megoldani, hogy a végső felhasználó könnyen megérthesse, hogy a címkén található különböző információ a termék mely részeire vonatkozik;

b) a maratott nyomású textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a maratott részek összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni. Ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

c) a hímzett textiltermékek szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a hímzőfonal összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni; ezeket az összetevőket meg kell nevezni; abban az esetben, ha a hímzett részek felülete nem éri el a termék felületének 10 %-át, csak az alapkelme összetételét kell feltüntetni;

d) a különböző szálösszetételű magfonalból és burkolófonalból álló és a fogyasztók számára ilyen módon eladásra kínált körülfont fonalak szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és azt a magfonal és a burkolófonál összetételére vonatkozóan fel lehet tüntetni külön-külön is; ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

e) a bársony és plüss, illetve a bársony vagy plüss jellegű textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és ha a termék alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagokból készült, az alapkelme és a hasznos felület összetételét külön-külön is meg lehet adni, és az egyes részeket meg kell nevezni;

f) az olyan padlóburkolatok és szőnyegek összetétele, amelyek alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagból készült, megadható kizárólag a hasznos felületre vonatkozóan is, ilyen esetben ennek szálasanyag-összetételét meg kell nevezni.

10. cikk

(1) A 8. és 9. cikkben foglalt rendelkezésektől eltérve:

a) a III. mellékletben felsorolt, a 2. cikk (1) bekezdésében megjelölt valamelyik gyártási szakaszban lévő textiltermékek esetén a tagállamok nem írhatják elő az elnevezést vagy az összetételt tartalmazó címkézést, illetve jelölést. Mindazonáltal a 8. és 9. cikkben foglalt rendelkezések vonatkoznak az olyan esetekre, ahol ezen termékeken elnevezésük vagy összetételük, illetve olyan védjegyet vagy vállalkozás nevét tartalmazó címke vagy jelölés található, amely önállóan, melléknévként, vagy szógyökként tartalmazza az I. mellékletben felsorolt elnevezések valamelyikét vagy az azokkal könnyen összetéveszthető bármilyen más elnevezést;

b) ha a IV. mellékletben felsorolt textiltermékek ugyanolyan típusúak és ugyanolyan összetételűek, azok együttesen kínálhatók értékesítésre, az ezen irányelv által meghatározott, az összetételre vonatkozó adatokat tartalmazó globális címkével ellátva;

c) a méteráruként értékesített textiltermékek összetételét elegendő az értékesítésre kínált végen vagy göngyölegen feltüntetni.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett termékeket úgy kínálják eladásra, hogy a végső felhasználó teljes mértékben megismerhesse ezeknek a termékeknek az összetételét.

11. cikk

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a textiltermékek forgalomba hozatalakor közreadott információt ne lehessen összetéveszteni az ezen irányelv által meghatározott elnevezésekkel és adatokkal.

12. cikk

A 8. cikk (1) bekezdése és az ezen irányelvben szereplő, a textiltermékek címkézésére vonatkozó más rendelkezések alkalmazásában a 4., 5. és 6. cikkben említett százalékos szálösszetételt anélkül kell meghatározni, hogy az alábbi tételeket figyelembe vennék:

1. Valamennyi textiltermék esetén:

nem textil alkotórészek, textiltermék szerves részét nem képző szövetszegélyek, címkék, jelvények, szegélyek és bordűrök, textilbevonatú gombok és csatok, a termék külön meghatározott és korlátozott részein bedolgozott kiegészítők, díszítések, nem rugalmas szalagok, rugalmas cérnák és szalagok, továbbá a 7. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően a pusztán díszítő, illetve az elektromos feltöltődést gátló, esetlegesen eltávolítható szálak;

a) padlóburkolatok és szőnyegek esetén: minden hasznos felületen kívül eső egyéb komponens;

b) bútorszövetek esetén: kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület részét,

dekorációs anyagok és függönyök esetén: a kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képzik a hasznos felület részét;

c) egyéb textiltermékek esetén: alap vagy alátét kelmék, merevítő és erősítő kelmék, közbélések és vászonmerevítők, tűző és fércelő cérnák, kivéve, ha ezek helyettesítik a szövet láncát, illetve vetülékfonalát, a töltőanyagok, amelyeknek nincs hőszigetelő funkciójuk, és a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően a bélésanyagok.

Ennek a rendelkezésnek az értelmében:

- a textiltermékek alapkelméje az, amelyik a hasznos felület béléseként szolgál, különösen takarókban és kettős szövetekben, valamint a bársony vagy plüss kelmék és hasonló termékek alsó rétegén, nem minősül eltávolítandó bélésnek.

- a "merevítő és erősítő kelmék" kifejezés alatt a textiltermékek meghatározott és korlátozott részein található, azok erősítésére illetve merevítésére vagy vastagítására szolgáló fonalak vagy anyagok értendők.

3. zsírok, kötőanyagok, nehezítő-, írező- és appretálószerek, impregnálószerek, a festés és nyomás segédanyagai és a textilfeldolgozás során felhasznált egyéb termékek. Közösségi szintű rendelkezések hiányában a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek a tételek ne szerepeljenek a mennyiségek között, mert az megtévesztheti a fogyasztót.

13. cikk

(1) Annak ellenőrzését, hogy a textiltermékek összetétele megfelel-e ezen irányelvnek megfelelően nyújtott tájékoztatónak, a (2) bekezdésben említett irányelvekben meghatározott elemzési módszerekkel kell elvégezni.

Ennek érdekében a 4., 5. és 6. cikkben szereplő százalékos szálarányokat úgy kell meghatározni, hogy az egyes vízmentes szálak tömegére a 12. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében felsorolt tételek eltávolítását követően a II. mellékletben meghatározott vonatkozó tűréshatárt alkalmazzák.

(2) Külön irányelvek határozzák meg az egyes tagállamok által, az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek szálösszetételének meghatározásához felhasználandó mintavételi és elemzési módszereket.

14. cikk

(1) A tagállamok az elnevezésekkel, illetve az összetétel feltüntetésével kapcsolatos okok miatt nem tilthatják meg és nem akadályozhatják az olyan textiltermékek forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek az ezen irányelv által előírt rendelkezéseknek.

(2) Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések nem zárják ki az egyes tagállamokban az ipari és kereskedelmi tulajdon védelmére, a származási hely megjelölésre, eredetmegjelölésre és a tisztességtelen piaci verseny megakadályozására vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazását.

15. cikk

Ezen irányelv rendelkezései nem vonatkoznak az olyan textiltermékekre,

1. amelyeket harmadik országba irányuló exportra szánnak;

2. amelyek a tagállamokba vámkezelve, tranzit céllal érkeznek;

3. amelyeket harmadik országból belső feldolgozásra importálnak;

4. amelyeket bérmunkába adnak távmunkába dolgozó személyeknek vagy független cégeknek, amelyek a számukra kiadott anyagokból dolgoznak anélkül, hogy ellenérték fejében a tulajdonjog átszállna.

16. cikk

(1) Az irányelv I. mellékletének kiegészítéseit és II. mellékletének kiegészítéseit és módosításait, amelyek a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása miatt szükséges, a 96/73/EK irányelv 6. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 96/73/EK irányelvben valamint a háromkomponensű szálkeverék mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. február 26-i 73/44/EGK tanácsi irányelvben megjelöltektől eltérő két- és háromkomponensű szálkeverékek mennyiségi ( 6 ) elemzésének új módszerét is ezzel az eljárással kell meghatározni.

(3) A 96/73/EK irányelv 5. cikkében említett bizottság neve: "A textiltermékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelvekért felelős bizottság".

17. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Az V. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül az V. melléklet A. részében említett irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő utalásokat az ezen irányelvre történő utalásokként kell értelmezni, és azokat a VI. mellékletben található korrelációs táblázatnak megfelelően kell alkalmazni.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított 20. napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

TEXTILSZÁLAK TÁBLÁZATA

II. MELLÉKLET

A TEXTILTERMÉKEKBEN TALÁLHATÓ SZÁLAK TÖMEGÉNEK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT EGYEZMÉNYES TŰRÉSHATÁROK

III. MELLÉKLET

CÍMKÉZÉSI VAGY JELÖLÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM TARTOZÓ TERMÉKEK

(10. cikk (1) bekezdés a) pont)

1.

ingujj-rögzítő

2.

óraszíj textilanyagból

3.

címkék és jelvények

4.

textilanyagokból készült bélelt edényfogók

5.

kávéskanna melegen tartó sapkák

6.

teáskanna melegen tartó sapkák

7.

ruhaujj védők

8.

nem plüssből készült karmantyúk

9.

művirágok

10.

tűpárnák

11.

festett kanavászok

12.

textiltermékek erősítés és merevítés céljából

13.

nemez

14.

használt, konfekcionált textiltermékek, ahol ezt egyértelműen feltüntetik

15.

lábszárvédők

16.

használt csomagolóanyagok, amelyeket ténylegesen használtként értékesítik

17.

nemezkalapok

18.

szattyán bőráru és textilanyagból készült nyereg

19.

textilanyagokból készült utazási cikkek

20.

kézzel hímzett faliszőnyegek, kész vagy félkész állapotban, beleértve a hímzőcérnát, amelyet a hímzővászontól külön értékesítenek, és kimondottan faliszőnyegek készítésére kínálnak

21.

cipzárak

22.

textilanyaggal behúzott gombok és csatok

23.

textilanyagokból készült könyvborítók

24.

játékok

25.

lábbelik textilből készült részei, kivéve a melegítő béléseket

26.

többféle összetevőből álló, 500 cm2-t meg nem haladó felületű tálalátétek

27.

konyhai kesztyűk és konyharuhák

28.

tojást melegen tartó sapkák

29.

kozmetikai táska

30.

textilből készült dohányzacskók

31.

textilből készült szemüvegtokok, cigaretta és szivartárcák, öngyújtóhoz és fésűhöz való tasakok

32.

védő sportfelszerelések, a kesztyűk kivételével

33.

piperetáskák

34.

cipőtisztító készlethez való táskák

35.

temetkezési cikkek

36.

Egyszer használatos termékek, a vatta kivételével.

Ennek az irányelvnek az értelmében egyszer használatos termékeknek tekinthetők azok a textilből készült cikkek, amelyek csak egyszeri vagy korlátozott ideig való használatra terveztek, és amelyek rendeltetésszerű használata kizárja ugyanerre vagy hasonló célra történő későbbi használatra történő helyreállításukat.

37.

Az Európai gyógyszerkönyv hatálya alá tartozó és ennek szabályaiban történő utalásban szereplő textilipari termékek, gyógyászati és ortopédiai használatra szolgáló, nem egyszer használatos kötszerek, és általában az ortopédiai textiltermékek

38.

A IV. melléklet 12. pontjában felsorolt textilipari termékek, beleértve zsinórok, köteleket és zsinegeket, és szokásos használatuk általában a következő:

a) berendezések alkotóelemeként termékek gyártásánál és feldolgozásánál;

b) beépítendő elem gépekhez, szerelvényekhez (fűtés, légkondicionálás, világítás), háztartási és egyéb készülékekhez, járművekhez és egyéb közlekedési eszközökhöz vagy azok üzemeltetésére, karbantartására, vagy felszereléseire, ha azok nem ponyvaborítók és textilből készült járműtartozékok, amelyeket nem a járművel együtt értékesítenek

39.

védő és biztonsági célokra gyártott textilipari cikkek, pl. biztonsági övek, ejtőernyők, mentőmellények, tűzoltó csúszdák, tűzoltó eszközök, golyóálló mellények és különleges védőöltözékek (pl. tűz, vegyi anyagok és egyéb kockázati tényezők elleni védelem).

40.

túlnyomással tartott szerkezetek (pl. sportcsarnokok, kiállító csarnokok vagy raktárhelyiségek) abban az esetben, ha mellékelik e cikkek teljesítményére és műszaki adataira vonatkozó információt.

41.

vitorlák

42.

állatok számára készített ruházat

43.

zászlók és lobogók

IV. MELLÉKLET

GLOBÁLIS CÍMKÉZÉSRE VAGY JELÖLÉSRE KÖTELEZETT TERMÉKEK

(10. cikk (1) bekezdés b) pont)

1.

felmosórongy

2.

törlőruhák

3.

szegélyek és ruhadíszek

4.

paszományok

5.

övek

6.

nadrágtartók

7.

harisnyatartók és harisnyakötők

8.

cipő és csizmafűző

9.

szalagok

10.

rugalmas (gumi)szalagok

11.

új csomagolóanyagok, amelyeket ténylegesen újként értékesítenek

12.

csomagoló és mezőgazdasági kötőző zsinórok, zsinegek, kötelek a III. melléklet 38. pontjába tartozó anyagokon kívül ( 7 )

13.

tálalátétek

14.

zsebkendők

15.

kontyhálók és hajhálók

16.

gyermekek nyakkendők és csokornyakkendők

17.

előkék; mosdókesztyűk és arctörlő kendők

18.

egygrammos vagy kisebb nettó tömegű, kiskereskedelmi forgalomban kis mennyiségekben értékesített varró-, foltozó- és hímzőcérnák

19.

Függönyökhöz, sötétítőfüggönyökhöz és redőnyökhöz való szalagok

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK

(a 18. cikkben említett)

- a Tanács 71/307/EGK irányelve (HL L 185., 1971.8.16., 16. o.), és annak egymást követő módosításai:

- a Tanács 75/36/EGK irányelve (HL L 14., 1975.1.20., 15. o.)

- a Tanács 83/623/EGK irányelve (HL L 353., 1983.12.15., 8. o.)

- a Bizottság 87/140/EGK irányelve (HL L 56., 1987.2.26., 24. o.)

B. RÉSZ

ÁTVÉTELI HATÁRIDŐK

VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 96., 1994.4.6., 1. o.

( 2 ) HL C 195., 1994.7.18., 9. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1995. február 15-i véleménye, (HL C 56., 1995.3.6., 53. o.), a Tanács 1996. február 26-i közös állásfoglalása (HL C 196., 1996.7.6., 1. o.), az Európai Parlament 1996. június 18-i határozata (HL C 198., 1996.7.8., 25. o.) valamint a Tanács 1996. október 7-i határozata.

( 4 ) HL L 185., 1971.8.16., 16. o. A legutóbb a 87/140/EGK irányelvvel (HL L 56., 1987.2.26., 24. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 32., 1997.2.3., 1. o.

( 6 ) HL L 83., 1973.3.30., 1. o.

( 7 ) Az e pontba tartozó és levágott hosszra értékesített termékek esetén a globális címkézés alapja az orsó. Az e pontba tartozó kötél- és zsinegáru tartalmazza a hegymászáshoz és vízi sportokhoz használt köteleket is.