A Fővárosi Törvényszék P.24740/2015/59. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 48. §, 51. §, 130. §, 157. §, 162. §, 163. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301/A. §, 326. §, 327. §, 328. §, 329. §, 361. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 64. §, 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) 80. §] Bíró: Palotás Gergely Péter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/59.

A Fővárosi Törvényszék

dr. M. Tóth Balázs (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

képviselő neve (képviselő címe., dr. Kocsis Tamás Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljárt ügyvéd: dr. Kocsis Tamás ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes 52. sorszám alatti beadványában előterjesztett permegszüntetésére irányuló kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 59.477.770,- (Ötvenkilencmillió-négyszázhetvenhétezer-hétszázhetven) forintot, és ezen összeg után 2006. október 10. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, valamint 1.221.060,- (Egymillió-kétszázhuszonegyezer-hatvan) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Az állam által előlegezett 58.420,- (Ötvennyolcezer-négyszázhúsz) forint költségből a felperes 30.960,- (Harmincezer-kilencszázhatvan) forintot, alperes pedig 27.460,- (Huszonhétezer-négyszázhatvan) forintot köteles az állam javára megfizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az ott közölt módon és időben.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A cég neve Bt. volt a település, .../2 helyrajzi szám alatti ingatlan tulajdonosa. Az ingatlant a Duna folyam partszakaszától a település, szám helyrajzi szám alatti rakparti út, majd a település, 2-es szám helyrajzi szám alatti ingatlanon található vonatsínek választották el.

A település, .../8 helyrajzi számú ingatlan a Duna folyam egy részét, míg a település, 2-es szám helyrajzi szám alatti ingatlan többek között a Duna folyam bal parti szakaszának az 1478+786 fkm és az 1479+612 fkm közötti területrészt foglalta magában. Ezen utóbbi kivett országos közforgalmú kikötő a alperes neve tulajdonát képezte, vagyonkezelője az igazgatóság Igazgatóság volt.

A cég neve Bt. mint bérlő és a 2-es cég neve Kft. (a továbbiakban: 2-es cég neve Kft.) mint bérbeadó írásba foglalt bérleti szerződést kötöttek 2004. január 1. napján, melynek 3. pontja szerint a bérleti szerződés 2003. január 1-től 2012. december 31-ig tartó határozott időre jött létre, az 1. pont szerinti, település, 2-es szám helyrajzi szám alatti ingatlannak a Duna folyam bal-parti szakasza 1479+786 fkm és 1479+612 fkm közötti területrésze vonatkozásában. Az ingatlan e részét a cég neve Bt. 1999. év óta tartotta birtokában.

A szerződés 1. pontja azt is rögzítette, hogy a települési .../2 helyrajzi számú ingatlan a cég neve Bt. tulajdonát képezte, amelyen a bérlő terménytárolót létesített. Rögzítették továbbá a szerződés 1. pontjában, hogy a bérlőnek a tulajdonát képező ingatlana hasznosításához szüksége van a Duna folyam bal parti szakaszán az 1479+786 fkm és az 1479+612 fkm közötti területre, mint egy 150 méter hosszúságban. A partmenti 2-es szám helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a alperes neve, kezelője az igazgatóság. A bérlő ezen ingatlanból 37x23 méter nagyságú területet bérbe kíván venni a jelenlegi kezelőtől. A bérbeadónak mint a települési Országos Közforgalmú Kikötőnek kijelölt területek működtetésére létrejött társaságnak az 1992. évi XXXIX. törvény alapján jogosult a megjelölt terület, partfal és kikötő hasznosítására.

A szerződés 2. pontja értelmében a bérbeadó biztosítja a bérlő részére az 1. pontban részletesen meghatározott fkm-ek közé eső területeken a használat jogát. A bérlő a bérbeadó részére a mindenkor hatályos kikötői díjszabás alapján a 4. pont értelmében parthasználati díjat és kikötőhasználati díjat köteles megfizetni a bérbeadó részére, melynek a szerződés aláírásakori mértékét rögzítették is a szerződésben.

A szerződés II./9. pontjában kerültek rögzítésre a bérlő jogai, mely szerint a bérlő egyebek mellett jogosult volt a bérlemény használatához szükséges infrastruktúrát kiépíteni.

A szerződés III./16. pontja értelmében a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a felek kötelesek egymással elszámolni. A szerződés IV./19. pontja szerint amennyiben a bérlő olyan jellegű beruházást végez a bérleményen, ami a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadónál gazdagodást jelentene, a felek ezt egymással elszámolni kötelesek. A szerződés IV./20. pontja értelmében a felek fenntartják a jogot arra, hogy a bérlő által a jelen bérleti szerződés hatálya alatt létesítendő beruházások megkezdése előtt az ezzel kapcsolatos elszámolást, illetőleg ez alapján keletkező bérleti díj beszámítást külön megállapodásban rendezzék. A szerződés IV./23. pontja értelmében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen bérleti szerződés kezdő időpontjáig a bérlő és a bérbe adó külön megállapodásban rendezi a bérlő által a alperes neve tulajdonát képező partfalrészen elvégzett beruházással kapcsolatos kérdéseket.