A Szegedi Ítélőtábla Gf.30444/2011/4. számú határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 237. §, 238. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 62. §] Bírók: Hámori Attila, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Szegedi Ítélőtábla a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Sátori Anna és Dr. Strehl Kamilla ügyvédek) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Ollé György ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve "f.a.", címe) alatti székhelyű I. rendű, a Dr. Palánki Zsolt ügyvéd által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű és a Dr. Bene Zoltán ügyvéd által képviselt (III.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű III. rendű alperesek ellen eredeti állapot helyreállítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2011. július hó 4. napján kelt 7.G.40.059/2011/10. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I N D O K O L Á S :
Az I. rendű alperes ügyvezetője, 2005. évtől egyedüli tagja (személy 1. neve). A gazdasági társaság 2005. évi adózott eredménye negatív volt, mérlege 116 millió Ft összegű tartozást mutatott.
A II. rendű alperesi gazdasági társaság tagjai 2006. október 31. napjától (személy 2. neve) és élettársa, (személy 3. neve) voltak.
Az I. rendű alperes 2005. december 15-én vállalkozási szerződést kötött a felperes jogelődjével, a M... Rt-vel, mint vállalkozóval a (létesítmény neve) területén sugárkapu és argongázellátó rendszer kiépítésére. A vállalkozói díjat 54.013.141,- Ft-ban határozták meg, amelyet az I. rendű alperes csak kisebb részben teljesített.
- 2 -
Az I. rendű alperes ügyvezetője, (személy 1. neve) különböző természetes személyektől nagyobb összegű magánkölcsönöket vett fel, tartozásait közjegyzői okiratba foglaltan elismerte. Nem teljesítése miatt a hitelezők 2006. évben végrehajtási eljárásokat kezdeményeztek vele szemben, amelynek következtében az I. rendű alperesi társaságban fennálló üzletrészére 2006. év folyamán több alkalommal végrehajtási jogot jegyeztek be. A (személy 1. neve) tulajdonát képező (település, utca 1. neve) 15. szám alatti ingatlan 2/4 tulajdoni hányadát a végrehajtási eljárás során egyik hitelezője szerezte meg.
A hitelezők - közöttük (személy 2. neve) - (személy 1. neve)-től követeléseiket nem tudták behajtani, ezért azokat a II. rendű alperesre engedményezték azzal, hogy az engedményes II. rendű alperes a követeléseik 50 %-át fizeti meg részükre ellenszolgáltatásként, amelyre tekintettel (személy 1. neve) üzletrésze tekintetében hozzájárulnak a végrehajtási jog törléséhez.
2007. május 14-én a II. rendű alperes a reá engedményezett követeléseket tovább engedményezte az adós ügyvezetésével működő I. rendű alperesre. Ellenszolgáltatásul az I. rendű alperes a (település, 1... /A/1. helyrajzi számú, (utca 2. neve) 34. szám alatti társasházban meglévő iroda rendeltetésű ingatlanhányad tulajdonjogát a II. rendű alperesre ruházta át. Az I. és II. rendű alperesek erre tekintettel adásvételi szerződést kötöttek az ingatlanrészre bruttó 84 millió Ft vételár kikötése mellett, egyben rögzítették, hogy az az engedményezés folytán a vételár kiegyenlítésre került. A II. rendű alperes tulajdonjogát (település, i Körzeti Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
A 2008. május 29. napján kelt adásvételi szerződéssel a II. rendű alperes az ingatlanhányad tulajdonjogát a III. rendű alperesre ruházta át 50 millió Ft vételár
ellenében, amit a vevő részletekben átutalással teljesített 2008. június 2. és 20. között. A II. rendű alperes a befolyt vételárból teljesítette a magánszemélyek részére a rá engedményezett követelések szerződés szerinti ellenértékét.
A III. rendű alperes az ingatlanrészt bérbeadás útján hasznosítja, a bérlő abban 10 millió Ft-ot meghaladó értékű beruházást eszközölt. Az átruházott ingatlanrész nettó forgalmi értéke 2007. májusában 84.500.000,- Ft, 2008. májusában pedig 90.000.000,- Ft volt. A III. rendű alperes bérlőjének beruházásai az ingatlan forgalmi értékét 2008-ban 5.000.000,- Ft-tal emelték. Az ingatlan "menekülési értéke" megközelítőleg 70 %-os.
A Csongrád megyei Bíróság 10.Fpk.06-07-000537/5. sorszámú végzésével elrendelte az I. rendű alperes felszámolását, az eljárás kezdő időpontja 2007. november 29. napja. A felszámoló a felperes hitelezői igényét 2008. február 21. napján igazolta vissza, amelyből 49.608.363,- Ft-ot "b", míg 100.532,- Ft-ot "f" kategóriába sorolt.
A felperes módosított keresetében az I. és II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelensége folytán az eredeti állapot helyreállítását kérte oly módon, hogy az ingatlanrész tulajdonosaként ismét az I. rendű alperes kerüljön bejegyzésre. Kereseti kérelmének jogcímeként az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdése a)-c) pontjainak, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdésében szabályozott, a jóerkölcs követelményének a szerződéskötés során történt nyilvánvaló megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az I. rendű alperes az egyszemélyes tagjával szemben fennálló követelések engedményezésének ellenértékeként ruházta át az egyetlen értékesíthető vagyontárgyát, a perbeli
- 3 -
ingatlanrészt a II. rendű alperesre annak tudatában, hogy a kapott szolgáltatás, vagyis az engedményezett követelések a természetes személy adóssal, (személy 1. neve)-vel szemben behajthatatlanok. A jogügylet létrejöttének időpontjában a II. rendű alperes - amelynek tagja az egyik természetes személy hitelező, (személy 2. neve) - tudott arról, hogy az adóssal szemben folytatott végrehajtási eljárások eredménytelenek voltak, a követelések behajthatatlanok. A természetes személy adós ügyvezetői minőségében az I. rendű alperes vagyonának átruházásáról lényegében ellenérték nélkül rendelkezett, a társaság a tagjával szembeni követeléseket a nyilvánvaló személyi összefüggés miatt nem kívánta behajtani. A jogügylettel a szerződést kötő felek az I. rendű alperesi gazdasági társaság hitelezőinek kielégítési alapját elvonták. Állította, hogy a III. rendű alperes, mint származékos jogszerző jóhiszeműnek nem tekinthető, mivel a kikötött vételár a valós forgalmi értéknek csupán mintegy 50 %-a. Miután a Cstv. 40. §-a speciális az Inytv. 63. §-ához képest, a felperest, mint hitelezőt a perlési jogosultság az Inytv-ben rögzített határidőktől függetlenül megilleti. Az e jogszabályhelyben szabályozott szubjektív perindítási határidő azért sem vehető figyelembe, mert azt az Alkotmánybíróság 51/2009. számú határozatával - 2009. április 28. napjával - megsemmisítette. Állította továbbá, hogy a tulajdonosváltozásról szóló határozatot a felperesnek nem kézbesítették.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!