A Legfelsőbb Bíróság Bfv.415/2010/5. számú határozata közokirat-hamisítás bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. §] Bírók: Édes Tamás, Horváth Ibolya, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Szikszói Járásbíróság B.186/2006/11., Miskolci Járásbíróság B.3909/2009/2., Miskolci Járásbíróság B.3909/2009/7., *Kúria Bfv.415/2010/5.* (BH 2011.4.90)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.415/2010/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2010. évi október hó 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványát elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 13.B.3909/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Miskolci Városi Bíróság a 13.B.3909/2009/7. számú, 2010. január 7. napján meghozott, és elsőfokon 2010. január 13. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont) bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, s egy korábbi 4 hónap tartamú, 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésének a végrehajtását is elrendelte.

Az ítéleti tényállás a következőket tartalmazza:

A szakmunkás iskolát végzett, élettársi kapcsolatban élő négy kiskorú gyermekes, a G. Kft-nél havi 69.000 Ft-os jövedelem mellett cégvezetői tevékenységet végző, vagyontalan, korábban nyolc esetben büntetett terhelt a K. Kft. tagjaként és képviselőjeként 2008. márciusában a kft. székhelyeként olyan címet jelentett be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz, mint cégbírósághoz - és azon keresztül az adóhatósághoz - ahol a társaság nem működött, ingóságai nem voltak elhelyezve és a cégtáblája sem volt kifüggesztve.

A terhelt erről a lakóhelyéről 2008. februárban elköltözött, és ezt követően új lakóhelyén tartózkodott.

A kft. alapításakor azonban a cégbírósághoz benyújtott iratokon a cég székhelyeként az előző címet tüntette fel, így közreműködött abban, hogy a társaság székhelyeként a közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a K. Kft. vonatkozásában ellenőrzést kívánt lefolytatni a társaság székhelyén. Az eljáró adóellenőrök 2008. november 13-án megjelentek az előző telephelyen, ahol észlelték, hogy a megadott címen a társaság nem működik.

A jogerős ügydöntő határozat ellen elsődlegesen felmentése, másodlagosan a büntetésének lényeges enyhítése érdekében - jogi képviselője útján - a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet a Be. 416. §-a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okra alapozott. Ezen túlmenően eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.

Az anyagi jogi jogsértés kapcsán azzal érvelt, hogy bár a közokirat fogalmát a Pp. 195. §-a meghatározza, a támadott ítélet anélkül állapította meg a bűnösségét, hogy abban a meghamisított okiratot a bíróság megnevezte volna.

A vádiratban, miként az ítéletben is, tényként az szerepel; abban működött közre, hogy a cégbíróság által vezetett közhitelű nyilvántartásban valótlan adatot tüntettek fel.

A "közhitelű nyilvántartás" azonban általános megnevezés; nem azonos a közokirattal, ezért annak a sérelmére közokirat-hamisítást elkövetni nem lehet.

Ezen túlmenően vitatta azt is, hogy az általa újonnan alapított kft. székhelyeként valótlan címet jelentett volna be, hiszen a székhelyként megjelölt ingatlan ½ részben a tulajdonában áll, és állandó bejelentett lakásaként is ez a cím szerepel.

Az eljárási szabályok megsértése kapcsán arra hivatkozott, hogy az ítéletet a kihirdetése után nem vette tudomásul, hanem a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére három napi gondolkodási időt tartott fenn, ám valami félreértés folytán nem ez került jegyzőkönyvbe.

Fellebbezését ezt követően az erre megbízott ügyvéd el is készítette; benyújtotta, azonban azt a bíróság tévesen, a Be. 341. § (1) bekezdése alapján elutasította, holott - álláspontja szerint - a városi ügyészség fellebbezéséig még a fellebbezési határidő a számára is nyitva állt, illetőleg a fellebbezési jog a védőt a saját jogán is megillette a Be. 324. § (1) bekezdésének d) pontja alapján.

A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta, és a támadott ítélet hatályban tartását indítványozta. (BF.1397/2010.)

A Be. 425. §-a szerinti nyilvános ülésen a felek indítványaikat fenntartották.