A Kúria Mfv.10598/2015/7. számú precedensképes határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1989. évi VII. törvény (Sztrájk tv.) 3. §, 4. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk, XVI. cikk, XIX. cikk] Bírók: Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A még elégséges szolgáltatás megállapításakor a sztrájkról szóló törvény 3. § (3) bekezdésében előírt korlát nem értékelhető, mivel ez nem a még elégséges szolgáltatás mértékét érinti, hanem a sztrájkot kizáró feltételt jelenti. 1989. VII. Tv. 3. §, 1989. VII. Tv. 4. §

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Mfv.II.10.598/2015/7.

A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke

Sipőczné dr. Tánczos Rita előadó bíró

Dr. Stark Marianna bíró

A kérelmezők: I. rendű,II. rendű, III. rendű, IV. rendű,

V. rendű, VI. rendű

A kérelmezők képviselője: Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit ügyvéd)

A kérelmezett:

A kérelmezett képviselője: Czövek Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Czövek János ügyvéd)

A per tárgya: még elégséges szolgáltatás megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezett

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 6.Mpf.690.141/2015/2.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Mpk.50.039/2015.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.Mpf.690.141/2015/2. számú végzését hatályában fenntartja.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a kérelmezőknek személyenként 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a kérelmezők 2013. november 21-én sztrájkbizottságot hoztak létre a szociális ágazatban dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítésére. A Kormány az egyeztetések lefolytatására az Emberi Erőforrások Minisztériumát jelölte ki. A felek között 2013. december 4. és 2015. május 5. között több esetben egyeztető tárgyalásra került sor, azonban megállapodás nem jött létre. Az egyeztetések során a sztrájkbizottság 2013. december 19-én kérte először a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalás megkezdését, átadva a kérelmezett részére az általa javasolt mértékről szóló ajánlatot. A kérelmezett 2014. január 19-én tájékoztatta a sztrájkbizottságot a még elégséges szolgáltatás mértékéről kialakított szakmai véleményéről. E szerint a sztrájkbizottság javaslata nem teljes körű, az nem terjed ki valamennyi, az ágazatba tartozó szolgáltatásra, továbbá a még elégséges szolgáltatás tartalmának több pontja számára elfogadhatatlan. A kérelmezett általános vezérelvnek az emberi élet és egészség védelmét, az állapotromlás megelőzését, illetve a gyermekek mindenek felett álló érdekét tartotta, aminek álláspontja szerint a javaslat több esetben nem tett eleget. A felek a még elégséges szolgáltatásról többször egyeztettek, megállapodás azonban nem jött létre közöttük.

Kérelem és ellenkérelem

[2] A kérelmezők a bírósághoz 2015. június 3-án benyújtott kérelmükben a szociális ágazatban megtartandó sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítását kérték azzal, hogy annak kialakításánál a bíróság vegye alapul az általuk előterjesztett végső javaslatot figyelemmel arra, hogy a felek között a sztrájkegyeztetés során a még elégséges szolgáltatás mértékének körében megállapodás nem jött létre.

[3] Álláspontjuk szerint a gyermekek napközbeni ellátása nem sorolható a lakosságot alapvetően érintő tevékenység fogalma alá. A 0-3 éves gyermekek vonatkozásában nem lehet a gondozási-nevelési tevékenységet korlátozni, így sztrájk esetén a gyermekek ellátásáról családi környezetben, a szülőknek kell gondoskodniuk. A gyermekvédelmi szakellátás kapcsán a kérelmezők álláspontja szerint a tevékenység jellegénél fogva nincs helye sztrájknak.