A Kecskeméti Törvényszék Bf.59/2010/4. számú határozata önbíráskodás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 89. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 352. §, 370. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Lehoczky Zoltán, Szörényi Mariann, Szuromi Mária

A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, MINT MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG

2. Bf. 59/2010/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság a Kecskeméten, 2011. évi február hó 7. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az önbíráskodás bűntette és más bűncselekmény miatt, vádlott ellen indított büntetőügyben

KISKUNHALASI VÁROSI BÍRÓSÁG 2010. év február hó 1. napján 6. B. 148/2008/35. szám alatt hozott ítéletét megváltoztatja, a vádlott testi épség elleni bűncselekményét, a felhívott jogszabályhely érintetlenül hagyása mellett, testi sértés bűntettének nevezi meg.

vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés próbaidejének tartamát 5 (öt) évre felemeli.

A Kiskunhalasi Városi Bíróság iratai között kezelt CD lemezzel kapcsolatos rendelkezést mellőzi.

Egyebekben a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész vádlott terhére, a vele szemben kiszabott börtönbüntetés tartamának felemelésért, a végrehajtás felfüggesztésének mellőzéséért, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáét jelentett be fellebbezést.

Vádlott felmentésért, védő az önbíráskodás bűntette tekintetében bűncselekmény hiányában, a súlyos testi sértés bűntette vonatkozásában bizonyítottság hiányában történő felmentés végett jelentett be fellebbezést.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó börtön fokozatú szabadságvesztés főbüntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki. Egyebekben a vádlott által felmentés, védője által az önbíráskodás bűntette tárgyában bűncselekmény hiánya, a súlyos testi sértés bűntette vonatkozásában bizonyítottság hiánya miatt történő felmentés érdekében bejelentett fellebbezéseket tekintse alaptalannak.

A bejelentett jogorvoslatok folytán, a másodfokú bíróság a Be. 348.§.(1) bekezdése szerint teljes terjedelmében bírálta felül a városi bíróság ítéletét és az azt megelőzően lefolytatott eljárást.

Megállapította, hogy az első fokú bíróság a bizonyítást teljes körűen lefolytatta, a bizonyítékokat logikai ellentmondások nélkül mérlegelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósított meg.

Ugyanakkor, a megyei bíróság - a Be. 352. §. (1) bekezdés a.) pontja szerint, - az iratok tartalma alapján - az alábbi ténymegállapításokkal kiegészítette a tényállást:

A személyi részt illetően:

4./ Vádlottat a Kiskunhalasi Városi Bíróság 2010. november 15. napján jogerőre emelkedett 9.B.184/2010/7.számú ítéletével közokirat hamisítás bűntette miatt 60.000,-Ft pénzbüntetésre ítélte, mely büntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. / Elkövetési idő : 2009. január 7.napja /

Az így kiegészített tényállás megalapozott, és a Be. 352. §. /2/ bekezdése alapján, irányadó volt a felülbírálatnál.

Az első fokú bíróság valamennyi rendelkezésére álló bizonyítékot megvizsgálta, és értékelte külön-külön, valamint egymással való összefüggéseikben is. Helyes indokát adta annak, hogy vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezésével szemben, miért az 1. számú sértettnek az eljárás tárgyát képező vádlotti cselekmény releváns momentumait illetően mindvégig következetes vallomására, valamint a sértett sérüléseiről készült orvosi dokumentációra és igazságügyi orvos-szakértői véleményre, mint objektív bizonyítékokra alapította a tényállást. E bizonyítékok vádlott védekezését megcáfolták, mely szerint sértett sérüléseit nem a vádlotti bántalmazás, hanem arcra esés következtében szenvedte el.

A beszerzett orvos-szakértői vélemény alapján teljességgel elvethető volt ugyanis a sértetti sérülések elesés útján történő keletkezése. Elesés során ugyanis, hámsérülések is kialakultak volna az arcon a kezeken, a könyöktájékon és a térdeken, melyek azonban hiányoztak. Ezen sérülések hiánya egyértelműen kizárta a sértetti sérülések elesés útján történő keletkezését. A bizonyítékok így, olyan zárt láncolatot alkottak, melyből kétséget kizáró következtetést lehetett levonni arra, hogy a vádlott a terhére rótt testi épség elleni bűncselekményt megvalósította.

A megyei bíróság nem értett egyet a védelem másodfokú eljárásban kifejtett azon álláspontjával, miszerint vádlott sértettel szemben jogos védelmi helyzetben volt, mivel a vádlottat támadta meg a sértett és nem a sértettet a vádlott. Ezzel szemben osztotta a másodfokú bíróság az első fokú bíróság azon érvelését, miszerint vádlott nem hivatkozhat jogos védelemre, mivel sértett cselekménye a Fiat Multipla1.9JTD típusú gépkocsi tekintetében fennálló tulajdonosi jogosultsága miatt nem tekinthető jogtalan támadásnak. Másrészről, vádlott az elhárítás szükséges mértékét is túllépte, amikor a nála lényegesen gyengébb - fele olyan testsúlyú nő sértettet - kitartóan bántalmazta, háromszor ököllel megütötte, valamint többször is megrúgta.