62004TJ0250_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) 2007. szeptember 12-i ítélete. Philippe Combescot kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Közszolgálat - Tisztviselők - Jelentkezés elutasítása - Megsemmisítés iránti kereset - Kártérítési kereset. T-250/04. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2007. szeptember 12.

T-250/04. sz. ügy

Philippe Combescot

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Közszolgálat - Tisztviselők - Kolumbiai külképviselet-vezetői álláshely betöltése - Pályázat elutasítása - Megsemmisítés iránti kereset - Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya - Kártérítési kereset"

Tárgy: Egyrészt a felperest a megüresedett kolumbiai külképviselet-vezetői álláshely elnyerésére irányuló pályázatból kizáró határozat jogellenességének megállapítása, a pályázati eljárás semmissé nyilvánítása és az említett álláshely betöltéséről hozott határozat megsemmisítése iránti, másrészt a felperes által állítólag elszenvedett károkért kártérítés megfizetése iránti kereset.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot, hogy fizessen Philippe Combescot felperes részére 3000 euró összegű kártérítést. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Bizottság maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az alperes költségeinek felét. A felperes maga viseli saját költségeinek felét.

Összefoglaló

1. Eljárás - A felek képviselete

2. Tisztviselők - Kereset - Az eljáráshoz fűződő érdek

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3. Tisztviselők - Kereset - Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

4. Tisztviselők - Álláshely-üresedés - Belső versenyvizsga útján való betöltés

5. Tisztviselők - Álláshely-üresedés - A pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata

(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (1) bekezdés)

6. Tisztviselők - Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége - Feltételek

1. Az Elsőfokú Bíróság előtt alkalmazandó eljárási szabályokkal nem ellentétes, ha valamely fél egyetlen meghatalmazást állít ki az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő több olyan ügyre vonatkozóan, amelyekben részt kíván venni, ebből következően e szabályokkal az sem ellentétes, ha az érintett képviselő több keresettel összefüggésben ugyanazt a meghatalmazást nyújtja be.

(lásd a 19. pontot)

2. Annak érdekében, hogy a nyugdíjazott tisztviselő fenntarthassa a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megsemmisítése iránti keresetét, továbbra is fenn kell állnia a határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekének.

Nem ez a helyzet, ha a nyugdíjazott tisztviselő keresete azon határozat megsemmisítésére irányul, amellyel kizárták egy olyan állás betöltése iránti versenyvizsgáról, amely állásra már nem pályázhat, mivel a kereset benyújtása után nyugdíjazták, továbbá állandó és teljes rokkantsági nyugdíjban részesül.

Mindazonáltal az érintettnek továbbra is fennáll az az érdeke, hogy - az álláspontja szerint az érintett intézmény magatartása miatt általa elszenvedett szakmai, testi épségben bekövetkezett és nem vagyoni kárának megtérítése iránti kérelme keretében - kérje a kizárásról szóló határozat jogszerűségére vonatkozó ítélet meghozatalát.

(lásd a 28., 29. és 33. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-20/89. sz., Moritz kontra Bizottság ügyben 1990. december 13-án hozott ítéletének (EBHT 1990., II-769. o.) 18. pontja; T-112/94. sz., Moat kontra Bizottság ügyben 1995. február 15-én hozott végzésének (EBHT-KSZ 1995., I-A-37. o. és II-135. o.) 26. pontja; T-6/96. sz., Contargyris kontra Tanács ügyben 1997. május 29-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1997., I-A-119. o. és II-357. o.) 32. pontja.

3. Az ítélkezési gyakorlatban kialakított azon szabálynak, amely szerint a megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatatlansága maga után vonja a megsemmisítés iránti kérelemhez szorosan kapcsolódó kártérítési kérelem elfogadhatatlanságát, amennyiben a két kérelem között szoros összefüggés áll fenn, kifejezetten annak megakadályozása a célja, hogy valamely tisztviselő, aki a kinevezésre jogosult hatóság sérelmet okozó határozatát nem támadta meg kellő időben, a jogvesztést oly módon kerülje meg, hogy az e határozat állítólagos jogellenességére alapozott felelősség megállapítása iránti keresetet nyújt be.

Ebből következően ez a szabály nem alkalmazandó azon tisztviselő esetében, aki a belső versenyvizsgáról való kizárásáról szóló határozatot határidőben megtámadta megsemmisítés iránti keresettel, ha a megsemmisítés iránti kérelem csak a kereset benyújtása után vált elfogadhatatlanná, az akaratától független ok, azaz a nyugdíjazása miatt. A kártérítési kérelem elfogadhatóvá nyilvánításának ténye ugyanis nem eredményezi azt, hogy a felperes számára lehetővé válik a megfelelő eljárás be nem tartásához kapcsolódó jogvesztés megkerülése azon jogi aktus megsemmisítésének kérelmezése esetében, amelynek jogellenességére hivatkozik.

(lásd a 38-40. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 59/65. sz., Schreckenberg kontra Bizottság ügyben 1966. december 15-én hozott ítélete (EBHT 1966., 785., 797. o.); 4/67. sz., Collignon kontra Bizottság ügyben 1967. december 12-én hozott ítélete (EBHT 1967., 469., 480. o.); 9/75. sz., Meyer-Burckhardt kontra Bizottság ügyben 1975. október 22-én hozott ítéletének (EBHT 1975., 1171. o.) 11. pontja; 401/85. sz., Schina kontra Bizottság ügyben 1987. október 7-én hozott ítéletének (EBHT 1987., 3911. o.) 10. és 13. pontja; 346/87. sz., Bossi kontra Bizottság ügyben 1989. február 14-én hozott ítéletének (EBHT 1989., 303. o.) 31. és 34. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-309/03. sz., Camós Grau kontra Bizottság ügyben 2006. április 6-án hozott ítéletének (EBHT 2006., II-1173. o.) 76. pontja.

4. A személyi állományhoz intézett azon közlésekre - amelyek nem az intézmény által kötelezően betartandó belső iránymutatásnak, hanem kizárólag kötelező erővel nem rendelkező előkészítő, konzultatív vagy tájékoztató dokumentumoknak minősülnek - az intézmény nem hivatkozhat egy olyan követelmény tisztviselővel szembeni alkalmazásának igazolására, amely az említett dokumentumban egy belső versenyvizsgán való részvételhez kötődően szerepel.

Erre tekintettel jogellenes a tisztviselőt a középvezetői állás betöltése iránti belső versenyvizsgáról kizáró azon határozat, amely belső előkészítő dokumentumban található - azonban a jogi hátteret képező aktusokban vagy az álláshirdetésben nem szereplő - követelmény be nem tartásán alapul.

(lásd az 59., 64. és 66. pontot)

5. A kinevezésre jogosult hatóság feladata annak mérlegelése, hogy valamely pályázó eleget tesz-e az álláshirdetésben megkövetelt feltételeknek, és ez csak nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezhető meg. Ha az álláshirdetés a betöltendő állással összefüggő területeken szerzett további szakmai tapasztalatot követel meg a pályázóktól, a kinevezésre jogosult hatóságnak kell megvizsgálni, hogy a további szakmai tapasztalat megfelel-e a szóban forgó állásnak.

(lásd a 71. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 198/87. sz., Kerzmann kontra Számvevőszék ügyben 1989. július 4-én hozott ítélete (EBHT 1989., 2083. o.).

6. A Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapítása a közösségi intézményeknek felrótt magatartás jogellenességén kívül feltételezi a felperes által elszenvedett tényleges kár, valamint a magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállását.

Ahhoz, hogy az ilyen összefüggés megállapítható legyen, főszabály szerint bizonyítani kell, hogy az érintett közösségi intézmény kötelességszegése és a hivatkozott kár között közvetlen és bizonyos okozati összefüggés áll fenn.

A versenyvizsga sajátos kontextusában megállapítható az okozati összefüggésnek bizonyossága, amennyiben a közösségi intézmény jogsértése valamely személyt bizonyosan megfosztott - ha nem is feltétlenül a szóban forgó állás odaítélésétől, amelyre vonatkozó jogát az érintett sohasem fogja tudni bizonyítani, hanem - attól a komoly esélytől, hogy erre az állásra kinevezzék, ami az érintettnek jövedelemveszteségből álló vagyoni kárt okozott. Amikor az adott ügy körülményei között különösen valószínű, hogy jogszerű eljárás esetén az érintett közösségi intézmény az érintettnek ítélte volna az állást, a szabályosan lefolytatott felvételi eljárás kimenetele tekintetében fennálló elméleti bizonytalanság nem akadályozhatja meg az érintett által amiatt elszenvedett tényleges kár megtérítését, hogy kizárták azon állás iránti versenyvizsgából, amelynek elnyerésére minden esélye megvolt.

(lásd a 92., 95. és 96. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-82/91. sz., Latham kontra Bizottság ügyben 1994. február 9-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1994., I-A-15. o. és II-61. o.) 72. pontja; T-172/00. sz., Pierard kontra Bizottság ügyben 2001. április 24-én hozott végzésének (EBHT-KSZ 2001., I-A-91. o. és II-429. o.) 34. pontja; T-45/01. sz., Sanders és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5-én hozott ítéletének (EBHT 2004., II-3315. o.) 149. és 150. pontja; T-144/02. sz., Eagle és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5-én hozott ítéletének (EBHT 2004., II-3381. o.) 148. és 149. pontja; T-116/03. sz., Montalto kontra Tanács ügyben 2004. november 9-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-339. o. és II-1541. o.) 125. pontja.