BH 2022.6.152 I. Az infláció önmagában nem ad alapot a járadék mértékének utóperben történő felemelésére.

II. A keresetveszteségnek (jövedelemkiesésnek) mint a jövedelempótló járadékra való jogosultság konjunktív feltételei egyikének fennállását abban az esetben is meg lehet állapítani, ha a károsultnak az életkorából adódóan a káreseményt megelőzően jövedelme még egyáltalán nem volt. A járadék alapját ilyenkor összehasonlító adatok figyelembevételével kell meghatározni [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 230. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek., 356. § (1) bek., 357. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A törvényszék közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét az 1998. december 9-én született II. r. felperes egészségi állapotával kapcsolatban a felpereseknél jelentkező károk vonatkozásában. A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta.

[2] A törvényszék a 2009. december 15-én kelt ítéletével az alperest - egyebek mellett - az I. r. felperes javára 3 500 000 forint nem vagyoni kártérítés, a II. r. felperes részére 8 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és ezen összegek 1998. december 9-től járó késedelmi kamatainak, továbbá az I. r. felperes javára mindösszesen 19 087 937 forint vagyoni kártérítés és abból különböző részösszegek után eltérő időpontoktól járó késedelmi kamatok, valamint 2010. január 1-jétől havonta előre esedékesen 175 207 forint járadék megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a 2010. július 7-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és - egyebek mellett - az I. r. felperesnek járó vagyoni kártérítés összegét 18 302 963 forintra leszállította. A jogerős ítélet alapján az alperes által az I. r. felperes részére fizetendő havi 175 207 forint járadékból az adott perben előterjesztett keresettel érintett ápolás-gondozás járadéka 59 040 forint, a háztartási kisegítői járadék 7000 forint, az élelemfeljavítási járadék 17 000 forint, míg a gyógycipő járadéka 916 forint.

[3] A II. r. felperes állandó ápolásra, gondozásra szorul, felügyelete a nap minden szakában szükséges, az önálló életvitelhez szükséges tevékenységeket elvégezni nem tudja. 2017. február 6. óta már nem bentlakásos formában vesz részt az iskolai ellátásban, hanem az I. r. felperes minden nap reggel gépkocsival szállítja az iskolába, ahol naponta 8 órától 13 óráig tartó képzésen vesz részt. Az I. r. felperes a II. r. felperest teljes mértékben ellátja, ápolását és gondozását biztosítja. A II. r. felperes hosszabb idejű otthon tartózkodásával a háztartási munkák is megnövekedtek, amelyeket az I. r. felperes végez.

[4] A II. r. felperes lakóhelyéül szolgált ingatlan szinteltolásos kialakítással épült, amely nem alkalmas a mozgásszervi fogyatékos, tartósan mozgássérült személy életterének. Az ingatlan átépítési költsége 2012-ben bruttó 21 000 000 forintba került volna. Az I. r. felperes ügyintézése mellett a II. r. felperes tulajdonába került adásvétel útján egy telekingatlan, amelyen anyagi segítséggel, 7 875 000 forint + áfa önerővel egy házat építettek fel, ahol megoldható a II. r. felperes speciális egészségi állapotának megfelelő lakhatása, gondozása és ápolása.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperesek módosított keresetükben az alperest az I. r. felperes javára ápolás és gondozás többletköltsége címén a 2017. február 6. és 2019. november 30. közötti időszakra 6 351 459 forint és késedelmi kamatai, 2019. december 1-jétől véghatáridő nélkül - az addigi havi 59 040 forint helyett - havi 274 500 forint járadék, háztartási kisegítő költsége címén a 2017. december 6. és 2019. november 30. közötti időszakra 506 700 forint és késedelmi kamatai, 2019. december 1-jétől - az addigi havi 7 000 forint helyett - havi 22 000 forint járadék, élelemfeljavítási költség címén a 2017. január 1. és 2019. november 30. közötti időszakra 162 196 forint és késedelmi kamatai, 2019. december 1-jétől - az addigi havi 17 000 forint helyett - havi 22 287 forint járadék, gyógycipő többletköltsége címén a 2017. január 1. és 2019. december 30. közötti időszakra 68 635 forint és késedelmi kamatai, 2019. december 1-jétől - az addigi havi 916 forint helyett - havi 2 887 forint járadék, a TheraSuit terápia költségeként 215 000 forint és késedelmi kamatai; míg a II. r. felperes részére jövedelemveszteség címén a 2016. december 9. és 2019. november 30. közötti időszakra 6 191 133 forint és késedelmi kamatai, 2019. december 1-jétől havi 172 175 forint járadék, házépítés költsége címén 10 912 310 forint és késedelmi kamatai, rehabilitációs eszközök költsége címén 178 349 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni.

[6] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az előzményi perben hozott jogerős közbenső ítélet és ítélet az újonnan előterjesztett kártérítési igények vonatkozásában nem tekinthető irányadónak.

Az első- és a másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. r. felperes élelemfeljavítás költsége és a II. r. felperes jövedelemveszteség megtérítése iránti keresetét teljes egészében elutasította, egyebekben az alperest a keresettel egyezően marasztalta.

[8] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 230. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a jogerős ítéletet követően bekövetkezett változások miatt indított utóperben az egyes jogcímek kapcsán külön-külön kell vizsgálni a változás okait, és a jogerős ítéletben foglaltaktól eltérő szempontokra, számítási módra áttérni nem lehet.

[9] Az ápolás-gondozás járadéka tekintetében a jogerős ítéletnek abból a ténymegállapításából indult ki, hogy a II. r. felperes állandó ápolásra, gondozásra szorul, felügyelete a nap minden szakában szükséges, önellátásra képtelen. Figyelemmel volt arra, hogy ehhez képest olyan körülményt, amely a II. r. felperes állapotának javulására utalt volna, az alperes sem állított, ezért önmagában az ápolás-gondozás napi időszükségletének vitatása az ítélt dolog újbóli vizsgálatát nem tette lehetővé. Értékelte, hogy a II. r. felperes 2017. február 6. óta már nem bentlakásos intézményben tanul. Mivel pedig a jogerős ítélet egy Bt. árszabását vette alapul, és az ott meghatározott díjak 75%-ában határozta meg a járadék mértékét, ezért a járadék felemelése iránti kereset elbírálásakor is ezt tekintette irányadónak.

[10] A háztartási kisegítői járadékkal kapcsolatban annak tulajdonított jelentőséget, hogy ezek a többletfeladatok az előzményi perben beszerzett szakértői vélemény szerint a II. r. felperes egészségi állapotával okozati összefüggésben merültek fel, és ebben változás nem történt. A járadék felemelésének indokaként szintén azt a körülményváltozást jelölte meg, hogy a II. r. felperes már nem bentlakásos iskolában tanul, s emiatt a korábbiaktól eltérően már nem havi 9 napra, hanem havi 30 vagy 31 napra indokolt e többletköltség felszámítása. Kiemelte, hogy - az alperes hivatkozásával ellentétben - a régi Pp. 230. §-a alapján az általános kártérítésként megítélt járadék felemelése iránti igény érvényesítése sem kizárt.