A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20112/2007/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.112/2007/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mester Csaba ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe)) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek, Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. október 3. napján meghozott, 26.P.25.317/2005/25. számú ítélete ellen a felperesek részéről 27., a II. rendű alperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és azt is megállapítja, hogy az I. r. alperes azzal, hogy 2003. május 12-én sugárzott ...-ban, a II. r. alperes pedig azzal, hogy a 2003. május 12. napján sugárzott ... című műsorban az I. r. és II. r. felpereseket a rendőrségi felvételek közzétételével felismerhetően bemutatta, az I. r. és II. r. alperesek megsértették az I. r. és II. r. felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az I. r. és II. r. alpereseket a II. r. felperes vonatkozásában a további hasonló jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az I. r. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül elégtételadásként II. r. felperessel szemben magánlevélben ismerjék el a jogsértés tényét, sajnálkozásuk egyidejű kifejezésével.

Kötelezi az I. r. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a II. r. felperesnek személyenként 500.000-500.000 (ötszázezer-ötszázezer) forint nem vagyoni kártérítést, valamint ezen összegek után 2003. május 12. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatot.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy az I. r. felperesnek fizetendő 500.000 (ötszázezer) forint nem vagyoni kártérítés után fizessen meg 15 napon belül 2005. március 9. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatot.

Kötelezi a II. r. alperest, hogy a III. r. felperesnek fizetendő 1.000.000 (egymillió) forint nem vagyoni kártérítés után fizessen meg 15 napon belül 2003. március 12. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatot.

Egyebekben a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. r., II. r. és III. r. felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül I. r. alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint, II. r. alperesnek pedig 150.000 (százötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. r. felperest 720.000 (hétszázhúszezer) forint, a II. r. felperest 360.000 (háromszázhatvanezer) forint, a III. r felperest 210.000 (kettőszáztízezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére a Magyar Államnak külön felhívásra.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 120.000 (százhúszezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

A fennmaradó 180.000 (száznyolcvanezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a II. r. alperes megsértette a III. r. felperes emberi méltósághoz és képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2003. május 12. napján sugárzott ... című műsorban rendőrségi felvételen a III. r. felperest felismerhetően, félmeztelen állapotban egy rendőrségi akció alkalmával bemutatta.

Megállapította továbbá, hogy az I. r. alperes megsértette az I. r. felperes becsülethez, jóhírnévhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2005. márciusában a ... című műsorában több alkalommal, az I. r. felperes elfogásáról készült rendőrségi felvételt illusztrációként az "aszódi bankrablóról" készült bejátszásban bemutatta.

Az I. és II. r. alpereseket a fenti hasonló jellegű jogsértéstől eltiltotta.

Kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül elégtételként magánlevél formájában a fenti jogsértések tényét az I. és III. r. felperesek irányában ismerjék el, bocsánatkérésük mellett.

Kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 500.000 forintot, a II. r. alperest pedig 1 millió forint megfizetésére kötelezte a III. r. felperes javára.

Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. r. alperesnek 240.000 forint perköltséget, mely az I. r. alperesi jogi képviselő munkadíját terhelő áfát is magában foglalja, a II. r. alperesnek 120.000 forint perköltséget, mely a II. r. alperesi jogi képviselő munkadíját is magánban foglalja, az államnak fejenként - külön felhívásra - 260.000 forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az I. r. alperest 30.000 forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezte az állam javára, a fennmaradó 60.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Ezt meghaladón a felperesek keresetét elutasította.

Indokolásában kifejtette, hogy az volt elsősorban tisztázandó, hogy az alperesek pontosan milyen tartalmú felvételeket és mikor közöltek a felperesekről.

A felperesek nem bizonyították, hogy az alperesek 2003. május 12-én a sérelmezett felvételt saját híradó műsoraikban bemutatták, így a jogsértés csak a II. r. alperes vonatkozásában volt megállapítható a 2003. május 12-i közvetítés tekintetében, míg az I. r. alperes felelőssége a 2005. márciusában bemutatott felvételek alapján volt vizsgálható.

Ennek megfelelően megállapította, hogy a II. r. felperes a felvételeken nem, vagy nem felismerhetően látható, mert azokon csak a ház kapujában egy fehér ruhás, vélhetően női alak tűnt fel, azonban ez kétséget kizáróan a II. r. felperes személyével nem volt azonosítható.

Ezt követően ismertette a Ptk. 75. § (1) bekezdését valamint a 80. § (1) bekezdésében foglaltakat, majd rögzítette, hogy a II. r. alperes által 2003. május 12-én közölt felvételen az I. és III. r. felperesek voltak láthatók.

A felvétel bemutatásának idején az I. r. felperessel szemben büntetőeljárás folyt emberrablás gyanúja, illetve vádja miatt, és szökésben volt, felhívás ellenére a kiszabott büntetésének letöltése végett nem jelent meg a büntetés-végrehajtási intézetben.

Ismertette az elsőfokú bíróság a Btk. 175/A. §-t, melyből megállapította, hogy az emberrablás az egyik legsúlyosabb bűncselekmény és az ilyen cselekménnyel gyanúsított és szökésben levő személy elfogásáról való képes tudósítás a II. r. alperes részéről indokolt volt, továbbá az sem volt jogsértő, hogy nevét közölte.

Ez a tájékoztatási lehetőség független az I. r. felperest megillető ártatlanság vélelmétől és amennyiben a bíróság a vád alól felmenti, akkor igényelheti a II. r. alperestől az erről való tájékoztatást is.