A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.197/2016/7. számú határozata illetmény tárgyában. Bírók: Nagyné Jávor Alojzia, Rendeki Lajos Nándor, Solymos Dóra

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.197/2016/7.*, Székesfehérvári Törvényszék Mf.21040/2016/6., Kúria Mfv.10624/2017/4., 3101/2019. (V. 17.) AB végzés

***********

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.M.197/2016/7.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Független Rendőr Szakszervezet KKI Jogsegélyszolgálata (ügyintéző: dr. Oláh Tamás jogtanácsos, fél címe 1) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek dr. Ozsváth Zsolt jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (alperes címe) alperes ellen illetmény megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

a bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 nap alatt a törvényes levonásokkal terhelten 384 700 (háromszáznyolcvannégyezer-hétszáz) forintot és ennek 2014. november 5-től járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 26 500 (huszonhatezer-ötszáz) forint perköltséget.

A felmerült 26 800 (huszonhatezer-nyolcszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, avagy, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, illetve ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek képviselőjének nyilatkozata, valamint az alperes 307-52/13/4., 307-52/173. számú határozatai és a felperes bérjegyzékei alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben dolgozott alperesnél, munkavégzési helye ... volt.

Alperes 307-52/13/4. számú határozatával felperes átsorolásáról rendelkezett, D fizetési osztály 11. fizetési fokozatából 2013. január 1-jétől a 12. fizetési fokozatba került. Alperes ezen időponttól kezdődően garantált illetményét havonta bruttó 105 700 forintban, munkáltatói döntésen alapuló illetményének összegét havonta bruttó 57 000 forintban, összes illetményét havonta bruttó 162 700 forintban határozta meg.

Ezt követően alperes 307-52/273. számú határozatával rendelkezett felperes átsorolásáról, felperes 2016. január 1-jétől a D fizetési osztály 12. fizetési fokozatából 13. fizetési fokozatba került. Alperes ezen időponttól garantált illetményét havi bruttó 129 000 forintban, munkáltatói döntésen alapuló illetményét havi bruttó 42 200 forintban, összes illetményét havonta bruttó 171 200 forintban határozta meg.

Felperes részére átadott bérjegyzékeken az egyes illetményelemeket - garantált illetmény, munkáltatói döntésen alapuló illetmény - külön soron, jogcímenként tüntette fel. A 2013. augusztusi, 2014. szeptember havi és 2015. január havi bérjegyzéken is 57 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetmény és 105 700 forint garantált illetmény szerepel. 2013. augusztus 1. és 2015. december 31. között alperes írásban nem tájékoztatta felperest, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege változik, 57 000 forintnál kevesebb lesz.

A garantált bérminimum összege havonta 2013. január 1-jétől bruttó 114 000 forint, 2014. január 1-jétől bruttó 118 000 forint, 2015. január 1-jétől bruttó 122 000 forint volt, ezen összege illette meg felperest havonta garantált illetményként. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege 2013. január 1. és 2015. december 31. között havonta bruttó 57 000 forint volt, így felperes illetményének havonta bruttó összegeben 2013. január 1. és december 31. között 171 000 forint, 2014. január 1. és december 31. között 175 000 forint, 2015. január 1. és december 31. között 179 000 forint összegűnek kellett volna lennie. Ezzel szemben felperes 2013. január 1-jétől 2015. december 31-ig havonta bruttó 162 700 forint illetményt kapott. Alperes elmulasztott megfizetni felperesnek 2013. augusztus 1. és 2015. december 31. között összesen bruttó 384 700 forint illetményt.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 2013. augusztus 1. és 2015. december 31. között elmaradt bruttó 384 700 forint illetmény, ennek 2014. november

5-től járó késedelmi kamata, valamint felperessel kötött megbízási szerződés alapján a pertárgyérték 7%-ának megfelelő összegű jogtanácsosi munkadíj és 1500 forint útiköltség-térítés perköltség megfizetésére.

Kifejtette, hogy a Kjt. 66. § (9) bekezdése előírja, hogy felperes garantált illetménye összegének 2013. augusztus 1-jétől el kellett volna érnie a garantált bérminimumnak megfelelő összeget, azonban ezt alperes 2016. január 1-jéig nem biztosította. Felperes teljes illetménye elérte a garantált bérminimumot, de csak a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel. Ennek csökkentéséről azonban alperes határozatot 2016. január 1-jéig nem hozott - visszamenőleg ezt az illetményelemet alperes nem is csökkenthette - vagyis ezt változatlan összegben kell figyelembe venni a teljes peresített időszakban. Felperest ezen összegen felül illeti meg a garantált bérminimumnak megfelelő összegű garantált illetmény, így a jogszabály szerint járó és alperes által kifizetett illetmény különbözete 384 700 forint.

Alperes a kereset elutasítását és felperes jogszabály szerinti összegű jogtanácsosi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére kérte kötelezni.

Előadta, hogy a Kjt. 21. § (3) bekezdése alapján a felek az illetmény összegében állapodnak meg a kinevezéskor, így alperesnek is ezen összeg kifizetésére van kötelezettsége. A közalkalmazott illetménye - amely a Kjt. 85/A § m) pontja szerint az Mt. alkalmazásában az alapbérnek tekintendő - garantált illetményből és munkáltató által szabadon megállapítható illetményrészből áll. A garantált illetmény minden esetben megilleti a közalkalmazottat, de a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész szabadon változtatható, csökkenthető, de akár elvonható is, ezen döntésnek csak egy korlátja van, az illetmény teljes összege nem csökkenthet. Felperesnek önálló joga a munkáltató által megállapított illetményrészre nincsen, csak a teljes illetmény, az alapbér összege peresíthető.

Alperes tehát a 2013. augusztus 1. és 2015. december 31. közötti időszakban szabadon változtathatott a mérlegelésen alapuló illetményelem összegén és mivel a döntése következtében felperes illetménye nem csökkent, alperesnek a peresített időszakban munkabérhátraléka nem keletkezett.