A Budapest Környéki Törvényszék G.40307/2016/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Ruff Edit

Budapest Környéki Törvényszék

7.G.40.307/2016/13.

A Budapest Környéki Törvényszék dr. Sordélyi-Stark Tímea ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás ügyvéd (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítési igény érvényesítése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 3.188.124,- (hárommillió-száznyolcvannyolcezer-százhuszonnégy) forint tőkét, és ennek 2015. július 07. napjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamatát és 304.800,- (háromszáznégyezer-nyolcszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Környéki Törvényszéken kell benyújtani írásban 3 (három) egyező példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

-

- A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

A peres felek közúti áruszállítást, mint főtevékenységet végző gazdasági társaságok.

A ......................., mint megrendelő és a felperes, mint fuvarozó között szerződés jött létre, amely szerződésben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a ....................... által a .............................-től megrendelt 24 tonna szójadarát a felperes leszállítja 2015. április 25. napjáig a megrendelő székhelyére.

A felperes a kapott fuvarmegbízás teljesítésével megbízta az alperest. A felperes a fuvarmegbízásban tájékoztatta az alperest arról, hogy a felrakás ideje 2015. április 24. napjának 15.00. órája, és rögzítésre került az, hogy az áru megnevezéseként a CMR-ben mindenképpen szerepeljen a szójadara megnevezése. Lerakási időként 2015. április 25. napjának reggele került megjelölésre. Rögzítették azt, hogy a fuvarfeladatot végző járműnek kifogástalan állapotban kell lennie, és CMR biztosítással kell rendelkeznie.

Az alperes a fuvarozási feladat elvégzését határidőben megkezdte és a ..................telephelyére leszállított 23620 kg szójadarát (F/5).

A lerakodást követően azonnal észlelhető volt az, hogy a leszállított szójadara vashulladékkal szennyeződött. Ezt a tényt a CMR-ben fenntartásként az átvételkor rögzítették. A 23620 kg szójadara a korábban már leszállított jó minőségű 3160 kg szójadarára borult, így a két rakomány összekeveredett. Íly módon 27230 kg szójadara lett szennyezett.

A 27230 kg szójadara értéke 3.338.124,- forint.

Az alperes a ................................-nél rendelkezett érvényes CMR felelősségbiztosítással. A káresemény bekövetkezéséről a biztosító értesítésére sor került, és a biztosító a szemlét megtartotta.

A káresemény vizsgálatát követően a .............................. az alperessel megkötött CMR biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettsége kapcsán rögzítette azt, hogy a biztosítási szerződés alapján teljesítési kötelezettsége nem áll fenn, mivel az alperes és a biztosító társaság közötti CMR biztosítási szerződés akként rendelkezik, hogy a biztosító mentesül a biztosítási kártérítési szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a kár megelőzése, enyhítése, elhárítására vonatkozó kötelezettségének felróhatóan nem tett eleget, és ez részben, vagy egészben közrehatott a káresemény bekövetkezésében és/vagy akár súlyosbodásában.

A biztosító megállapította azt, hogy a gépkocsivezető azzal, hogy a fuvarozásra használt pótkocsit nem, vagy nem kellő gondossággal takarította le, nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, és ezzel egyértelműen hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez.

A biztosító figyelembe vette azt is, hogy a gépkocsivezetőnek tisztában kellett lennie az áru szennyeződésre való érzékenységével (takarmányozási célú élelmiszeripari termék), így tekintettel a megelőző fuvar során szállított, és a szóban forgó áru természetére, a pótkocsi kitakarítására a szokásosnál is fokozottabb figyelmet kellett volna fordítania.

Erre figyelemmel a biztosítótársaság az alperes által bejelentett kárigényt elutasította. Egyúttal tájékoztatta azt alperest arról, hogy az elutasítás nem a CMR egyezmény szerinti mentesülésen alapul, hanem azon, hogy az alperes és a biztosítótársaság között létrejött CMR biztosítási szerződés kizárja a kárigény teljesítését, ezért javasolta a jogosult felé a bekövetkezett kár megtérítését.

A kárrendezési eljárás során a szennyezett szója mennyiség értékesítésre került 150.000,- forintos vételáron, a ............................. számára.

Az értékesítést megelőzően informálódtak arra vonatkozóan, hogy a takarmány tisztítható-e. A vépi ............................. azt a tájékoztatást adta, hogy a berendezéseikkel 100%-ig nem tudják garantálni a fémreszelékek eltávolítását.

A felperes a .................................... számára 3.188.124,- forint kártérítést utalt át.

A kártérítés kifizetését követően a felperes jelezte az alperes felé, hogy a kifizetett kártérítés összegét tovább kívánja hárítani az alperes számára, és ezért 3.324.278,- forintról állított ki számlát 2015. június 17. napján. Az alperes a számla kifizetésétől elzárkózott.