A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20066/2021/7. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

Az új Ptk. 7:20. §-a tovább szigorította a szóbeli végrendelet tételének feltételeit, mert kimondja, hogy szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet tételére tehát a korábbiakkal ellentétben abban az esetben már nem kerülhet sor, hogy ha az örökhagyó életét fenyegető rendkívüli helyzet csak megnehezíti az írásbeli végrendelet tételét. Erre jelenleg már csak akkor van lehetőség, ha lehetetlenné teszi.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pkf.632964/2017/3., Fővárosi Törvényszék P.20904/2020/19., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20066/2021/7.*, Kúria Pfv.21198/2021/12. (BH 2022.10.260)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.066/2021/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi képviselő (felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Tamási Zsolt ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek az alperesi képviselő (alperesi képviselő címe., ügyintéző: dr. Érdi Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. november 26. napján meghozott 33.P.20.904/2020/19. számú ítélete ellen a felperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy néhai néhai neve (született: néhai születési neve, néhai születési helye, néhai születési ideje., anyja neve: néhai anyja neve, utolsó lakcíme: néhai utolsó lakcíme) 2015. augusztus 19-én nem tett érvényes szóbeli végrendeletet az alperes javára.

Megállapítja továbbá, hogy a néhai törvényes örököse a felperes.

A néhai, közjegyző közjegyző 2016. december 6-án kelt 11079/Ü/1327/2015/47/II. számú, a Fővárosi Törvényszék 43.Pkf.632.964/2017/3. számú végzésével megváltoztatott ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésének I/1-10. pontjában megjelölt ingatlan és ingó hagyatékát 1/1 tulajdoni hányad arányban törvényes öröklés alapján felperes (született: felperes leánykori neve, néhai születési helye, felperes születési ideje., anyja neve: néhai anyja neve, felperes címe) részére adja át.

A felperes perköltség fizetésre kötelezését mellőzi, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 2.959.495 (Kettőmillió-kilencszázötvenkilencezer-négyszázkilencvenöt) forint elsőfokú perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1.479.747 (Egymillió-négyszázhetvenkilencezer-hétszáznegyvenhét) forint másodfokú perköltséget, és külön felhívásra az államnak 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és néhai neve (a továbbiakban: örökhagyó) testvérek voltak, közöttük azonban a kapcsolat nem volt túl szoros. Az örökhagyó halálát megelőzően ismeretséget kötött az alperessel. Az örökhagyó 2015. augusztus 18-án rosszul lett, melyre figyelemmel 14 óra 14 perckor értesítették a mentőket, akik a kórház Kórházba (a továbbiakban: kórház) vitték. A rosszulléte során az örökhagyónak a vele egy épületben lakó tanú4 nyújtott segítséget. Az örökhagyót a mentők 17 óra 5 perckor vitték be a kórházba, ahol 17 óra 25 perckor került felvételre. A felvételkor az örökhagyó csípőfájdalmaira panaszkodott, és kiszáradást, szívritmuszavart, valamint húgyúti infekciót diagnosztizáltak nála. Az örökhagyó állapota másnapra romlott, rosszulléte oly mértékben fokozódott, hogy az örökhagyóban halálfélelem alakult ki. Erre figyelemmel telefonon felhívta tanú6t, aki személyt3 is értesítette és a kora délutáni órákban vele együtt bement kórházba az örökhagyóhoz. Itt az örökhagyó előttük, mint végrendelei tanúk előtt kijelentette, hogy az alperest teszi meg végrendeleti örökösévé. Az örökhagyó még ezen a napon este 19 óra 45 perckor elhalálozott. Halálának okaként szívelégtelenséget jelöltek meg. A hagyatéki eljárás során az alperes szóbeli végrendeleti örökösként lépett fel. közjegyző közjegyző 11079/Ü/1327/2015/47/II. számú ideiglenes hagyatékátadó végzésével a hagyatékot átadta a felperesnek. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék azonban 43.Pkf.632.964/2017/3. számú végzésével megváltoztatta a közjegyző végzését, és az örökhagyó teljes hagyatékát ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át.

[2] A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szóbeli végrendelet érvénytelen, illetve, hogy a végrendelet érvénytelensége folytán az örökhagyó teljes hagyatékára vonatkozóan ő a törvényes örökös. Kérte, hogy a teljes hagyatékot, azaz a hagyatéki leltárban szereplő vagyontárgyakat neki, mint törvényes örökösnek adja át a bíróság. Kérte továbbá az alperest perköltségében marasztalni.

[3] Keresetének indokolásában arra hivatkozott, hogy az alperes állítása szerinti szóbeli végrendelet nem felel meg a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:20-7:21 §-aiban foglalt feltételeknek, mert nem bizonyított, hogy az örökhagyó ilyen végrendeletet tett volna, illetőleg a végrendelet tételének feltételei fennálltak volna. Előadta, hogy a végrendelet megtételének időpontja bizonytalan, mert azt a végrendeleti tanúk a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatukkal ellentétesen jelölték meg, immár az örökhagyó kórházba kerülésének időpontja ismeretében. Az eredetileg megjelölt augusztus 18-i dátum ugyanis bizonyosan kizárt, mert az örökhagyó 18-án csak a késő délutáni órákban került a kórházba. Egyébként pedig a tanúk vallomásai ellentmondásosak és minden okirati bizonyítékkal is ellentétben állnak. A végrendelet tétele tehát nem bizonyított. Ezen túlmenően az örökhagyó nem volt az életét fenyegető veszélyhelyzetben és írásképtelen sem volt. E körülményeket a perben az alperesnek kellett bizonyítania, de nem járt eredménnyel, mert a szakértői vélemény sem támasztotta alá állításait. Perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: költségrendelet) 3. §-a alapján kérte megállapítani azzal, hogy jogi képviselője áfa-körbe tartozik.

[4] Ellenkérelmében az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Kifejtette, hogy az örökhagyó 2015. augusztus 18. és 19. között két napot töltött kórházban, és bármelyik napon megtehette a szóbeli végrendeletet, mivel annak nincs keltezése. Így tehát nincs jelentősége, hogy a tanúk helyesen jelölték-e meg a végrendelet időpontját, vagy nem. Rámutatott, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzetet, illetőleg az írásbeli végrendelet tételére való képtelenséget a perben a felperesnek kell bizonyítania. Előbbit illetően a tanúk vallomása alapján megállapítható, hogy az örökhagyóban nagyfokú halálfélelem keletkezett. Ezen túlmenően pedig régóta orvosi kezelés alatt állt, több műtéten is átesett, gyógyszereket szedett, a combnyaktörést követően behelyezett csavarok pedig eltörtek, ezért csípőfájdalmai is voltak. Pitvar fibrillációt diagnosztizáltak nála, ezért a szóbeli végrendelet érvényesen létrejött. A tanúk a végrendelet megtételének körülményeit egyértelműen előadták, és a végrendelet tételének szükségességét igazolja az is, hogy röviddel később az örökhagyó elhalálozott. Az alperes a perköltségét szintén a költségrendelet alapján kérte meghatározni azzal azonban, hogy jogi képviselője nem tartozik áfa-körbe.