BH 2004.2.73 Az Internet Szolgáltatók Tanácsa azzal, hogy a Regisztrációs Szabályzatában az ügyek meghatározott körére az általa létrehozott - esetinek nevezett, de valójában állandó választottbíróságként működő - választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötte ki, a domain regisztrációt kérőket a törvény által felállított állami bírósághoz való fordulás alkotmányos jogának gyakorlásában akadályozta meg; a felek tehát e választottbíróság eljárását jogszerűen nem köthették ki; a választottbírósági szerződés emiatt semmis, a bíróságnak ezért az érvénytelen választottbírósági szerződés alapján hozott választottbírósági ítéletet érvényteleníteni kellett [1994. évi LXXI. tv. (továbbiakban: Vbtv.) 2. § (1) és (2) bek., 5. § (3) és (4) bek., 6. §, 55. § (1) bek. b) és e) pont, (2) bek. a) és b) pont, 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 8. § (1) és (2) bek. 57. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek.].

A jelen per felperese az I. Kft., a domain nevek regisztrációjának liberalizációjakor 2000. február 29-én igénylést adott be a D. Rt. Regisztrátorhoz a "tandem.hu." domain névre. A 2000. március 3-ai sorsolást követően a felperes, mint sorsolásban nyertes részére regisztrálták a "tandem.hu." domain nevet.

A jelen per alperese, a T.C.H. Kkt. 2000. július 21-én a domain név használatáról történő lemondásra szólította fel jelen per felperesét. Arra hivatkozott, hogy a felperes által regisztráltatott domain név az alperes cég neve, illetve kereskedelmi neve. A "TANDEM" egy olyan nagy teljesítményű szerver család kereskedelmi neve, amelyet az informatikai piacon egyértelműen és kizárólagosan a T. Kkt. alperessel, illetve jogutódával azonosítanak. Ebből következően az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) Regisztrációs Szabályzata 13.1. pontja alapján az alperes cég prioritásos igénnyel rendelkezik a "www.tandem.hu." domain név használtára. A domain név regisztrációjakor, a felperes által aláírt regisztrációs űrlap 5. pontja szerint, a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy amennyiben jogsértésről szerez tudomást, úgy a domain név használatáról önként lemond. A felperes azonban az alperes felszólítása ellenére a domain névről önként nem mondott le. Ezért jelen per alperese az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett szervezett Eseti Választottbírósághoz (továbbiakban: Választottbíróság) benyújtott, módosított keresetében kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy a "www.tandem.hu" domain név jelen per felperese által történő használata jogsértő. Állapítsa meg, hogy a T. C. Kkt. prioritásos igénnyel rendelkezik e domain név használatára. Tiltsa el jelen per felperesét a domain név használatától és erről egyidejűleg tájékoztassa az Internet Szolgáltatók Tanácsát, végül marasztalja a jelen per felperesét perköltségben.

A jelen per felperese a Választottbíróság előtt érdemben védekezett, a kereset elutasítását kérte megalapozatlanságra hivatkozva.

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett szervezett Eseti Választottbíróság a 2000. december 8-án kelt 3/2000. ISZT VB számú ítéletében a jelen per alperese keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a "tandem" domain név jelen per felperese által történt igénylése jogellenes.

Kötelezte a jelen per felperesét arra, hogy a domain névről az ítélet kihirdetésétől számított 3 napon belül mondjon le és egyidejűleg jelentse be lemondását a domain név regisztrátoránál. A Választottbíróság hivatalból megkereste az Internet Szolgáltatók Tanácsát, hogy a jogellenesen igényelt domain név delegálását vonja vissza. Marasztalta a jelen per felperesét 101 000 Ft eljárási költségben és illetékben, valamint 20 000 Ft ügyvédi munkadíjban.

Az I. Kft. felperes - a választottbírósági ítélet alperese - jelen perbeli keresetében kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. Az érvénytelenítés okaként az alábbiakra hivatkozott:

Az ügyben eljárt választottbíróság a nevében eseti, de szervezetében állandó választottbíróság, mert előre összeállított bírói névjegyzékkel és eljárási szabályzattal rendelkezik. Megalakulásakor szervezete, működése nem felelt meg a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbtv.) 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint meghatározott szervezet keretében működő választottbíróságot alapító okiratban csak gazdasági kamara hozhat létre. E körben az érvénytelenítés jogalapjaként a Vbtv. 55. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozott.

Álláspontja szerint nem jött létre a felek között érvényes választottbírósági szerződés sem, mert az alávetést elektronikus adatként rögzítették, amely nem felel meg a írásbeliség követelményének. Másrészt a domain név igénylésében szereplő választottbírósági kikötés nem lehet alapja a jelen eljárásbeli felek között a választottbírósági eljárásnak, mert annak alapján a választottbírósági szerződés nem a perbeli felek között jött létre. Végül hivatkozott arra, hogy a választottbírósági kikötés létrejötte tekintetében tévedésben volt, azért nem emelt kifogást ellene a választottbírósági eljárás során. Mindezekre hivatkozva a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbtv. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérte.

Harmadrészt hivatkozott arra, hogy a kereskedelmi név sérelme versenyjogi terület, tisztességtelen versenycselekménynek minősülhetne. Ebben az esetben azonban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tptv.) 86. § (1) bekezdése értelmében az ügyben az annak elbírálására kizárólagos hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bíróság járhatott volna el. Ezért kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbtv. 55. §-a (1) bekezdés b) pontja, illetőleg 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján azzal, hogy versenyjogi vonatkozású ügyek elbírálására nincs hatásköre az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott Választottbíróságnak, másrészt az ilyen tárgyú ügyek elbírálására a választottbírósági kikötés nem vonatkozhatott, mert a magyar jog szerint ezek elbírálása nem tartozik választottbírósági útra. Végül kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbtv. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján arra hivatkozva, hogy a sorozatos anyagi jogi és eljárási jogszabálysértések miatt a választottbírósági ítélet a közrendbe ütközik.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és marasztalta az alperes javára 12 500 Ft perköltségben. Határozatának indokolása szerint az a körülmény, hogy az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott Eseti Választottbíróság az "Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett Szervezett Választottbíróság"-ként jelöli meg önmagát, nem változtat azon a tényen, hogy az eljáró választottbíróság a reá irányadó eljárási mintaszabályzat szerint esetileg alakul meg, tehát állandó, szervezett választottbíróságról nincs szó. Ehhez képest a Választottbíróság megalakulása és működése nem ütközik a Vbtv. 2. § (1) bekezdésébe.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes sem a választottbírósági eljárás során, sem pedig jelen peres eljárásban nem vitatta a választottbírósági nyilatkozat meglétét. Ha valóban elektronikus úton és nem az igénylőlap regisztrátorhoz történő eljuttatásával történt a felperes részéről a domain név igénylés, úgy abban az esetben az ezt követő eljárás önmagában véve hatálytalan és érvénytelen. Ettől függetlenül a Vbtv. 5. § (4) bekezdése értelmében írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre. A felperes a választottbírósági eljárás során nem kifogásolta az eljáró bíróság hatáskörét, így a Vbtv. 6. §-a értelmében az erre irányuló kifogásolási jogát elveszítette.