BH 1999.5.193 I. A halált okozó testi sértés bűntettének elkövetésével vádolt jogos védelem címén történő felmentésének van helye, ha az ittas apja által először az édesanyját, majd az őt ért tényleges támadás elhárítása érdekében meneküléssel akart kitérni, miután azonban a további menekülésre objektíve nem volt lehetősége, többször, mezítláb hasba rúgta az apját, aki ennek folytán a halálát eredményező májrepedéssel összefüggésben álló halálos sérülést szenvedett [Btk. 29. § (1) bek., 170. § (5) bek. 2. ford.].

II. A jogos védelem szükségességének a megítélése szempontjából azt kell vizsgálni, hogy más módon, mint a sértettel szemben védekező jellegű fellépés során valamely bűncselekmény törvényi tényállásának a megvalósításával megvolt-e a reális lehetősége a jogtalan támadás elhárításának;

az arányosság megállapítása során pedig azt kell vizsgálni, hogy a vádlottnak a támadás elhárítása érdekében történt aktív fellépése nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amellyel a jogtalan támadás fenyegetett;

ha a jogos védelmi cselekmény esetében a szükségesség fennáll, és az elkövető az arányosságnak - a fentiekben kifejtett - követelményét nem lépi túl: az elkövető büntethetőséget kizáró okból való felmentésének van helye [Btk. 29. §].

A megyei bíróság az 1997. december 11. napján kelt ítéletében a vádlott bűnösségét halált okozó testi sértés bűntettében állapította meg, és ezért 1 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A jelenleg 20 éves, nőtlen és büntetlen vádlott szakmunkásképző iskolába jár, és az édesanyja eltartásában áll. A vádlott apja - az ügy sértettje - gépkocsivezető volt, majd munkanélkülivé vált, és ettől kezdve rendszeresen és nagy-mértékben fogyasztott szeszes italt, melynek hatására a feleségével és egyetlen gyermekével - a vádlottal - minden indok nélkül veszekedett, és tettlegesen bántalmazta őket, ilyenkor kénytelenek voltak otthonról elmenekülni.

1997. június 8. napján a vádlott az egyik barátjánál számítógéppel foglalatoskodott, a sértett pedig 21.30 óra körül ittas állapotban tért haza. Észlelve, hogy a fia még nincs otthon, veszekedni kezdett a feleségével, aki kitért előle. Nem sokkal ezután a vádlott - aki egyébként soha nem fogyasztott szeszes italt - hazatért, és a lefekvéshez készülődött.

Az ittas sértett ezt követően továbbra is szidalmazta a feleségét, ököllel állon ütötte, majd a vádlottat felelősségre vonta, hogy biztosan sok pénzt költött. A vádlott erre úgy válaszolt, hogy nem költött annyit, mint az apja, aki ezreseket dob a játékgépbe. Erre a sértett indulatos lett, a vádlottat ököllel arcul vágta, és amikor a felesége közéjük állt, őt is ismételten ököllel állon ütötte.

A vádlott és az édesanyja ekkor a sértett elől az előtér felé menekültek, a vádlott anyjának sikerült az előtérből nyíló hátsó kijárati ajtón át az udvarra kimenni, a vádlott azonban a fürdőszoba felé menekült, melynek az ajtaja az előtér felé nyílt. A vádlott már fogta a fürdőszoba ajtajának kilincsét, amikor a sértett utolérte őt, és ököllel ismét arcul ütötte. Ekkor a vádlott - aki mezítláb volt - az apját három ízben, nagy erővel hasba, illetve mellkason rúgta. A sértett a második rúgásnál elkapta a vádlott lábát, de a vádlottnak sikerült azt kiszabadítania.

A rúgások hatására a sértett összegörnyedt, és így a vádlottnak sikerült a fürdőszobán át a szobába mennie. Látva, hogy az apja a hasát fogja és azt fájlalja, telefonon felhívta a körzeti orvost és a tanácsát kérte. A sértett elhárította a mentő kihívását, és kijelentette, hogy az alsó épületbe megy aludni.

A vádlott és édesanyja az éjszaka folyamán arra ébredtek, hogy a sértett az udvaron jajgat, de még ekkor is elhárította a vádlottnak azt az ajánlatát, hogy mentőt hív, felöltözött és az édesanyjához indult, útközben azonban a szomszédjához is betért, ahová a vádlott is követte.

A vádlott édesanyja által kihívott mentők a sértettet a kórházba vitték, ahol még az éjszaka folyamán megműtötték.

A sértett - a vádlott rúgásai folytán - a mellkas elülső felszínén, a bal oldalon a III. és VIII-X. bordák törését; a hasfal felső harmadában a bal oldalon bőrelszíneződést; jobb oldalon a VII. borda törését, és e két utóbbi erőbehatás folytán májrepedést szenvedett; emiatt történt a műtéti beavatkozás.

A sértett egyéb, súlyos megbetegedésben - így közepes fokú májgyulladásban, toxikus májkárosodásban, a bal oldali koszorús verőér ágának szűkületében és meszesedésében - is szenvedett, ezenkívül szívkimerülés folytán tüdővizenyő, valamint gócos jellegű tüdőgyulladás is fellépett. A májsérülés miatt keletkezett belső vérzés, a bordatörések folytán fellépő fájdalom, a műtéti megterhelés, az általános testi megrázkódtatás, illetőleg a szív és a tüdő megbetegedései következtében olyan post-traumás sokk lépett fel, amelynek folytán a sértett június 11. napján este meghalt.

A sértett halálának bekövetkezésében - az elszenvedett sérülésekkel közvetett okozati összefüggésben - szerepe volt a tilalom ellenére a műtét után történt étel- és italfogyasztásnak is.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette; a vádlott és a védő felmentésért, a jogos védelem megállapítása érdekében fellebbezett.