A Debreceni Törvényszék K.30597/2006/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 340. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §, 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 15. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék K.30597/2006/4.*, Kúria Kfv.35107/2007/5. (AVI 2010.5.59)

***********

HAJDÚ- BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

9.K.30 597/2006/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Dr. Dévényi Dabrowsky Géza ügyvéd által képviselt (...) felperesnek - ... jogi előadó által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága (4025 Debrecen, Hatvan utca 45.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság az alperes 2006.október 11-én kelt 7485/2006. és 7485/1/2006. számú határozatát - az Ártándi Vámhivatal 2006. augusztus 26-án kelt 71300GGN199515. és 71300KB6000093. számú elsőfokú határozataira is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000.- (Tízezer) Ft. perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30 598/2006. számú, jelen perhez egyesített eljárásának iratai alapján a következő tényállást állapította meg.

A ... forgalmi rendszámú járműszerelvény a romániai székhelyű felperes tulajdonában áll.

A gépjárműszerelvény 2006. augusztus 26-án az Ártándi Vámhivatalnál belépésre jelentkezett Magyarország területére. A jármű Romániából szállított árut Olaszországba.

A felperes gépjárműszerelvényét vezető sofőr a vámhivatalnál történő belépésre jelentkezés időpontjában ... sorszámú, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Főfelügyelete "tartós engedélyű" elnevezésű fuvarozási engedéllyel rendelkezett, mely nemzetközi közúti árufuvarozásra jogosította Magyarország és Románia között.

Az engedélyen az "ez az engedély érvényes" rovat úgy került kitöltésre, hogy a kezdő időpontja 2006. augusztus 23. volt, melyet bélyegzővel vezettek rá az engedélyre, míg végső időpontként 2006. december 31-ei ugyancsak bélyegzővel felvezetett dátum egy vonallal áthúzásra került és kézírással 2006. szeptember 22-ei időpont került feltüntetésre.

Az Ártándi Vámhivatalnál a gépjárművet vezető sofőr meghallgatásra került, aki azt adta elő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában, hogy az érvényességi időt nem ő javította át, hanem a cégvezetője elmondása alapján az N.-i Vámhivatalnál a pénzügyőr javította azon át az érvényességi időpontot 2006. szeptember 22-ei időpontra.

Az Ártándi Vámhivatal mint elsőfokú közigazgatási szerv a fuvarozási engedélyt annak érvényességi időpontja átjavítása miatt érvénytelennek tekintette, és ezért a meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi, vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgálatra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt 71300G6N199515. számú elsőfokú határozatával 60.000.-Ft adóhiány, és 300.000.-Ft adóbírság, valamint 71300KB6000093. számú elsőfokú határozatával 50.000.-Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A határozatok indokolása szerint az engedély nélkül javított fuvarozási engedély érvénytelen, ezért a felperes Magyar Köztársaság területén engedély nélkül, javított fuvarozási engedéllyel végzett fuvarozást és adófizetési kötelezettségének eleget nem tett, így tevékenysége során adóhiány keletkezett. A határozat indokolása utal a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 20.§ (1) bekezdésére, a 45/2005.(VI.23.) GKM. rendelet 1. számú melléklet 2. pontjára, 89/1985.(XII. 20.) Mt. rendelet 19. § (2) (4) bekezdésére és az 56/2005.(VII.7.) GKM. rendelet (2) bekezdésére anélkül, hogy a jogszabályi rendelkezések részletes ismertetésére kitérne.

A felperes mindkét elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.

Ebben hivatkozott arra, hogy a fuvarozási engedélyt nem teszi érvénytelenné az, hogy a nyilvánvalóan téves időtartam kijavításra került a helyes 30 napos időtartamnak megfelelő időszakra, azaz mivel nem volt érvénytelen a fuvarozási engedély; alaptalan mind a közigazgatási bírság, mind az adóhiány, és adóbírság megfizetésére kötelezése.

Az alperes a fellebbezést 2006. október 11-én kelt 7485/2006. és 7485/1/2006. számú határozatával bírálta el, melyben az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

A másodfokú határozatok indokolása szerint bár téves az elsőfokú határozatban az 56/2005.(VII.7.) GKM. rendeletre történő hivatkozás, ez azonban az érdemi döntést nem befolyásolta.

A határozatok indokolása kitér a Magyar Köztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személy, és árufuvarozás tárgyában Temesvárott, 1972. február 9-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 6/1973.(II.7.) Mt. rendelet ( a továbbiakban: Mt. rendelet) 8., 10., és 11. cikkében foglaltakra, szó szerint idézve az Mt. rendelet szövegét.

A határozatok utalnak arra, hogy az árufuvarozási engedélyt mivel azt a kiadó illetékes hatóságnak kell kitöltenie, így a javítást is csak ezen hatóság végezheti, és a javítás tényét is igazolnia kell. Mivel a felperes birtokában lévő fuvarozási engedély esetében ez nem így történt, az engedély ezzel érvénytelenné vált, és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. 15.§ (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűen használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett, továbbiakban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 20.§ (1) bekezdésében szabályozottak megsértői bírságot kötelesek fizetni, mely bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a határőrség és a munkaügyi hatóság is jogosult.

Mindezek alapján az elsőfokú határozatokat az alperes jogszerűnek találta.

A felperes kereseti kérelmében ezen alperesi határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, mind az adóbírság tárgyában, mind a közlekedési bírság tárgyában hozott határozatot jogszabálysértőnek találván. Nem vitatta, hogy a tényállás helytállóan került megállapításra, azonban abból állítása szerint téves jogi következtetést vontak le, mert a ... sorszámú havi engedélyt jogszabálysértő módon találta a hatóság érvénytelennek.

Állítása szerint az 56/2005.(VII.7.) GKM. rendelet alapján hozott határozat téves, mert a rendelet 6. pontja nem tartalmazza azt, hogy a kitörölhetetlenül végrehajtott javítás érvénytelenné teszi az engedélyt - s álláspontja szerint jelen esetben éppen az engedély jogszabályban előírt időtartama (havi engedély) és a bepecsételt kezdő és záróidőpontok közötti ellentétet oldja fel, így az mindenképpen akár a kiállító hatóság, akár a társaság érdekeit szolgálta és a törvényes jogszabályi állapotot teremtette meg. Emellett az 56/2005.(VII.7.) GKM. rendeletre történő hivatkozást egyébként is tévesnek találta.