A Szegedi Törvényszék Bf.175/2009/4. számú határozata jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 89. §, 275. §, 288. §, 314. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 371. §] Bírók: Bakos Éva, Nagy Erzsébet, Tóth Tiborné

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

3.Bf.175/2009/4.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Szegeden, a 3.Bf.175/2009. számú büntetőügyben 2009. évi május hó 12. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

V É G Z É S T:

A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és más bűncselekmények miatt XY. ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Szegedi Városi Bíróság 2008. évi november hó 25. napján kihirdetett 10.B.1735/2007/22. számú ítéletének II.r. vádlottra vonatkozó részét h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy a II.r. vádlott terhére megállapított 4 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéhez nyújtott felbujtói bűnrészesség jogszabályi alapja helyesen: Btk. 275. § b/ pont.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéhez nyújtott felbujtói bűnrészességben (Btk. 275. § a/ pont), 4 rb. jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében, melyből 1 rb. kísérlet (Btk. 288. § (1) bekezdés a/ pont I. fordulat), 4 rb. Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, melyből 1 rb. kísérlet (Btk. 314. § (1) bekezdés a/ pont), ezért - halmazati büntetésül - 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, mely szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság II.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, megállapítva, hogy a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II.r. vádlott védője jelentett be fellebbezést a bűnösség megállapítása miatt, büntetés kiszabásának mellőzése érdekében.

A Csongrád Megyei Főügyészség képviselője átiratában az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának több ponton történő kiegészítése, a bűnösségi körülmények pontosítása mellett észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében tévesen jelölte meg a közokirat-hamisítás bűntette jogszabályi alapját, amely helyesen Btk. 275. § b/ pont, ennek megfelelően indítványozta, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének II.r. vádlottra vonatkozó részét hagyja helyben azzal a helyesbítéssel, hogy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének jogszabályi hely hivatkozása helyesen Btk. 275. § b/ pontja.

A fellebbezés alaptalan, a főügyészségi átiratban foglaltak alaposak.

A megyei bíróság a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az alábbiak szerint egészítette ki:

- A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Dél-alföldi Regionális Irodájának címe: 6721 Szeged, Tisza Lajos körút 2-4. szám.

A fenti kiegészítés azért vált szükségessé, mivel így állapítható meg, hogy jelen büntetőügy elbírálására a Szegedi Városi Bíróságnak volt illetékessége.

- Az ítéleti tényállás II/ pontjában, a 347/2003. számú valótlan tartalmú adóigazolás kiállítására 2003. június 19. napján került sor.

A fenti kiegészítés azért vált szükségessé, mivel az elsőfokú bíróság a II/ tényállási pontban nem jelölte meg az adóigazolás számát, illetőleg a kiállítás dátumát, amely a közokirat-hamisítás bűntette bűncselekmény elkövetési ideje volt.

Egyebekben az elsőfokú bíróság hiánytalan tényállást állapított meg, melyet az előzőekben leírt kiegészítésekkel a megyei bíróság ítélkezésének alapjául elfogadott.

A felmentés érdekében bejelentett fellebbezés a bizonyítékok mérlegelése ellen irányult. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság II.r. vádlott védekezését elvetve, tanú1., tanú2., tanú3., tanú4., tanú5. tanúk, valamint a tárgyaláson ismertetett okirati bizonyítékok tartalma alapján állapította meg a II.r. vádlott bűnösségét. A bizonyítékok mérlegelése az elsőfokú bíróság feladata.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben lefolytatta és megfelelő indokát adta annak, hogy II.r. vádlottnak, mint település Földművelők Szövetkezete főkönyvelőjének miért kellett tudomással bírnia, hogy az adott időpontokban a szövetkezetnek adótartozása állt fenn. E körben alappal hivatkozott az elsőfokú bíróság a II.r. vádlott munkaköri kötelezettségét tartalmazó ügyrendi utasításban foglaltakra, valamint tanú1. és tanú5. tanúk által előadottakra. Így a II.r. vádlott az irányú védekezése, hogy nem volt tudomása arról, miszerint a szövetkezetnek adótartozása van, a hivatkozott bizonyítékok alapján megcáfolást nyert. A jelen ügy elbírálása szempontjából irreleváns tényt jelentett a védelmi fellebbezésben hivatkozott azon megállapítás, hogy szövetkezetnek rendelkezésére állt az a pénzösszeg, amelyből az adótartozást kifizethette volna, figyelemmel arra, hogy a valótlan tartalmú adóigazolások kiállításakor a szövetkezetnek 60 napon túli lejárt adótartozásai voltak, és ezen adótartozások kifizetésre nem kerültek. Ugyancsak lényegtelen elemet jelentett a bűncselekmények megvalósulása szempontjából, hogy bár a II.r. vádlott tudott arról, hogy a szövetkezetnek adótartozása van, arról azonban nem volt tudomása, hogy ez milyen adónemekből tevődik össze.