BH 2002.3.89 A magántitok körébe tartoznak a családjogi kapcsolattal összefüggő személyes adatok [Ptk. 75. § (1) bek., 81. §, 1992. évi LXIII. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 2. §, 19. § (1)-(2) bek.].

Az I. r. alperes a főszerkesztője a II. r. alperes kiadásában megjelenő új B. N. című napilapnak.

A felperes élettársi kapcsolatban él C. F.-el, akit 1998. év elején a Z. Városi Közterület-felügyelőség vezetőjévé neveztek ki. Ez alkalomból az alperesek munkatársa, A. B. újságíró C. F.-el riportot készített, amely az új B. N. 1999. február 2-i számában jelent meg a lap "Portré" rovatában. Az újságíró az újságcikket "15 év múlva házasodnak össze" címmel jelentette meg, és a riporton kívül külön közölte C. F. , valamint a felperes személyi adatait, így a felperes nevét, munkahelyét, beosztását, valamint C. F.-el közös gyermekei nevét és életkorát is. A felperes a személyes adatai közléséhez nem járult hozzá.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a személyhez fűződő jogait megsértették akkor, amikor hozzájárulása nélkül személyes adatait közölték. Állította, hogy a cikk címe is sértette személyhez fűződő jogait. Kérte ezért a jogsértés megállapítását, valamint azt, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket arra, hogy a napilapban nyilatkozattal adjanak a számára elégtételt.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy az újságcikk ismeretében C. F., a felperes élettársa a közléshez hozzájárult. Álláspontjuk szerint e hozzájárulásra tekintettel személyhez fűződő joga a felperesnek sem sérülhetett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapítatta, hogy az I. r. alperes a II. r. alperes által 1999. február 21-én kiadott újság "Portré" rovatában C. F.-ről megjelentetett cikkének címével, továbbá azzal, hogy a felperes nevét, munkahelyét, foglalkozását és beosztását feltüntette, a felperes személyhez fűződő jogát megsértette. Kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 napon belül a perbeli cikkel azonos oldalon az alábbi nyilatkozatot tegye közzé: "Az Új B. N. főszerkesztősége elismeri, hogy a napilap az 1999. február 21-i számának Portré rovatában a riportot adó személy közeli hozzátartozójának személyhez fűződő jogát megsértette. Egyúttal tőle elnézést kér, és a jövőben nagyobb körültekintéssel jár el." Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján, így különösen A. B. újságíró és C. F. tanúvallomása alapján megállapította, hogy felperestől személyes adatai közléséhez hozzájárulást nem kértek, ezért a felperes magántitok körébe eső személyes adatainak közlésével személyhez fűződő jogát megsértették. A házasságon kívüli együttélés címbeli harsány kiemelése a felperes jó hírnevének sérelmével is járt, ezért a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alkalmazásával az I. r. alperest elégtételadásra kötelezte. Egyúttal a perköltség viselésére a II. r. alperest kötelezte.

Az alperesek fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét kijavította. Megállapította, hogy az I. r. alperes személye helyesen (az Új B. N. főszerkesztősége helyett) B. Z. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes személyes adatainak közlése nem vezetett jó hírneve megsértésére, mert az alperes való tényeket állított, és emiatt azok a felperesre nem lehettek sértőek. A párkapcsolatra utalás sem sérthette a felperes jó hírnevét, mert azokat élettársa saját életrajzi adataiként közölte. Álláspontja az volt, hogy a felperes magántitka sem sérült a személyes adatai nyilvánosságra hozásával. Azok elleplezéséhez ugyanis a felperesnek méltányolható érdeke nem fűződhet, mert a felperes neve, beosztása ezt megelőzően több alkalommal is nyilvánosságra került. Ezért változtatta meg az elsőfokú ítéletet és utasította el a felperes keresetét.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint okszerűtlen mérlegelés alapján jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az élettársi kapcsolat fennállta nem a magántitok körébe tartozó kérdés. Megalapozatlanul jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre is, hogy személyes adatainak közlése személyhez fűződő jogait nem sértette. Előadta, hogy a Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán dolgozik, ezért méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy azok a személyek, akik ellen bűncselekmények miatt eljárás indult, ne tudják meg, kivel él együtt és az egyéb személyes adatait se ismerjék meg. Ebből következik, hogy az alperes jogosulatlanul hozta nyilvánosságra magántitkát, és ezzel személyhez fűződő jogait megsértette.