BH 1992.1.7 A haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság elhatárolása [Btk. 244. § (1) bek. c) pont és (2) bek., 326. § (1) bek.].

A kerületi bíróság az I. r. vádlottat többrendbeli vagyon elleni és más bűncselekmény miatt halmazati büntetésül mint különös visszaesőt 4 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az irányadó tényállás szerint a II. r. vádlott a használtcikk-szövetkezet üzletének bejárati ajtaját - az ott tárolt vagyontárgyak megszerzése érdekében - felfeszítette, és onnan műszaki cikkeket és ruhaneműket hozott el, összesen 265 050 forint értékben. A tárgyak egy részét a II. r. vádlott maga értékesítette, a másik részét az I. r. vádlott segítségével adta el úgy, hogy a kapott pénzen megosztoztak. Az okozott kár egy része lefoglalással, illetve a biztosítótársaság révén megtérült.

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottnak a tényállásban rögzített cselekményét - az ügyészi vádtól eltérően - lopás büntette helyett a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdése szerint bűnpártolás bűntettének minősítette, mivel nem nyert bizonyítást, hogy a vagyontárgyak eltulajdonításában az I. r. vádlott is részt vett.

Az ítélet a jogi indokolásában arra utalt, hogy az adott esetben az I. r. vádlott nem a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározott orgazdaság vétségét valósította meg, mert annak ellenére, hogy részesült a lopott tárgy értékesítése során befolyt összegből, a közreműködését nem az anyagi haszonszerzési célzat, hanem a vádlott-társához fűzött baráti viszony motiválta, és ezen az alapon részesült az értékesítésből befolyt összegekből. Kifejtette azt is, hogy az elhatárolásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utólagos bűnkapcsolat ilyen esetében az elkövető a saját vagy az alapcselekményt elkövető társ érdekében cselekszik, ehhez képest minősül a tényállásban rögzített cselekmény orgazdaságnak, illetve bűnpártolásnak.