A Kúria Bfv.405/2020/6. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1989. évi III. törvény (Gyt.) 2. §, 6. §, 7. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 4. §, 339. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. §, 649. §, 650. §, 659. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VIII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek.] Bírók: Feleky István, Gimesi Ágnes, Sebe Mária

A határozat elvi tartalma:

I. Sem a gyülekezési jog, sem a véleménynyilvánítás szabadsága nem vehető parttalanul igénybe, illetőleg az utóbbi nem idézhet elő alapjogi összeütközést, azaz nem ronthatja le (nem teheti semmissé) az előbbihez rendelt békés jelleget, a békés ügykezeléssel pedig eleve nem fér össze a bűncselekményt megvalósító támadó jellegű erőszakos magatartás tanúsítása. Ezért a gyülekezés résztvevője nem hivatkozhat arra, hogy a bizonyos tettekben kifejezett indulatos vélemény formailag megvalósíthatja egyes szabálysértési vagy büntetőjogi tényállások elkövetési magatartását.

II. 2018. október 1. napja előtt nyilvános rendezvénynek számított a gyülekezési jogról szóló tv. szerinti közterületen tartott rendezvény is.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.405/2020/6.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró,

Dr. Sebe Mária bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. július 14.

Az ügy tárgya: garázdaság bűntette

Terhelt(ek): I.rendű vádlott neve és társa

Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 13.B.XIV.22701/2017/8., ítélet, 2018. november 28., tárgyalás

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.7153/2019/5., ítélet, 2019. október 15., nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: I. rendű és II. rendű terhelt közös védője

Az indítvány iránya: terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a garázdaság bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a I. rendű és II. rendű terhelt közös védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.XIV.22701/2017/8. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.7153/2019/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2018. november 28. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 13.B.XIV.22701/2017/8. számú ítéletével: I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és e) pont]. Ezért őt 100 óra fizikai munkakörben végzendő közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett továbbá a büntetés esetleges átváltoztatásáról.

[3] II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és e) pont]. Ezért őt 120 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a részletfizetés engedélyezéséről és a büntetés esetleges átváltoztatásáról.

[4] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2019. október 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 23.Bf.7153/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében megváltoztatta: büntetés kiszabása helyett az I. rendű terheltet 2 évre és a II. rendű terheltet 1 évre próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta.

[5] Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 3. oldal) és a másodfokú bíróság által pontosított (másodfokú ítélet 4. oldal 1. bekezdés) történeti térnyállás azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttség ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2. ind., BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.).

[6] Az I. rendű és II. rendű terhelt több, be nem azonosítható személlyel együtt 2016. június 27. napján 02:00 óra körüli időben megjelentek a Múzeum melletti útszakaszán elhelyezett kordonnál, mely az építési területet zárta el, ahol rendőri engedéllyel tartott demonstráció folyt, mellyel a terheltek tisztában voltak.

[7] A pontosan meg nem állapítható számú tömeg tagjai be akartak jutni a Múzeum körül nem sokkal korábban felállított kordonnal elzárt területre, melyet a kordonon belül álló, a területet őrző biztonsági őrök a kordon ellentartásával meg akartak akadályozni. A kordon egyik elemét az I. rendű és II. rendű terhelt, valamint még egy személy rángatni kezdték, amitől annak felső kerete lefelé görbült, arra az I. rendű terhelt rá is ugrott, majd a keret felső részét még egy, az eljárásban be nem azonosított személy megrántotta. Az I. rendű terhelt ezt követően egy másik, kapuként használt kordonelemet a helyéről elrángatott és a földre döntött, amitől a kordon keret szétesett. A terheltek "cselekményéhez kapcsolódóan felmerült" rongálási kár összesen 25.980 forint.

[8] "(A) bejelentés a gyülekezés céljaként aláírásgyűjtést, propaganda anyag terjesztését jelölt meg - gyakorlatilag a Városliget egész területére - az ahhoz szükséges eszközök, így hangfal, erősítő stb. használata mellett. Ezen célok teljesítését a kizárólag a Múzeum elé felállított kordon, különösen az éjszaka közepén nyilvánvalóan nem zavarhatta. [...] a biztonsági őröknek a gyülekezésen részt vevők felé nem kellett igazolniuk a kordon felállításának jogszerűségét, azt a kiérkező rendőrök igazolták, csakúgy mint a gyülekezők a gyülekezés jogszerűségét." (Másodfokú ítélet 4. oldal 3. bekezdés)