286/B/1998. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3), (4) és (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
1. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XIV. fejezete a "Felülvizsgálat" jogintézményét szabályozza. E fejezetbe iktatott és 1998. január l-jétől hatályos 271. § (3)-(5) bekezdése így rendelkezik:
"(3) Ha a kérelmező által vitatott határozatban, illetve a határozat vitatott részében megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. Az érték megállapításánál a megítélt perköltség összegét be kell számítani.
(4) Az engedély iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelem előterjesztését engedélyezni kell, ha az ügyben hozott jogerős határozat - a 275. § (2) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel - jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság határozatától eltér, vagy ha az adott jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. Más esetben az engedély megadásának helye nincs.
(5) A Legfelsőbb Bíróság a kérelem tárgyában tárgyaláson kívül határoz. Ha a kérelem megalapozott, a felülvizsgálati eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elutasítja."
A (4) bekezdésben említett utalás ezt tartalmazza:
"(2) A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert a tárgyalás alapján megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn."
2. Az indítványozó álláspontja szerint a Pp. idézett rendelkezései, amelyek "a
Pp. 271. § (4) bekezdésében található két eseten kívül nem teszik lehetővé a felülvizsgálatot a 200 000 Ft-ot meg nem haladó követelések esetén ... önkényes és aránytalan" korlátozást tartalmaznak és ellentétesek az Alkotmánnyal. Gátolják a perbeli jogok érvényesítési lehetőségét, noha az Alkotmány 57. § (1) bekezdése garantálja azt. Korlátozzák a jogorvoslathoz való jogot is, amit az Alkotmány 57. § (5) bekezdése alapvető jogként deklarál. Kiüresítik ezen alapvető jogok lényeges tartalmát, melyet pedig az Alkotmány 8. § (2) bekezdése egyértelműen tilalmaz. Kéri tehát "a fent megjelölt bekezdések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítésüket".
3. Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
A polgári eljárást szabályozó Pp.-be bevezetett felülvizsgálati eljárás intézménye egyáltalán nem érinti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt alapvető jog érvényesülését, hiszen semmiben nem befolyásolja azt, hogy bárki a perben érvényesíthető jogait és kötelességeit bírósági - a perindításkor nyilvánvalóan elsőfokú bírósági - megítélés elé vigye.
Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."
A bírósági döntések elleni jogorvoslatot az Alkotmány 57. § (5) bekezdése "a törvényben meghatározottak szerint" mindenkinek biztosítja. Az első fokon hozott döntések elleni jogorvoslat lehetősége pedig - meghatározott okok alapján - megengedett mindazok számára, akiknek a jogát vagy jogos érdekét a konkrét döntés sérti.
Hatályos jogunk szerint a felülvizsgálat intézménye a jogerős ítélet (határozat) ellen igénybe vehető (rendkívüli) jogorvoslatot teszi lehetővé a törvény által megszabott, tehát eleve korlátozott körben. Az indítványban sérelmezett különleges korlátozás, amely a jogvita tárgyának értékétől teszi függővé a felülvizsgálat lefolytatását, az Alkotmány által lehetővé tett, a törvényhozói mérlegelésre tartozó szabályozás, amely így nem ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében előírt alapvető jog lényeges tartalmának korlátozását tiltó szabállyal sem.
Az Alkotmánybíróság ezért a Pp. 271. § (3)-(5) bekezdése alkotmányellenessége és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt elutasította.
Budapest, 1999. március 24.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró