A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27148/2015/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDFORGALMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:3. § (1) bek., (3) bek.] Bíró: Kukla Angelika

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.148/2015/11. szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Koós László Zoltán ügyvéd (...) által képviselt felperes (...) felperesnek - dr. Sóvári Tibor főosztályvezető, jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében, mely perbe beavatkozott SzA (..) ügyvéd által képviselt beavatkozó (...) meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívására - a felhívásban közölt módon és időben - 30 000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 5 000 (ötezer) forint perköltséget a 10026005-00321127-00000000 számú számlára.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesi beavatkozónak - 15 napon belül 5 000 (ötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Gyulai Törvényszékhez címzett, de Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál írásban, három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem, a közigazgatási- és periratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint eladó, valamint SZ, mint vevő között -ben, 2014. október 22-én adásvételi szerződés jött létre a ..., ... helyrajzi számú 5 000 négyzetméter területű, kert (gazdasági épület, udvar) ingatlan vonatkozásában. Az eladó az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelmet nyújtott be a területileg illetékes önkormányzati hivatal részére.

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező jegyző a kifüggesztés kezdő és lejárati időpontját rávezette az adásvételi szerződés eredeti példányára (kezdő nap: 2014. november 4., lejárati időpont: 2015. január 6.), illetve a jegyző gondoskodott a kifüggesztésről, majd a határidő lejártát követő napon a levétel időpontját is rögzítette az adásvételi szerződésen (2015. január 6.), majd a szerződés 4 eredeti példányát az iratjegyzéket és az elfogadó jognyilatkozatot továbbította az alperes részére.

Az illetékes jegyző az iratjegyzéken rögzítette, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan vonatkozásában a beavatkozó elővásárlásra jogosulttól elfogadó jognyilatkozat érkezett, a jognyilatkozat benyújtásának időpontja 2015. január 5. napja.

Az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv 2015. április 1. napján az adásvételi szerződést az elfogadó jognyilatkozatot tett beavatkozóval hagyta jóvá, döntését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ... Megyei Igazgatóságának 2015. március 3. napján kelt BEK01-00808-1/2015. számú jogerős állásfoglalására figyelemmel hozta meg, amelynek rendelkező része szerint a helyi földbizottságként eljáró szerv a beavatkozó elővásárlásra jogosulttal támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. A helyi földbizottságként eljáró szerv a felperes vonatkozásában az adásvételi szerződés jóváhagyását nem támogatta.

Figyelemmel arra, hogy a kamara tárgyi adásvételi szerződést SZ vonatkozásában jogerős állásfoglalásában nem támogatta, az alperes a kamarai támogatással bíró beavatkozó vonatkozásában hagyta jóvá az adásvételi szerződést.

Az alperes a határozatát a 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 5. § 17.) pontjára, 6. § (1) bekezdésére, 6. § (2) bekezdésére, 7. § (1) bekezdésére, 8. § -ra, 10. § (1) bekezdésére, 16. § (1) bekezdésére, 18. § (2) bekezdés b) pontjára, 21. § (1) bekezdésére, 23. § (1) bekezdésére, 23. § (5 bekezdésére, 24. § (1) bekezdésére, 5. § 17) pontjára, valamint a 2013. évi CCXII.. törvény (Fétv.) 30. § (1)-(3) bekezdésére, 30. § (5) bekezdésére, a 47/2014. (II. 26. ) Kormányrendelet 1. § (5)-(6) bekezdéseire alapította.

Felperes keresetlevelet nyújtott be az alperesi határozattal szemben.

A felperes k e r e s e t é b e n a határozat hatályon kívül helyezését kérte és az alperes új határozat hozatalára kötelezését perköltségeinek megállapítása mellett.

Keresetlevelében előadta, hogy álláspontja szerint feltűnő értékaránytalan a szerződés, erre tekintettel a Battonyai Járás Bíróság előtt meg kívánja támadni a szerződést, mely kereseti kérelmét a későbbiek vonatkozásában nem tartotta fent, ugyanakkor keresetkiegészítésében arra hivatkozott, hogy a beavatkozó jogvesztő határidőn túl nyújtotta be elfogadó nyilatkozatát, ezért azt nem lehetett volna figyelembe venni.

Utalt arra, hogy a 2013. évi CXXII. törvény 21. § (3) bekezdése határozza meg a közlés kezdőnapját és a 474/2013. (XII. 12.) Kormányrendelet 60 napra történő kifüggesztést ír elő. Amennyiben el lehet fogadni azt, hogy a határozatban foglalt kezdő nap 2014. november 4., úgy ettől számított 60. nap állítása szerint nem 2015. január 5-én, hanem 2015. január 2. napján járt le, erre tekintettel a 2015. január 5. napján előterjesztett elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat elkésettnek tekinthető.

Szerinte a 60 nap jogvesztő (záros) határidő és nem elévülési természetű, azaz kimentési lehetőség nincs. A 60 napos jogvesztő határidő a természetes személyek felé, és nem a hatóság felé támasztott követelmény, tehát a magányszemélyeknek kizárólag 60 napjuk áll lehetőségre a jognyilatkozat benyújtására a vonatkozó jogszabályok alapján.

Ennek kapcsán alkalmazni kellett volna a 2013. évi CXXII. törvény 21. §-nak (9) bekezdését, melynek értelmében az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kellett volna tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

Az alperes e l e n k é r e l m é b e n a kereset elutasítását kérte peren kívüli jogtanácsosi tevékenységével kapcsolatos perköltség igénye volt.

Álláspontja szerint a jegyzőnek volt a kötelessége a jogvesztő határidő feltüntetése az adásvétel szerződésen, mely határidőt az alperes is hivatalból vizsgált. Álláspontja szerint a határidő a 474/2013. (XII. 12.) Kormányrendelet szerinti és a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint megtartott volt.

A beavatkozó é r d e m i n y i l a t k o z a t á b a n a kereset elutasítását kérte perköltségének megállapítása mellett.