A Szegedi Törvényszék Mf.22499/2016/5. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §, 27. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §, 82. §, 167. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:52. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

áíóá

Szegedi Törvényszék

2.Mf.22.499/2016/5.

A Szegedi Törvényszék felperes neve .... sz. alatti lakos felperesnek - dr. Waldmann Gábor ügyvéd (....) által képviselt alperes neve ... sz. alatti székhelyű alperes ellen - munkaviszony jogellenes megszüntetésének a megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. szeptember 14. napján kelt 8.M.16/2015/33. számú ítélete ellen az alperes 34. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a felperes javára 700.000,- (Hétszázezer) Ft sérelemdíj alperes általi megfizetésére vonatkozó keresetet elutasítja.

Az alperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 129.300,- (Egyszázhuszonkilencezer-háromszáz) Ft-ra leszállítja és megállapítja, hogy a le nem rótt 180.000,- (Egyszáznyolcvanezer) Ft eljárási illeték az állam terhén marad.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget.

Köteles az alperes 103.400,- (Egyszázháromezer-négyszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam javára külön felhívására megfizetni.

Az ezt meghaladóan le nem rótt 56.000,- (Ötvenhatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a Szegeden, 2014. február 17. napján kelt munkaszerződés alapján 2014. február 18. napjától 2017. december 31-ig terjedő határozott időre szólóan állt az alperes jogelődjével munkaviszonyban felelős szerkesztő (híradó, téma, heti téma, közgyűlés), szerkesztőriporter és műsorvezető munkakörben.

A felperes a munkába lépése napján kelt tájékoztatásban írt, külön íven szerkesztett munkaköri leírást nem kapott kézhez.

Az alperes jogelődje a 2014. december 30. napján kelt okirattal a felperes munkaviszonyát a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (8) bekezdése alapján felmondással képességgel összefüggő ok miatt megszüntette.

A felperes módosított keresetében munkaviszonya jogellenes megszüntetésének a megállapítását és ennek jogkövetkezményeként elmaradt jövedelemben megnyilvánuló kára megtérítését kérte.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben való marasztalására irányult. Állította, hogy a felperes által szerkesztett műsorok a vételkörzetben élők objektív és elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi feltételnek nem feleltek meg, melyért a felperes felelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság - mivel a kereset összegszerűsége további bizonyítást igényelt - a 2015. szeptember 7. napján kelt 8.M.16/2015/15. közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg.

A Szegedi Törvényszék a 2015. november 3. napján kelt 2.Mf.21.860/2015/4. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta, az alperest az állam külön felhívására 24.000,- Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúrai a 2016. november 16. napján kelt Mfv.I.10.165/2016/4. számú közbenső ítéletével a Szegedi Törvényszék 2.Mf.21.860/2015/4.számú közbenső ítéletét hatályában fenntartotta és az alperest az állam felhívására 70.000,- Ft felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A felperes a követelése összegére vonatkozóan folytatott eljárás során módosított keresetében munkaviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az alperest az elsőfokú ítélet meghozatala napjáig havi 204.502,- Ft havi bérrel számított elmaradt munkabér-alapú kártérítés, valamint 3.000.000,- Ft "nemvagyoni kártérítés" és a felmondási idő lejártától számított havi 11.833,- Ft cafetéria, mint elmaradt béren kívüli juttatás megfizetésére kérte kötelezni. Állította, hogy kárenyhítési kötelezettségének eleget tett, azonban többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült a képzettségének megfelelő munkahelyet találnia, ezért jövedelme nincs, a tulajdonában álló cég1 Kft. felszámolás alatt áll, juttatásban onnan sem részesül. A felmondással az alperes megsértette az emberi méltóságát, különösen a becsülethez és a jó hírnévhez való jogát, a média szakmán belüli elhelyezkedése is lehetetlenné vált.

Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes elmaradt jövedelemben megnyilvánuló kártérítési igénye a cafetéria juttatást is figyelembe véve nem haladhatja meg a 12 havi távolléti díjat. A "nemvagyoni kárigény" tárgyában állította, hogy a munkaviszony megszüntetésén túl semmilyen olyan többletmagatartást nem tanúsított, amelyből a felperesnek nemvagyoni kára származhatott volna, ezért ezen igénye alaptalan.

Az elsőfokú bíróság 5.M.16/2015/33. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2.585.484,- Ft elmaradt jövedelmet, mint kártérítést és 700.000,- Ft sérelemdíjat, valamint az állam külön felhívására 197.100,- Ft eljárási illetéket. Megállapította, hogy a felek a perrel felmerülő költségeiket maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a felperes havi távolléti díjának összegét 215.457,- Ft-ban, havi bruttó átlagkeresetét 250.923,- Ft-ban, havi béren kívüli juttatását (cafetéria) 11.833,- Ft-ban vette figyelembe, megállapítva, hogy a 18,5 %-os járulék levonása után az ítélethozatalig terjedő időre az elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés összege 4.218.532,- Ft, míg a távolléti díj 12-szeres összege 2.585.484,- Ft.

Megállapította, hogy a felperes kárenyhítési kötelezettségének részben nem tett eleget, mert nem bizonyította teljes körűen, hogy folyamatosan mindent megtett az elhelyezkedése érdekében, ezért az igényelhető kártérítés 1/3-át levonásba helyezte, azt is figyelembe véve, hogy a felperes képzettsége kapcsán a munkaerő-piaci lehetőségek korlátozottak, továbbá, hogy az alperes felmondása a felperes jó hírnevének ártott. Miután az így adódó 2.812.354,- Ft meghaladta a maximálisan megítélhető kártérítés összegét, ezért az alperest a távolléti díj 12-szeres összeghatáráig terjedően 2.585.484,- Ft elmaradt jövedelem, mint kártérítés megfizetésére kötelezte.

A nemvagyoni kárigény tárgyában megállapította, hogy az helyesen sérelemdíj. Értékelte, hogy az alperes a felmondás indokolásában foglaltakkal a felperest személyiségi jogában megsértette, mert azt az érzést keltette, hogy a felmondás szerint a felperes az általa gyakorolt szakma alapvető lényeges szabályait sértette meg akkor, amikor nem tett eleget az objektív elfogulatlan tájékoztatásnak, az általa szerkesztett hírműsorokban a kiegyensúlyozottság törvényi követelményei nem valósultak meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogerősen megállapításra került, melyből következően a felmondásban hivatkozott magatartások, mulasztások nem róhatóak a felperes terhére, azzal az alperes megsértette a felperes becsülethez, jó hírnévhez való jogát. Értékelte, hogy a felperesre, mint felelős szerkesztőre nézve különösen hátrányos dehonesztáló a felmondás azon kitétele, hogy a munkaköréből fakadó legalapvetőbb szakmai szabályokat sem tartotta be, különös tekintettel arra, hogy a 2014. évi önkormányzati választások kapcsán politikai elfogultsággal vádolták. Utalt arra, hogy a felperesnek a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztét bizonyítania nem kellett.