A Kecskeméti Törvényszék P.20595/2021/10. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:137. §, 6:142. §, 6:153. §, 6:179. § (1) bek., 6:180. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 302. § (1) bek., 304. § (1) bek., 306. § (1) bek., (3) bek., (4) bek.] Bíró: Czinege Gyöngyvér

Kecskeméti Törvényszék

4.P.20.595/2021/10. szám

A bíróság a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda - ügyintéző Dr. Hidasi Gábor ügyvéd (cím1) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek, -. Dr. Szente Zsolt ügyvéd (cím3) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen, - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 177.150 (Egyszázhetvenhétezer-egyszázötven) forint kötbért és 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a feleknek írásban, elektronikus úton, 3 példányban a Kecskeméti Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett beadványát, fellebbezését nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem az e-ügyintézési törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

A törvényszék előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha a perorvoslati kérelmet a fél jogi képviselő nélkül terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogi segítségnyújtótól (lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal) kérheti a jogszabályi feltételek fennállása esetén pártfogó ügyvéd kirendelését.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmet a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt kötelező hatályon kívül helyezni, ha az ítéletet kötelező hatályon kívül helyezni eljárási szabálysértés miatt, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a keresetlevél, a 2017. szeptember 27-én kelt adásvételi szerződések, ezen adásvételi szerződések bejegyzése tárgyában 2017. szeptember 26-án kelt hozzájáruló nyilatkozat elnevezésű bejegyzési engedélyek, Bhivatal neve hivatali szám, hivatali szám 2, hivatali szám 3 számú határozata, ezen határozatok ingatlan-nyilvántartási kérelmei, az alperes 7. sorszámú érdemi ellenkérelme és a 12. sorszámú viszontkeresete, a felperes 14. sorszámú viszontkeresetre nézve előterjesztett ellenkérelme, a felperes 2018. szeptember 6-án kelt, alpereshez címzett levele (8), a felperes 16. sorszámú válaszirat elnevezésű irata, ugyanezen sorszám alatt benyújtott és érkeztetett Indokolás elnevezésű beadvány és bizonyítási indítvány és a ügyszám számú utólagos bizonyítási indítványa, szakértő neve igazságügyi szakértő szakértői véleménye és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonát képezte a hivatal neve (a továbbiakban: hivaatal) valamely kerületi ivalamely nyilvántartásában hrsz.1. helyrajzi számon nyilvántartott, természetben cím5., cím2. szám alatt található, 3874 m2 alapterületű "kivett, beépítetlen terület" megjelölésű belterületi ingatlan.

Ezen ingatlanon a felperes lakásokat, üzlethelyiséget, valamint gépkocsi beálló helyeket és tároló helyiségeket tartalmazó teremgarázst, és egyéb helyiségeket tartalmazó lakóházat kíván felépíteni értékesítés céljára.

A felperes mint eladó és az alperes mint vevő között 2017. szeptember 26. napján adásvételi szerződések jöttek létre az egyes szerződések 7. pontjában foglaltak szerint a fenti ingatlanon utóbb alapítandó társasház bejegyzését követően várhatóan helyrajzi szám1 hrsz.-on nyilvántartásba vételre kerülő, természetben cím6, cím9 szám alatti, alaprajz alaprajzi jelölésű, száma m2 válaszfalak nélküli alapterületű lakásra (továbbiakban: 1. számú lakás), a várhatóan helyrajzi szám2 hrsz.-on nyilvántartásba vételre kerülő, természetben cím6, cím9 szám alatti, tervdokumentáció alaprajzi jelölésű, négyzetméter m2 válaszfalak nélküli alapterületű lakásra (továbbiakban: 2. számú lakás), valamint a várhatóan helyrajzi szám3 hrsz.-on nyilvántartásba vételre kerülő cím6, cím10. pinceszint alatt található "Teremgarázs" megjelölésű társasházi ingatlan 2/200 arányú tulajdoni hányadú, természetben szám és szám. számmal jelölt teremgarázs-beállóhelyeire.

Az adásvételi szerződések 14. pontjában rögzítették, hogy az eladó a társasház ingatlanon fennálló tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig kifejezetten fenntartja. Az eladó a szerződés aláírásával feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a vevő javára a társasházi ingatlan tulajdonjog fenntartással történt eladása vétel jogcímén feljegyzésre kerüljön. A felek a szerződések e pontjában közösen kérték a hivaatalt, hogy az ingatlanon alapított társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig, a vevő javára a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét a hrsz.1. hrsz.-on nyilvántartott ingatlan tulajdoni lapjára jegyezze fel az egész ingatlan 467/100000 (1. számú lakás), 408/100000 (2. számú lakás) és 202/100000 (teremgarázs-beállóhely) arányú tulajdoni hányada vonatkozásában.

Az adásvételi szerződések 15. pontja tartalmazza, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg az eladó letétbe helyezi az ellenjegyző ügyvédnél azt a nyilatkozatot (továbbiakban: bejegyzési engedély), amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a vevő a társasházi ingatlanon - a teremgarázs-beállóhely esetében a "Teremgarázs" megjelölési társasházi ingatlan 2/200 arányú tulajdoni hányadán - keletkezett 1/1 arányú tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén bejegyeztesse. A bejegyzési engedély benyújtását a teljes vételár megfizetéséhez kötötték

A felek az adásvételi szerződés 21. pontjában az építési határidő végső időpontját (2018. április 30.) több mint 135 nappal történő túllépés esetére megállapodtak arról, hogy a felperest, mint vevőt a 136. nappal kezdődően késedelmi időszakra a lakás négyzetméterenként, illetve beállóhelyenként havi 1.000,- Ft késedelmi kötbér illeti meg. Arról is megállapodtak, hogy az eladó legfeljebb 45 napi késedelem idejére köteles a vevő részére késedelmi kötbért fizetni.