A Kúria Kfv.35689/2013/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 2. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó
A határozat elvi tartalma:
A támogatási szerződéstől való elállás jogszerűsége közigazgatási perben nem, csak polgári perben vizsgálható felül. A jogszerű elállás képezi az alapját a támogatás visszafizetésére kötelező hatósági határozatnak.
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria a Dr. Nagy József Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 30. napján kelt 10.K.29.962/2013/16. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.29.962/2013/16. számú ítéletét és az alperes 149/0215/244/3/2012. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Támogató) és D. L. felperesi jogelőd között 2005. október 4. napján jött létre támogatási szerződés. A felperes utóbb, a Támogató képviseletében mint Közreműködő Szervezet eljárt alperes hozzájárulásával (2006. január 23-án kelt határozat), jogutódként vált a szerződés részesévé, a támogatás kedvezményezettjévé.
Az alperes elsőfokú hatósága pénzügyi tárgyú nyomozati és büntető eljárás alapján szabálytalanság kezelési eljárást folytatott le a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésére. Megállapította, hogy a felperes a támogatási szerződést több ponton megsértette, ezért a Támogató - a képviselőként eljárt alperes közreműködésével, 2012. február 6-án - a támogatási szerződéstől elállt. Az elállási nyilatkozatra tekintettel az alperes elsőfokú hatósága 2012. február 27-én kelt határozatával a felperest 61.950.000 forint tőke összeg, valamint annak kamatai visszafizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú hatóság határozatát 2012. július 31-én kelt határozatával helybenhagyta. Indokolása értelmében a jogutód felperes 2006. január 12-én tett nyilatkozatában vállalta a fenti számú támogatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését, tehát jogokban és kötelezettségekben D. L. kedvezményezett helyébe lépett. A felperes felelőssége nem választható el D. L. cégtulajdonos, a felperes képviseletére önállóan is jogosult természetes személy felelősségétől. Az alperes megállapította, hogy amennyiben - a Támogató - már a pályázat elbírálásakor tudomással bírt volna a felperesi jogelőd által elkövetett, jogerős bírósági ítélettel megállapított bűncselekményről és hamis dokumentumokról, úgy nem kerülhetett volna sor a támogatási szerződés megkötésére. Így a felperesnek - figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: régi Áht.) 13/A. § (8) bekezdésére - a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie.
A visszafizetendő összeg arányosításával kapcsolatosan az alperes figyelmen kívül hagyta a jogutód felperes 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 32. §-ára való hivatkozását azzal, hogy az arányosítás a támogatási kérelmek elbírálásakor és nem a visszafizetésre okot adó jogsértő magatartás esetén alkalmazandó.
A határozattal szemben a felperes keresettel fordult a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: Bíróság), amely a felperes keresetét elutasította (az ítélet kelte: 2013. szeptember 31.
A Bíróság indokolásában az alábbi megállapításokat tette:
- tekintet nélkül a támogatási szerződés 2005. október 4-i megkötésének idejére, a perben az Eljárási tv. alkalmazandó, mivel az alperes elállási nyilatkozatát 2012. február 6. napján tette meg;
- a felperes által idézett, a Bizottság 448/2001/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) 2. cikk (2) bekezdésével szemben a Bíróság a támogatási szerződésben foglaltakra hivatkozott azzal, hogy a felek jogait és kötelezettségeit elsődlegesen a szerződés és nem az EK rendelet rendezi. Ezért az EK rendelet szerinti arányosításra a felperes alappal nem hivatkozhat;
- a támogatási szerződés IX. pontja értelmében jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül a hamis, valótlan adatszolgáltatás, amely jogkövetkezményként az alperes oldalán megnyitja az elállási jog gyakorolhatóságát, valamint a támogatási összeg egésze, avagy arányos része járulékokkal történő visszafizetési kötelezettségét; a Bíróság nem fogadta el azt a felperesi hivatkozást, hogy a támogatási szerződés a működtetési kötelezettség lejártával, 2012. február 7. napjával megszűnik, így az alperes elállási nyilatkozata - joghatás kiváltására alkalmatlan módon - elkésetten érkezett a felpereshez;
- a szabálytalanság természete és súlyossága tekintetében döntését arra a tényre alapozta, hogy a felperesi jogelőd büntetőjogi felelősségét bíróság jogerősen megállapította;
- a jogutódlás tekintetében a felperesi előadással szemben megállapította, hogy a felperes 2006. január 13-i nyilatkozata alapján mindenben és maradéktalanul vállalta a támogatási szerződés által támasztott kötelezettségeket és elfogadta az abból fakadó előnyöket.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!