A Fővárosi Törvényszék Bf.10940/2014/12. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 78. §, 258. §, 267. §, 332. §, 338. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 381. §, 386. §] Bírók: Csákvári Mária, Lőrinczy Attila, Vukovich Orsolya

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

23.Bf.XIV.10.940/2014/12.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2014. december 5. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. július 17. napján kihirdetett 6.B.XIV.14.781/2013/30. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottal szemben a 2012. évi C. törvény 178.§ (6) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának vétsége miatt indult büntetőeljárást megszünteti.

A vádlott fennmaradó cselekményeit 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdésébe ütköző rablás bűntettének, az 1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés II. fordulatának d/ pontja folytán a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettének, az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő tesi sértés bűntette kísérletének minősíti.

A vádlott börtönbüntetését 6 (hat) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltást 7 (hét) évre enyhíti.

A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A kártérítés teljesítésének helye személy1 magánfél esetében: cím1., egyéb érdekelt 1 magánfél esetében: cím2., egyéb érdekelt 2 magánfél esetében: cím3.

Az elsőfokú eljárásban felmerült -helyesen- 346.548,- (háromszáznegyvenhatezer-ötszáznegyvennyolc) Ft bűnügyi költségből a vádlott 234.026,- (kétszázharmincnégyezer-huszonhat) Ft-ot köteles viselni, a fennmaradó bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyja.

Az elsőfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe.

A másodfokú eljárásban felmerült 8.880,- (nyolcezer-nyolcszáznyolcvan) Ft bűnügyi költséget a vádlott viseli.

Az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, a 2012. évi C. törvény 365. § (1) bekezdés a/ pontjába ütköző és aszerint minősülő rablás bűntettében, a 370. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés bc/ pontja folytán a (3) bekezdés ba/ pontja szerint minősülő lopás bűntettében, a 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, valamint a 178. § (6) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer birtoklásának vétségében. A vádlottat halmazati büntetésül 7 év 6 hónap szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Érdemben rendelkezett a polgári jogi igényekről, a le nem rótt eljárási illetékről, továbbá a lefoglalt bűnjelekről és az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről is.

Az ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést, a perorvoslat céljának megjelölése nélkül.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában a vagyon elleni cselekmények útonálló, garázda jelleggel történő megvalósításának további súlyosító körülményként történő feltüntetését, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A nyilvános ülésen a védő előadta, hogy a korábban védelem által vitatott 2. tényállási pont esetében az elsőfokú bíróság kellő indokát adta, miért minősítette e cselekményt rablás bűntettének. Ugyanakkor azonban a 3. tényállási pont vonatkozásában a tényállást a sértett ellentmondásos és aggályos vallomásaira alapította, indokolási kötelezettségének pedig nem tett eleget. A sértett az elkövetőt zömök, enyhén kreol bőrű személynek írta le, ezzel szemben a vádlott sovány és fehér bőrű. Ezen túlmenően a hatóságok korlátozták a vádlott védekezéshez fűződő jogait, mivel indítvány ellenére sem végeztek poligráfos vizsgálatot, továbbá nem szerezték be a lakóhelye közelében felszerelt kamera felvételeit sem. Elfogadta az elsőfokú bíróság az intézkedő rendőrnek a vádlott korábban viselt ruházatára vonatkozó előadását, azonban nem tartottak házkutatást annak megállapítására, rendelkezik-e vádlott neve vádlott a leírt ruházattal. Nem került elő a egyéb érdekelt 2 sértettől eltulajdonított két mobiltelefon sem és nem szerezték be a hatóságok a híváslistákat, holott ily módon a telefonokat használó személyek kihallgatásával tisztázni lehetett volna, hogyan, milyen módon kerültek birtokukba a készülékek. A kifejtettek alapján a védő álláspontja szerint kétséget kizáróan nem került bizonyításra, hogy vádlott neve vádlott követte el a 3. tényállásban írt rablási cselekményt, ezért elsődlegesen a vádlott -bizonyíték hiányában történő- felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Ezen túlmenően a védő -jogesetekre hivatkozással- utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés eltúlzott mértékű, retorzió jellegű, ezért -felmentés vagy hatályon kívül helyezés hiányában- annak enyhítése indokolt.

A vádlott csatlakozott a védője által előadottakhoz és továbbra is tagadta, hogy elkövette a 3. tényállás szerinti bűncselekményt. Előadta, hogy a rendőrség bántalmazta, hogy annak elkövetését beismerje.

A másodfokú bíróság a védelmi perorvoslatot csupán részben, kizárólag az enyhítésre vonatkozóan

találta megalapozottnak az alábbiak szerint.

A fellebbezéssel támadott ítéletet a másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a kerületi bíróság eljárási szabálysértést nem követett el.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásának a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó részét annyiban egészíti ki, hogy a b) pontban feltüntetett ítéletében a bíróság megszüntette a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. január 14. napján jogerős 3.Bk.XXII.2088/2009/2. számú, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. szeptember 30. napján jogerős 16.Bk.XIII.44.072/2009/2. számú határozataival alkalmazott próbára bocsátást is, így a bíróság az elsőfokú ítéletben helyesen rögzített büntetést 4 rendbeli lopás bűntette és 3 rendbeli lopás vétsége miatt szabta ki és az elkövetési idő 2013. július 03. és 2010. február 22. közötti.

vádlott neve vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. május 28-án kelt 22.B.XIV.30.129/2013/34. számú nem jogerős ítéletével a 2011. július 17-én társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte a ... Városi Bíróság 5.B.335/2009/25. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását. Az eljárás jelenleg a Fővárosi Törvényszéken 27.Bf.10.324/2014. szám alatt van folyamatban.