62004CJ0027_SUM[1]

A Bíróság (teljes ülés) 2004. július 13-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa. Megsemmisítés iránti kereset - EK 104. cikk - 1467/97/EK rendelet - Stabilitási és Növekedési Paktum - Túlzott költségvetési hiány - EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti tanácsi határozatok - El nem ért szükséges többség - El nem fogadott határozatok - A »bizottsági ajánlásokban szereplő alakszerű jogszabályok el nem fogadásáról rendelkező határozatok« elleni kereset - Elfogadhatatlanság - »Tanácsi következtetések« elleni kereset. C-27/04. sz. ügy.

C-27/04. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

az Európai Unió Tanácsa

"Megsemmisítés iránti kereset - EK 104. cikk - 1467/97/EK rendelet - Stabilitási és Növekedési Paktum - Túlzott költségvetési hiány - EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti tanácsi határozatok - El nem ért szükséges többség - El nem fogadott határozatok - A »bizottsági ajánlásokban szereplő alakszerű jogszabályok el nem fogadásáról rendelkező határozatok« elleni kereset - Elfogadhatatlanság - »Tanácsi következtetések« elleni kereset"

Az ítélet összefoglalása

1. Megsemmisítés iránti kereset - Keresettel megtámadható aktusok - Határozat Tanács általi el nem fogadása a Bizottság ajánlását követően - El nem ért szükséges többség - Elfogadhatatlanság

(EK 104. cikk, (8) és (9) bekezdés és EK 230. cikk)

2. Megsemmisítés iránti kereset - Keresettel megtámadható aktusok - Kötelező joghatásokat kiváltó aktus - A túlzott hiány esetén követendő eljárásokat felfüggesztő és a Bizottsági ajánlásokat módosító tanácsi következtetések - Elfogadhatóság

(EK 104. cikk, (7) és (9) bekezdés és EK 230. cikk)

3. Gazdaság- és monetáris politika - Túlzott hiány esetén követendő eljárás - A Tanács mérlegelési jogköre - Korlátok

(EK 104. cikk; 1467/97 tanácsi rendelet)

4. Gazdaság- és monetáris politika - Túlzott hiány esetén követendő eljárás - Az eljárást felfüggesztő tanácsi határozat - Joghatások - Az EK 104. cikk (9) bekezdése által a Tanácsra ruházott hatáskörök korlátozása - Jogellenesség

(EK 104. cikk, (7) és (9) bekezdés; 1467/97 tanácsi rendelet, 9. cikk)

5. Gazdaság- és monetáris politika - Túlzott hiány esetén követendő eljárás - A Bizottság kezdeményezési joga - A Tanács által korábban elfogadott ajánlások módosítása - Feltételek - Új bizottsági ajánlás - Az EK 104. cikk (7) bekezdésében előírt szavazási feltételek tiszteletben tartása

(EK 104. cikk, (7), (9) és (13) bekezdés)

1. Az a tény, hogy a Tanács nem fogadta el az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti és a Bizottság által ajánlott határozatokat, nem jelenti azt, hogy az EK 230. cikk alapján megtámadható aktusok keletkeztek. Amikor ugyanis a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy hozza meg az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti határozatokat, és a Tanácsban az előírt többség nincs meg, akkor az említett rendelkezés szerint semmiféle határozat elfogadására nem kerül sor.

(vö. 29., 31. és 34. pont)

2. A következtetések - melyek alapján a Tanács átmenetileg felfüggeszti a túlzott hiány esetén követendő eljárásokat, illetve kész az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára abban az esetben, ha megállapítható, hogy az érintett tagállam nem teljesíti a fenti következtetésekben említett, általa tett kötelezettségvállalásokat - joghatások kiváltását célozzák, legalábbis annyiban, amennyiben felfüggesztik a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárást, és gyakorlatilag módosítják a Tanács által korábban - az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján - elfogadott ajánlásokat. A Tanács így egy esetleges, az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólító határozat meghozatalát ugyanis olyan értékelésnek rendeli alá, amely már nem ezen rendelkezés (7) bekezdése szerinti ajánlások tartalmán, hanem az érintett tagállam egyoldalú kötelezettségvállalásán alapul.

(vö. 46., 48. és 50. pont)

3. A Szerződés által bevezetett, túlzott hiány esetén követendő eljárási rendszer megfogalmazásából és belső logikájából következik, hogy a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az EK 104. cikk és az általa elfogadott, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97 rendelet előírásait. Így tehát nem folytathat le más eljárást, például ezen eljárás egy adott szakaszában előírt határozattól eltérő aktus meghozatala vagy annak a vonatkozó rendelkezésektől eltérő feltételekkel történő elfogadása érdekében.

(vö. 81. pont)

4. Ezen következtetéseivel, amelyek értelmében "felfüggeszti az [érintett tagállam] ellen indult túlzott hiány esetén követendő eljárást [...]" és "a Bizottság ajánlása alapján kész az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára, ha [az említett tagállam] nem a jelen következtetésekben említett kötelezettségei szerint jár el [...]", a Tanács nem szorítkozik a Bizottság ajánlása szerinti határozat meghozatalának - egyébként bármikor orvosolható - lehetetlensége miatt a túlzott hiány esetén követendő eljárás tényleges felfüggesztésének megállapítására. Az ilyen felfüggesztő határozat sérti az EK 104. cikket és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97 rendelet 9. cikkét.

Amennyiben ugyanis a következtetések a felfüggesztést a tagállami kötelezettségvállalások betartásától teszik függővé, mindaddig korlátozzák a Tanács hatáskörét, hogy a korábbi bizottsági ajánlások alapján az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólítással éljen, ameddig a kötelezettségvállalásokat a tagállam tiszteletben tartja. Így azt is előírják, hogy a Tanácsnak a felszólító határozat meghozatalára - vagyis a túlzott hiány esetén követendő eljárás folytatására - vonatkozó mérlegelése már nem az érintett tagállamhoz a Tanács által korábban az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján intézett ajánlások tartalmán, hanem a tagállam egyoldalú kötelezettségvállalásán alapuljon.

(vö. 87-89. pont)

5. Miután a Tanács az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásokat elfogadta, azokat új bizottsági ajánlás hiányában nem módosíthatja, mivel a túlzott hiány esetén követendő eljárásban a Bizottság rendelkezik - a Tanács által is elismert - kezdeményezési jogkörrel, mivel az EK 104. cikk (13) bekezdésének megfelelően az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásokat kizárólag a Bizottság ajánlása alapján lehet elfogadni.

Jogellenes az a tanácsi ajánlásokat elfogadó határozat - amely ajánlások nem azonosak az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján korábban elfogadottakkal -, amely határozatot nem előztek meg olyan bizottsági ajánlások, amelyek célja azok elfogadása az említett rendelkezés, valamint azon az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozatokra vonatkozó szavazási szabályok alapján, amelyek értelmében a szavazásban kizárólag az euróövezet tagállamai vesznek részt.

(vö. 91-92., 94-96. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (teljes ülés)

2004. július 13. (*)

"Megsemmisítés iránti kereset - EK 104. cikk - 1467/97/EK rendelet - Stabilitási és Növekedési Paktum - Túlzott költségvetési hiány - EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti tanácsi határozatok - El nem ért szükséges többség - El nem fogadott határozatok - A »bizottsági ajánlásokban szereplő alakszerű jogszabályok el nem fogadásáról rendelkező határozatok« elleni kereset - Elfogadhatatlanság - »Tanácsi következtetések« elleni kereset"

A C-27/04. sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: M. Petite, A. van Solinge és P. Aalto, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

az Európai Unió Tanácsa (képviselik: J.-C. Piris, T. Middleton és J. Monteiro, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az alábbi, 2003. november 25-i tanácsi aktusok megsemmisítése iránti kérelmek tárgyában:

- a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában hozott azon határozatok, amelyek nem fogadták el azokat az alakszerű jogszabályokat, amelyek az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokban szerepelnek;

- e két tagállam vonatkozásában "[a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság] által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásoknak eleget téve hozott intézkedések értékeléséről, és a hiány csökkentését célzó, a túlzott hiányt orvosló, új intézkedések vizsgálatáról szóló tanácsi következtetések", amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztéséről, a Szerződésben nem említett határozat meghozataláról, és az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások módosításáról rendelkeznek,

A BÍRÓSÁG (teljes ülés),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, C. Gulmann (előadó), J.-P. Puissochet és J. N. Cunha Rodrigues tanácselnökök, R. Schintgen, F. Macken, N. Colneric, S. von Bahr, R. Silva de Lapuerta és K. Lenaerts bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

tekintettel a Bíróság elnökének 2004. február 13-i határozatára, amely az eljárási szabályzat 62a. cikkének megfelelően az ügy gyorsított eljárásban történő elbírálását rendeli el,

a felek szóbeli előadásainak a 2004. április 28-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 A Bíróság Hivatalához 2004. január 27-én benyújtott keresetével az Európai Közösségek Bizottsága az EK 230. cikk alapján kérte az alábbi, 2003. november 25-i tanácsi aktusok megsemmisítését:

- a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában hozott azon határozatok, amelyek nem fogadták el azokat az alakszerű jogszabályokat, amelyek az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokban szerepelnek, és

- e két tagállam vonatkozásában, "[a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság] által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásoknak eleget téve hozott intézkedések értékeléséről, és a hiány csökkentését célzó, a túlzott hiányt orvosló, új intézkedések vizsgálatáról szóló tanácsi következtetések" (a továbbiakban: tanácsi következtetések) című következtetések, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztéséről (a továbbiakban: túlzott hiány esetén követendő eljárás), a Szerződésben nem említett határozat meghozataláról és az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások módosításáról rendelkeznek.

A jogi háttér

2 Az EK 104. cikk előírja:

"(1) A tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(2) A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósság-állományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. Különösen a költségvetési fegyelem betartását vizsgálja [...].

[...]

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld a Tanácsnak.

(6) A Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és az érintett tagállam esetleges észrevételeit figyelembe véve, egy általános értékelést követően minősített többséggel határoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány.

(7) Ha a (6) bekezdésnek megfelelően a Tanács túlzott hiányt állapít meg, ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak azzal a céllal, hogy ezt az állapotot meghatározott időn belül szüntesse meg. A (8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, ezek az ajánlások nem hozhatók nyilvánosságra.

(8) Ha a Tanács megállapítja, hogy ajánlásait a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, azokat nyilvánosságra hozhatja.

(9) Ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány olyan mértékű csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél.

Ilyen esetben a Tanács kérheti az érintett tagállamtól, hogy egy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be annak érdekében, hogy a Tanács felülvizsgálhassa a tagállam kiigazításra irányuló erőfeszítéseit.

(10) A 226. és a 227. cikkben biztosított eljárás-indítási jog e cikk (1)-(9) bekezdésének keretei között nem gyakorolható.

(11) Mindaddig, amíg egy tagállam nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti határozatnak, a Tanács a következő intézkedések közül egynek vagy többnek az alkalmazásáról vagy adott esetben megszigorításáról dönthet:

- megköveteli, hogy az érintett tagállam a kötvények és értékpapírok kibocsátását megelőzően a Tanács által meghatározandó további adatokat hozzon nyilvánosságra;

- felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy vizsgálja felül hitelezési politikáját az érintett tagállam vonatkozásában;

- megköveteli, hogy az érintett tagállam megfelelő mértékű, nem kamatozó letétet helyezzen el a Közösségnél mindaddig, amíg a Tanács megítélése szerint nem történt meg a túlzott hiány kiigazítása;

- megfelelő mértékű pénzbírságokat szab ki.

A Tanács elnöke a határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(12) A Tanács hatályon kívül helyezi a (6)-(9) és a (11) bekezdésben említett határozatok valamelyikét vagy mindegyikét annyiban, amennyiben a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása. Amennyiben a Tanács előzőleg ajánlásokat hozott nyilvánosságra, a (8) bekezdés szerinti határozat hatályon kívül helyezését követően nyilvános közleményben állapítja meg, hogy az érintett tagállamban megszűnt a túlzott hiány.

(13) A (7)-(9), a (11) és a (12) bekezdésben említett határozatok meghozatalánál a Tanács a Bizottság ajánlása alapján, tagjainak a 205. cikk (2) bekezdésének megfelelően súlyozott szavazatai kétharmados többségével jár el, nem számítva az érintett tagállam képviselőjének szavazatát.

(14) Az ebben a cikkben leírt eljárás végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket az e szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv határozza meg.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, és az Európai Parlamenttel, valamint az EKB-val folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el az említett jegyzőkönyv helyébe lépő megfelelő rendelkezéseket.

[...]"

3 Amikor az EK 122. cikk (3) és (5) bekezdésével összefüggésben az EK 104. cikk (9) és (13) bekezdéseinek megfelelően a Tanács a (9) bekezdés szerinti határozatait hozza, a közös valutát el nem fogadott tagállamok szavazati joga felfüggesztésre kerül.

4 Az Európai Tanács 1997. június 17-én Amszterdamban elfogadott, a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló határozatában (HL C 236., 1. o., a továbbiakban: az Európai Tanács 1997. június 17-i határozata), miután emlékeztetett arra, hogy a gazdasági és monetáris unió (a továbbiakban: GMU) harmadik szakaszában alapvetően szükséges a költségvetési fegyelem betartása, a tagállamok, a Bizottság és a Tanács részére szóló iránymutatást fogadott el.

5 A Tanács részére szóló iránymutatásokban a határozat kimondja, hogy ez utóbbi:

"(1) szigorúan és gyorsan végrehajtja a Stabilitási és Növekedési Paktum valamennyi, hatáskörébe tartozó elemét; és a lehető leghamarabb megteszi a Szerződés 103. és 104. cikkei szerinti szükséges intézkedéseket;

[...]

(3) bírságot szab ki, ha egy résztvevő tagállam nem teszi meg a Tanács által ajánlott, a túlzott hiány megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

[...]

(6) írásban ismerteti azokat az okokat, amelyek indokolják a hallgatást, ha a túlzott hiány esetén követendő eljárás vagy a költségvetési felügyeleti eljárás bármely szakában a Tanács nem a Bizottság ajánlásának megfelelően határozott, és ebben az esetben valamennyi tagállam szavazatát nyilvánosságra hozza."

6 A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97 tanácsi rendelet (HL L 209., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 89. o.) 2. és 3. szakasza értelmében:

"2. szakasz

A túlzott hiány esetén követendő eljárás felgyorsítása

3. cikk

[...]

(3) A Tanács a túlzott hiány fennállásáról a 3605/93/EK rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésében előírt jelentés napjától számított három hónapon belül, a 104c. cikk (6) bekezdésével összhangban határoz. Ha a 104 [...]. cikk (6) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy a túlzott hiány fennáll, a Tanács a 104 [...]. cikk (7) bekezdésével összhangban egyidejűleg ajánlásokat is tesz az érintett tagállamoknak.

(4) A Tanács 104. [...]. cikk (7) bekezdésével összhangban tett ajánlása legfeljebb négy hónapos határidőt állapít meg az érintett tagállam által meghozandó hatékony intézkedésre. A Tanács ajánlása a túlzott hiány kiigazítására is megállapít egy határidőt, amelyet az annak megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn.

4. cikk

(1) Az e rendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban meghatározott határidő elteltét követően azonnal végre kell hajtani a Tanácsnak az ajánlásai nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatait, ha megállapítást nyer, hogy a 104 [...]. cikk (8) bekezdésével összhangban nem történt eredményes intézkedés.

[...]

5. cikk

A Tanácsnak azokat a határozatait, amelyekkel a 104 [...]. cikk (9) bekezdésével összhangban az érintett részt vevő tagállamot felszólítja, hogy a költségvetési hiány csökkentésére intézkedéseket tegyen, a Tanácsnak attól a határozatától számított egy hónapon belül kell meghozni, amely megállapította, hogy a 104 [...]. cikk (8) bekezdésével összhangban eredményes intézkedést nem hoztak.

6. cikk

Ha a 104 [...]. cikk (11) bekezdése alkalmazásának feltételei teljesülnek, a Tanács a 104c. cikk (11) bekezdésével összhangban szankciókat állapít meg. Az ilyen határozatokat legkésőbb két hónappal a Tanács azon határozata után kell meghozni, amelyben az érintett részt vevő tagállamot a 104 [...]. cikk (9) bekezdésével összhangban intézkedések meghozatalára felszólította.

7. cikk

Ha egy részt vevő tagállam nem a Tanács 104 [...]. cikk (7) és (9) bekezdése szerint egymást követően hozott határozataival összhangban jár el, a Tanácsnak a 104c. cikk (11) bekezdésével összhangban szankciót megállapító határozatát az e rendelet 3. cikke (3) bekezdésében említett, a 3605/93/EK rendelet szerinti jelentések napjától számított tíz hónapon belül meg kell hoznia. Gyorsított eljárást kell alkalmazni az olyan szándékosan tervezett költségvetési hiány esetén, amelyről a Tanács úgy dönt, hogy túlzott.

[...]

3. szakasz

Felfüggesztés és felügyelet

9. cikk

(1) A túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell függeszteni:

- ha az érintett tagállam a 104 [...]. cikk (7) bekezdésével összhangban tett ajánlásoknak eleget téve jár el,

- ha az érintett részt vevő tagállam a 104 [...]. cikk (9) bekezdésével összhangban tett felszólításoknak eleget téve jár el.

(2) Azon időszak, amely alatt az eljárást felfüggesztik, nem számít bele sem az e rendelet 7. cikkében említett tíz hónapos időszakba, sem a 6. cikkében említett két hónapos időszakba.

[...]"

Tényállás

Az EK 104. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti tanácsi határozatok

7 2002 novemberében túlzott hiány esetén követendő eljárás indult a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen. A németországi túlzott hiányra vonatkozó, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (6) bekezdésének alkalmazásáról szóló, 2003. január 21-i 2003/89/EK határozatban (HL L 34., 16. o.) a Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - úgy ítélte meg, hogy e tagállamban túlzott hiány áll fenn. Az EK 104. cikk (7) bekezdésének és az 1467/97 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlást tett a német kormánynak arra, hogy különféle intézkedések megtételével, a lehető legrövidebb időn belül szüntesse meg ezt a hiányt. A Tanács 2003. május 21-ére tűzte ki a határidőt az ajánlott intézkedések megtételére. Mivel úgy ítélték meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság az előírt határidőre eredményes intézkedéseket hozott, a túlzott hiány esetén követendő eljárást hallgatólagosan felfüggesztették.

8 2003. áprilisában túlzott hiány esetén követendő eljárás indult a Francia Köztársaság ellen. A franciaországi túlzott hiányra vonatkozó, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (6) bekezdésének alkalmazásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/89/EK határozatban (HL L 165., 29. o.) a Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - úgy ítélte meg, hogy e tagállamban túlzott hiány áll fenn. Az EK 104. cikk (7) bekezdésének és az 1467/97 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlást tett a francia kormánynak arra, hogy különféle intézkedések megtételével, a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb 2004-re szüntesse meg ezt a hiányt. A Tanács 2003. október 3-ára tűzte ki a határidőt a szükséges intézkedések megtételére.

AZ EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlások

9 2003. október 8-án a Bizottság ajánlást tett a Tanácsnak az EK 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalára, és arra, hogy abban állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásokat követően nem tett eredményes intézkedést.

10 2003. október 21-én a Bizottság ajánlást tett a Tanácsnak az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára és arra, hogy abban szólítsa fel a Francia Köztársaságot a hiány csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalára. A Bizottság azt ajánlotta, hogy a Tanács különösen arra szólítsa fel a tagállamot, hogy legkésőbb 2005-re szüntesse meg a túlzott hiányt és 2004-re valósítsa meg a konjunkturális változásokat figyelembe vevő költségvetési hiányának - bruttó hazai terméke (a továbbiakban: GDP) 1 %-ának megfelelő - éves szintű kiigazítását.

11 A Németországi Szövetségi Köztársaság esetében a Bizottság végül úgy vélte, hogy az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást követően hozott intézkedések nem megfelelőek. Következésképpen 2003. november 18-án a Bizottság ajánlást tett a Tanácsnak az EK 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalára, és arra, hogy abban állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság nem megfelelően járt el a túlzott hiány orvoslása tekintetében.

12 Ugyanezen a napon a Bizottság ajánlást tett a Tanácsnak az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára, és arra, hogy abban szólítsa fel a Németországi Szövetségi Köztársaságot a hiány csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalára. A Bizottság azt ajánlotta, hogy a Tanács különösen arra szólítsa fel a tagállamot, hogy legkésőbb 2005-re szüntesse meg a túlzott hiányt és 2004-ben valósítsa meg a konjunkturális változásokat figyelembe vevő költségvetési egyenlegének - GDP-je 0,8 %-ának megfelelő - éves szintű kiigazítását.

A 2003. november 25-i tanácsi ülés (gazdasági és pénzügyek)

13 2003. november 25-i ülésén a Tanács szavazott a Francia Köztársaságra és a Németországi Szövetségi Köztársaságra vonatkozó tanácsi határozatokra irányuló, az EK 104. cikk (8) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokról. Az EK 104. cikk (13) bekezdésének megfelelően a két szavazásban - az érintett tagállam kivételével - valamennyi tagállam részt vett. Mivel a határozathozatalhoz szükséges többség nem gyűlt össze, a határozatokat nem hozták meg.

14 A Tanács emellett szavazott az ugyanezen tagállamokra vonatkozó tanácsi határozatokra irányuló, az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokról. E két szavazáson az EK 104. cikk (13) bekezdésének és az EK 122. cikk (3) és (5) bekezdésének megfelelően - az érintett tagállam kivételével - kizárólag a közös valutát elfogadó tagállamok vettek részt. Mivel a határozathozatalhoz szükséges többség nem gyűlt össze, a határozatokat nem hozták meg.

15 Ugyanezen a napon a Tanács, az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozatokra előírt szavazási szabályokat alkalmazva, mindkét érintett tagállam vonatkozásában lényegileg hasonló következtetéseket fogadott el.

16 A Tanács a következtetések 1. pontjában jelzi, hogy mely elemeket vette figyelembe az érintett tagállam költségvetési helyzetének értékelésekor.

17 Ugyanezen következtetések második pontjában megjegyzi, hogy az érintett tagállam, az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján hozzá intézett ajánlásokat követően, több intézkedést is hozott.

18 A 3. pontban "üdvözli [az érintett tagállam által] tett nyilvános kötelezettségvállalást arra, hogy megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a hiány mértékét legkésőbb 2005-re a GDP 3 %-a alá csökkenti".

19 A 4. pontban a Tanács az érintett tagállamnak ajánlásokat tesz "a Bizottság ajánlása és [az említett tagállam által] tett kötelezettségvállalás fényében". Az ajánlások nevezetesen a hiány 2004-re és 2005-re megvalósítandó, éves csökkentésére és a 2005 utáni költségvetési kiigazító erőfeszítések folytatására vonatkoznak. A Tanács ajánlása azt is tartalmazza, hogy "a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb 2005-re szüntesse meg a jelenlegi túlzott hiányt"

20 Az 5. és 6. pontok megfogalmazása a következő:

"5. A fenti ajánlások és [az érintett tagállam által] tett kötelezettségvállalás fényében a Tanács úgy határozott, hogy az eljárás ezen szakában nem hoz az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti, a Bizottság ajánlásán alapuló határozatot.

6. A Tanács egyelőre felfüggeszti [az érintett tagállam ellen indult], a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Tanács kész az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti, a Bizottság ajánlásán alapuló határozat meghozatalára, ha az alábbi 7. pont szerinti értékelés azt állapítja meg, hogy [az érintett tagállam] a jelen következtetésekben említett kötelezettségvállalást nem teljesíti."

21 A 7. pontban a Tanács arra kéri az érintett tagállamot, hogy meghatározott ütemezés nélküli jelentéseket nyújtson be, és javaslatot tesz arra, hogy a tagállam által elért eredményeket a Tanács és a Bizottság értékelje.

A felek kérelmei

22 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- semmisítse meg egyrészt azon tanácsi határozatokat, amelyek nem fogadták el az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokban szereplő alakszerű jogszabályokat, másrészt azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztéséről, a Szerződésben nem említett határozat meghozataláról és az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások módosításáról rendelkeznek;

- kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

23 A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

- nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

- másodlagosan utasítsa azt el;

- kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

A kereset elfogadhatóságáról

24 A Tanács a Bizottság keresetének elfogadhatatlanságára hivatkozik, mivel az arra irányul, hogy a Bíróság semmisítse meg egyrészt a Bizottságnak az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti ajánlásaiban szereplő alakszerű jogszabályok el nem fogadását, másrészt a Németországi Szövetségi Köztársaságra és a Francia Köztársaságra vonatkozó következtetéseket.

Azon határozatok megsemmisítése iránti kérelemről, amelyek nem fogadták el azokat az alakszerű jogszabályokat, amelyek az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokban szerepelnek

A felek érvei

25 A Tanács érvelése szerint azáltal, hogy nem fogadta el a Bizottság ajánlásait, még hallgatólagosan sem hozott megtámadható határozatot. Emlékeztet arra, hogy a Szerződés értelmében az EK 232. cikkben szereplő, intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset szolgál arra, hogy eljárásra hívjon fel egy intézményt. Ezen rendelkezés értelmében a Bizottság a Bírósághoz fordulhat annak megállapítása iránt, hogy a Tanács, mivel nem járt el, megsértette a Szerződést. Ezen eljárás feltételei azonban jelen ügyben nem állnak fenn. Egyrészt a Bizottság előzetesen nem kérte fel a Tanácsot arra, hogy járjon el. Másrészt a Tanács jogilag nem kötelezhető arra, hogy az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti határozatokat fogadjon el. Mindenesetre mulasztás nem róható fel a terhére, mivel szavazott a Bizottság ajánlásairól.

26 A Tanács fenntartja, hogy a C-76/01 P. sz., Eurocoton és társai kontra Tanács ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) - amelyben a Bíróság úgy határozott, hogy az a tény, hogy egy a Bizottság által javasolt, a Tanács által el nem fogadott, végleges dömpingellenes vámokat bevezető rendelettervezetet magánszemélyek tekintetében joghatással rendelkezik és megtámadható határozatnak minősül - jelen ügyre nem alkalmazható. E tekintetben hivatkozik arra, hogy a dömpingellenes eljárás a túlzott hiány esetén követendő eljárástól eltérően, egyes gazdasági szereplőket közvetlenül érint, akik részére biztosítani kell a közösségi szabályozás szerinti eljárási biztosítékok hatékonyságát. Egyébként a dömpingellenes eljárás keretében a Tanács az arra előírt határidő lejártát követően nem jogosult a Bizottság javaslatának elfogadására. Nem ez a helyzet az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlások esetében. Mivel semmilyen kötelező és jogvesztő határidő nem járt le, a Tanács továbbra is jogosult az említett ajánlások elfogadására, a Bizottság pedig továbbra is jogosult az említett ajánlások elfogadását kérni vagy újakat megfogalmazni.

27 A Bizottság úgy érvel, hogy az EK 104. cikk szerinti rendszerben, az ugyanezen cikk (8) bekezdése szerinti megállapításra vagy a (9) bekezdés szerinti felszólításra irányuló bizottsági javaslatra vonatkozó szavazás - eredményétől függően - vagy kedvező, vagy kedvezőtlen, de a fent hivatkozott Eurocoton és társai kontra Tanács ügyben hozott ítéletből következő ítélkezési gyakorlat szerint megtámadható határozat meghozatalát eredményezi.

28 Mivel a Tanács megtagadta annak megállapítását, hogy a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság semmiféle hatékony intézkedést nem tett, bár csak hallgatólagosan, de a Bizottság álláspontjától eltérően úgy ítélte meg, hogy e két ország valójában hatékony intézkedéseket tett.

A Bíróság álláspontja

29 Emlékeztetni kell arra, hogy az EK 104. cikk (13) bekezdése értelmében és az EK 122. cikk (3) és (5) bekezdései sérelme nélkül, amikor a Tanács ugyanezen rendelkezés (7)-(9) bekezdései szerinti határozatokat hoz, akkor a Bizottság javaslatára, tagjainak kétharmados többségével, az EK 205. cikk (2) bekezdése szerinti súlyozással, az érintett tagállam képviselőjének részvétele nélkül dönt.

30 Ezért a Tanácsnak az EK 104. cikk (8) bekezdése szerinti, az ajánlásai nyilvánosságra hozataláról szóló határozata - amelyet annak megállapítását követően hoz meg, hogy ajánlásait eredményes intézkedés nem követte - csak akkor érvényes, ha azt a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott többséggel fogadták el. Ugyanez vonatkozik az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozatára is, amely arra szólítja fel a tagállamot, hogy meghatározott időn belül intézkedéseket hozzon a hiány olyan mértékű csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél.

31 Így amikor a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy hozza meg az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti határozatokat, és a Tanácsban az előírt többség nincs meg, akkor az ezen rendelkezések szerint semmiféle határozat elfogadására nem kerül sor.

32 Egyébként nincs olyan közösségi jogi rendelkezés, amely olyan határidőt tűzne ki, amelynek lejárta esetén egy az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti, hallgatólagosan hozott határozat meghozottnak tekintendő, illetve amely meghatározná az e határozatban foglaltakat.

33 Ha helytálló az - amint az az 1467/97 rendelet (16) preambulumbekezdéséből következik -, hogy a harmadik szakaszban a túlzott hiány súlyossága minden érintett sürgős intézkedését megköveteli, és hogy a rendelet betartandó határidőket ír elő, akkor ezen határidők lejárta nem zárja ki, hogy a Tanács a Bizottság által ajánlott aktusokat meghozza. Valójában - amint az az 1467/97 rendelet (12) preambulumbekezdéséből következik - a rendelet által előírt határidők célja a túlzott hiány esetén követendő eljárás gyors és hatékony lefolytatása. Ellentétes lenne tehát ezen elvvel e határidők leteltéből a Tanács azon hatáskörének megszűnésére következtetni, miszerint az említett eljárás keretében a Bizottság által ajánlott aktusokat fogadhat el. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy adott esetben újra kellene indítani az eljárást.

34 A fentiek fényében meg kell állapítani, hogy az a tény, hogy a Tanács nem fogadta el az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti és a Bizottság által ajánlott határozatokat, nem jelenti azt, hogy az EK 230. cikk alapján megtámadható aktusok keletkeztek.

35 Fontos emlékeztetni arra, hogy ha a Tanács nem fogadja el azokat az alakszerű jogszabályokat, amelyeket a Bizottság az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerint ajánl, akkor ez utóbbi számára az EK 232. cikk szerinti keresetindítási jog áll rendelkezésre, az ott meghatározott feltételek mellett.

36 Fentiek figyelembevételével a kereset, mivel arra irányul, hogy megsemmisítsék a Bizottságnak az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti ajánlásaiban szereplő alakszerű jogszabályok el nem fogadását, elfogadhatatlan.

A Francia Köztársaságra és a Németországi Szövetségi Köztársaságra vonatkozó következtetések megsemmisítése iránti kérelem

A felek érvei

37 A Tanács érvelése szerint következtetései politikai jellegű dokumentumok, és nem joghatással rendelkező aktusok. E következtetések nem sértik a Bizottság előjogait. Egyetlen céljuk és hatásuk a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárások állásának megállapítása a Tanács vizsgálatát és azt követően, hogy a Tanács nem fogadta el a Bizottság ajánlásait.

38 A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság elleni túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztését semmiképpen sem maguk a következtetések eredményezik. A felfüggesztésre azért került sor automatikusan, mert a Tanács anélkül nem fogadta el a Bizottság ajánlásait, hogy e tekintetben kifejezett és jogilag kötelező erejű határozatot kellett volna hoznia.

39 E tekintetben a Tanács emlékeztet arra, hogy kizárólag az 1467/97 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése írja elő a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztését. Ez a rendelkezés két konkrét esetben teszi lehetővé a felfüggesztést, anélkül, hogy meghatározná mely egyéb körülmények között lehetséges, vagy nem lehetséges a felfüggesztés, illetve milyen módon kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére vagy annak megállapítására. A folyamatban lévő eljárás felfüggesztése hallgatólagos. E felfüggesztés az EK 104. cikk (7) vagy (9) bekezdése alapján meghatározott határidő lejártából eredően következik be.

40 Mindenesetre az a tény, hogy a Tanács politikai következtetéseiben hallgatólagosan határozott a felfüggesztésről, nem változtat azon a tényen, hogy ezek nem rendelkeznek joghatással. Következésképpen esetleges megsemmisítésük nem változtat a folyamatban lévő, a túlzott hiány esetén követendő eljárások tényállásán vagy jogi helyzetén.

41 A Bizottság fenntartja, hogy ha a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen folyamatban lévő eljárások felfüggesztése a Bizottság ajánlása szerinti határozatok el nem fogadásának automatikus következménye, a Tanácsnak kizárólag a felfüggesztést kellett volna megállapítania, anélkül, hogy arról - új ajánlások meghozatala mellett - formálisan határoz.

42 Valójában a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztése kizárólag az 1467/97 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti két esetben lehetséges. Ezért ha a Tanács megtagadta annak megállapítását, hogy az érintett tagállamok nem hoztak eredményes intézkedést, és ezáltal úgy határozott, hogy az EK 104. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott ajánlásokat tiszteletben tartották, akkor kizárólag ez utóbbi rendelkezés szerinti eljárási és szavazási szabályoknak megfelelően hozott határozatokkal függeszthette volna fel a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Bizottság szerint tehát a tanácsi következtetéseket az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti eljárási és szavazási szabályoknak megfelelően hozták meg.

43 A Tanács következtetései sui generis aktusoknak minősülnek, és legfőbb joghatásuk, hogy kiveszik a Tanácsot és az érintett tagállamokat az EK 104. cikk és az 1467/97 rendelet által bevezetett kényszerítő jogi keret hatálya alól, az EK 104. cikk (9) bekezdése alkalmazási feltételeire vonatkozó új iránymutatásokkal helyettesítve azt, illetve az érintett tagállamok túlzott hiánya tekintetében új felügyeleti rendszert alakítanak ki.

A Bíróság álláspontja

44 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a megsemmisítés iránti kereset benyújtásának lehetősége az intézmények által hozott valamennyi joghatással rendelkező aktus ellen - annak formájától és természetétől függetlenül - rendelkezésre kell, hogy álljon (lásd a 22/70. sz., Bizottság kontra Tanács - ún. AETR - ügyben 1971. március 31-én hozott ítélet [EBHT 1971., 263. o.] 42. pontját és a C-316/91. sz., Parlament kontra Tanács ügyben 1994. március 2-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-625. o.] 8. pontját).

45 Jelen ügyben meg kell vizsgálni, hogy a Tanács következtetései ilyen hatással járnak-e.

46 A következtetések 6. pontjában a Tanács kimondja, hogy - átmenetileg - felfüggeszti a túlzott hiány esetén követendő eljárásokat, illetve kész az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára abban az esetben, ha megállapítható, hogy az érintett tagállam nem teljesíti a fenti következtetésekben említett, általa tett kötelezettségvállalásokat.

47 E tekintetben elsőként meg kell állapítani, hogy még ha a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztő határozatok feltétele is az, hogy az érintett tagállamok a vállalt kötelezettségeiket teljesítsék, a Tanács állításával ellentétben azok nem korlátozódnak az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlások el nem fogadásából következő felfüggesztés megerősítésére.

48 Utalni kell továbbá arra, hogy az érintett tagállamok által a korábban az EK 104. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott ajánlások keretén kívül vállalt kérdéses kötelezettségek egyoldalú kötelezettségek. A Tanács így egy esetleges, az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólító határozat meghozatalát olyan értékelésnek rendeli alá, amely már nem az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlások tartalmán, hanem az érintett tagállam egyoldalú kötelezettségvállalásán alapul.

49 Végezetül meg kell állapítani, hogy így a Tanács az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti korábban elfogadott ajánlásokat is módosítja, különösen azáltal, hogy ugyanezekben a következtetésekben meghosszabbítja a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-ában meghatározott határérték alá történő csökkentésére előírt határidőt, és ezáltal módosítja az előírt kiigazító intézkedések jelentőségét.

50 A fentiekből következik, hogy a Tanács következtetései joghatások kiváltását célozzák, legalábbis annyiban, amennyiben felfüggesztik a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárást, és gyakorlatilag módosítják a Tanács által korábban - az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján - elfogadott ajánlásokat.

51 Következésképpen a kereset következtetésekre vonatkozó része elfogadható.

Az ügy érdeméről

52 A Bizottság az érintett tagállamokra vonatkozó tanácsi következtetések megsemmisítését kéri, amelyek a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztéséről, a Szerződésben nem említett határozat meghozataláról és az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások módosításáról rendelkeznek.

A felek érvei

53 A Bizottság fenntartja, hogy a Tanács az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdései szerinti határozatokra vonatkozó bizottsági ajánlásokat követően a Szerződésben - és különösen az EK 104. cikkben - nem szabályozott "következtetéseket" hozott. Véleménye szerint a Tanács kizárólag ez utóbbi rendelkezésben szereplő egyéb aktust, vagyis csak kötelező erejű határozatot hozhatott volna. A Bizottság hozzáteszi, hogy ezt azért sem tehette volna meg, mert ezek a következtetések olyan határozati elemeket tartalmaznak, mint az eljárások felfüggesztése, illetve az érintett tagállamokhoz intézett ajánlások.

54 A tanácsi következtetések azon részei, amelyek felfüggesztik a túlzott hiány esetén követendő eljárást, sértik az 1467/97 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első franciabekezdését, amelynek értelmében ezt az eljárást akkor kell felfüggeszteni, ha az érintett tagállam az EK 104. cikk (7) bekezdésével összhangban tett ajánlásoknak eleget téve jár el. Valójában a felfüggesztő határozatból nem derül ki, hogy az ez utóbbi rendelkezés szerinti feltétel teljesült. Ellenkezőleg, a tanácsi következtetésekből az derül ki, hogy a Tanács egyetértett a Bizottság elemzésével, amelyből szükségszerűen azt a következtetést lehetett levonni, hogy a feltétel nem teljesült. Egyébként a felfüggesztő határozatokat nem hozhatták meg az EK 104. cikk (13) bekezdése szerinti szavazási szabályok tiszteletben tartásával, mivel abban az érintett tagállamon kívül kizárólag az euróövezet országai, és nem valamennyi tagállam vett részt. Amennyiben egy esetleges felfüggesztésre jogszerűen csak az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti szakaszban kerülhetett volna sor, az aktusok alaki azonossága miatt az ezen szakaszra érvényes szavazási szabályokat kellett volna alkalmazni.

55 A Bizottság nem vitatja az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásokat módosító tanácsi határozatok gazdasági szemponton alapuló megalapozottságát, nevezetesen a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidő meghosszabbítását. Ugyanakkor úgy véli, hogy a Tanács - a Szerződés által előírt eljárások mellőzésével - nem fogadhatott el a korábbiakkal ellentétes ajánlásokat.

56 A Tanács az elfogadhatatlansági kifogása kapcsán emlékeztet következtetései politikai és nem jogi jellegével kapcsolatban tett észrevételeire, különösen arra, amely szerint a folyamatban lévő eljárások felfüggesztése a bizottsági ajánlások el nem fogadásának automatikus következménye.

57 A Tanács szerint következtetéseinek esetleges megsemmisítése nem változtat a folyamatban lévő túlzott hiány esetén követendő eljárás tényállásán vagy jogi helyzetén. Ezt erősíti meg az a Bizottság által is elfogadott megállapítás, miszerint ezek az eljárások nem zárultak le, és a Bizottság - kezdeményezési jogával élve - továbbra is bármikor tehet az EK 104. cikk (7), (8) vagy (9) bekezdése szerinti, az akkori helyzet értékelésén alapuló ajánlást a Tanácsnak.

58 Egyébként a Tanács érvelése szerint az általa - az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján - korábban elfogadott tanácsi ajánlások, legalábbis részben, idejétmúlttá váltak. A gazdasági helyzet változása miatt azok elvesztették aktualitásukat. Különböző tényezők, különösen a gazdasági helyzet - az ajánlás elfogadásakor rendelkezésre álló előrejelzésekhez képest - kedvezőtlen alakulása okozhatták azt, hogy az érintett tagállamok az előírt határidőn belül nem tudták kiigazítani hiányukat.

59 Másik lehetőségként az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti új ajánlások Tanács általi elfogadása merülhetett volna fel. Ugyanakkor ez a megoldás nem volt lehetséges, mivel a Bizottság úgy határozott, hogy nem tesz a Tanácsnak az ez utóbbi rendelkezésen alapuló új ajánlásokat.

60 Ezért a Tanács úgy vélte, hogy hasznos lenne meghozni a megtámadott következtetéseket, amelyek amellett, hogy megállapítják a gazdasági helyzet változását, illetve az érintett két tagállam által hozott intézkedéseket és vállalt kötelezettségeket, jelzik ez utóbbiaknak, hogy a Tanács véleménye szerint mit kellene tenniük a túlzott hiány orvoslása érdekében.

61 Ez a megoldás több előnnyel is járt:

- egyértelművé tette, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás nem zárult le, hanem az a Bizottság ajánlása szerinti határozatok el nem fogadását követően egyszerűen felfüggesztésre került;

- utalt a Francia Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság által meghozandó intézkedésekre és a kötelezettségvállalásuk által elérni kívánt célokra;

- újfent megerősítette a Tanács azon szándékát, hogy a jövőben az EK 104. cikk (9) bekezdése szerint fog eljárni abban az esetben, ha az érintett tagállamok nem teljesítik kötelezettségvállalásaikat;

- pontosította, hogy a Tanács tiszteletben tartja a Stabilitási és Növekedés Paktum elveit és szabályait.

62 Ezen megoldás lehetővé tette azt, hogy az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti bizottsági ajánlásokban szereplő határozatok el nem fogadását követően a Tanács hallgatása ne kérdőjelezze meg a Stabilitási és Növekedés Paktum létjogosultságát, illetve hogy a gazdasági szereplők és a devizapiac ne kerüljenek bizonytalan, szerencsétlen következményekkel járó helyzetbe.

63 A Tanács úgy véli, hogy a Szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltaná ezt az eljárást.

64 Hozzáteszi, hogy az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti, 2003. január 21-én Németország és 2003. június 3-án a Francia Köztársaság vonatkozásában elfogadott ajánlások hatályban maradnak.

A Bíróság mérlegelése

65 Meg kell állapítani, hogy Bizottság - a keresetlevelében használt kifejezések ellenére - lényegében a tanácsi következtetések azon részének megsemmisítését kéri, amely a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztő határozatot és az érintett tagállamhoz korábban intézett ajánlásokat módosító határozatot tartalmazza.

66 Az említett következtetések megsemmisítése iránti alakszerű kérelemnek a Szerződésben nem említett határozat meghozatalára vonatkozó része valójában nem önálló kérelemnek, hanem a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott megsemmisítés iránti kérelmet alátámasztó érvnek tekinthető.

67 Ez utóbbi kérelmet a túlzott hiány esetén követendő eljárás belső logikájának előzetes meghatározását követően kell megvizsgálni.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás belső logikája

68 Az EK 4. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok és a Közösség tevékenysége magában foglalja egy olyan gazdaságpolitika bevezetését, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros összehangolásán alapul, valamint ezzel párhuzamosan a GMU bevezetését. Ugyenezen cikk (3) bekezdésének megfelelően ezen tevékenység a következő irányadó elvek betartását feltételezi: stabil árak, rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint fenntartható fizetési mérleg.

69 Az EK 104. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

70 Az EK 104. cikk (2)-(13) bekezdése szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás célja az esetlegesen megállapított hiány csökkentésére ösztönözni és - szükség esetén - kötelezni az érintett tagállamot.

71 Az EK 104. cikk szerinti szabályokat pontosítja és megerősíti az 1997. június 17-i európai tanácsi határozattal elfogadott Stabilitási és Növekedési Paktum és az 1467/97 rendelet.

72 Az 1997. június 17-i európai tanácsi határozat hangsúlyozza, hogy a GMU harmadik szakaszában rendkívül fontos a költségvetési fegyelem betartása. E megállapítás fényében ünnepélyesen felkéri a Tanácsot, hogy biztosítsa a Stabilitási és Növekedési Paktum hatáskörébe tartozó elemek szigorú és gyors végrehajtását, és a túlzott hiány esetén követendő eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidőt tekintse meg nem hosszabbítható határidőnek.

73 Az 1467/97 rendelet (8) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a GMU harmadik szakaszában az árstabilitás megőrzéséhez költségvetési fegyelemre van szükség. A (16) preambulumbekezdés pedig kimondja, hogy a harmadik szakaszban a túlzott hiány súlyossága minden érintett sürgős intézkedését megköveteli.

74 Ilyen körülmények között, tekintettel a Szerződés létrehozói által a költségvetési fegyelem tiszteletben tartásának tulajdonított nagy jelentőségre és a fegyelem betartása érdekében hozott rendelkezések céljára, e szabályokat úgy kell értelmezni, hogy hatékony érvényesülésük biztosítva legyen.

75 Emlékeztetni kell arra, hogy az EK 104. cikk (10) bekezdése értelmében a Bizottság és a tagállamok az EK 226. és 227. cikkben biztosított a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás megindítására vonatkozó joga az EK 104. cikk (1)-(9) bekezdésének keretei között nem gyakorolható.

76 Amint azt a Bizottság hangsúlyozta, elsősorban a Tanács feladata, hogy a költségvetési fegyelmet a tagállamokkal tiszteletben tartassa.

77 A túlzott hiány esetén követendő eljárás több szakaszból áll, amelynek során a Tanács az EK 104. cikk (11) bekezdése szerinti intézkedések alkalmazásáról dönthet.

78 Az EK 104. cikk pontosítja az egyes szakaszok lefolytatásának módjait, valamint az egyes intézmények feladatát és hatáskörét. Az EK 104. cikk (14) bekezdésének második albekezdése alapján egyhangúlag elfogadott 1467/97 rendelet betartandó határidőket ír elő, amelyek célja - a (12) preambulumbekezdés szerint - a túlzott hiány esetén követendő eljárás gyors és hatékony lefolytatásának biztosítása. A rendelet 9. cikke előírja a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztését, ha az érintett tagállam az EK 104. cikk (7) és (9) bekezdésével összhangban, az ajánlásoknak vagy felszólításoknak eleget téve jár el. A rendelet 10. cikke előírja továbbá az érintett tagállam által tett intézkedések végrehajtásának felügyeletét.

79 Az eljárás minden olyan szakaszában, ahol a Bizottság a Tanácshoz fordul, ez utóbbi egy a Bizottság által ajánlott jogi aktust fogad el. Minden szakasz feltétele, hogy a Tanács megvizsgálja, a tagállam tiszteletben tartotta-e az EK 104. cikk - és különösen a Tanács által korábban elfogadott ajánlások és határozatok - alapján fennálló kötelezettségeit.

80 Amint azt a Bizottság is elismeri, a Tanács mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A Bizottság ajánlásait- és nem az EK 250. cikk szerinti javaslatát - követően a vonatkozó gazdasági adatok eltérő értékelése alapján, valamint a meghozandó intézkedések és a tagállam által betartandó határidők tekintetében - az ahhoz szükséges többség elérése esetén - módosíthatja a Bizottság által ajánlott jogi aktust.

81 Ugyanakkor a Szerződés által bevezetett rendszer megfogalmazásából és belső logikájából következik, hogy a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az EK 104. cikk és az általa elfogadott 1467/97 rendelet előírásait. Így tehát nem folytathat le más eljárást, például ezen eljárás egy adott szakaszában előírt határozattól eltérő aktus meghozatala vagy annak a vonatkozó rendelkezésektől eltérő feltételekkel történő elfogadása érdekében.

82 E megállapítás fényében kell megvizsgálni, hogy a tanácsi következtetések azon részét, amely a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztő határozatot és a korábbi, az EK 104. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott tanácsi ajánlásokat módosító határozatot tartalmazza, meg kell-e semmisíteni.

A túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztése

83 Az 1467/97 rendelet (17) preambulumbekezdése értelmében, a tagállamok megfelelő lépésekre ösztönzése érdekében, a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztésének akkor van helye, ha az érintett tagállam - az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásnak vagy az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólításnak eleget téve - megfelelő lépéseket tesz.

84 Az 1467/97 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell függeszteni, ha az érintett tagállam a tanácsi ajánlásoknak vagy felszólításoknak eleget téve jár el.

85 Egyéb feltételek esetén sem az EK 104. cikk, sem az 1467/97 rendelet nem teszi lehetővé a felfüggesztés elrendelését.

86 A Tanács álláspontja szerint az eljárás felfüggesztését eredményezheti az a körülmény, hogy a Bizottság ajánlását követő tanácsi határozat meghozatalára a szükséges többség elérése hiányában nem kerül sor.

87 Ugyanakkor jelen ügyben a megtámadott következtetések kifejezetten azt tartalmazzák, hogy a Tanács "felfüggeszti az [érintett tagállam] ellen indult túlzott hiány esetén követendő eljárást [...]" és "a Bizottság ajánlása alapján kész az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalára, ha [az említett tagállam] nem a jelen következtetésekben említett kötelezettségei szerint jár el [...]".

88 Ezen állítással a Tanács nem szorítkozik a Bizottság ajánlása szerinti határozat meghozatalának - egyébként bármikor orvosolható - lehetetlensége miatt a túlzott hiány esetén követendő eljárás tényleges felfüggesztésének megállapítására. Mivel a következtetések a felfüggesztést a tagállami kötelezettségvállalások betartásától teszik függővé, mindaddig korlátozzák a Tanács azon hatáskörét, hogy a korábbi bizottsági ajánlások alapján az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólítással éljen, ameddig a kötelezettségvállalásokat a tagállam tiszteletben tartja. Így azt is előírják, hogy a Tanácsnak a felszólító határozat meghozatalára - vagyis a túlzott hiány esetén követendő eljárás folytatására - vonatkozó mérlegelése már nem a Tanács által korábban - az EK 104. cikk (7) bekezdése alapján - az érintett tagállamhoz intézett ajánlások tartalmán, hanem a tagállam egyoldalú kötelezettségvállalásán alapuljon.

89 Az ilyen felfüggesztő határozat sérti az EK 104. cikket és az 1467/97 rendelet 9. cikkét.

90 Hozzá kell tenni, hogy elfogadva, hogy az a körülmény, hogy a Bizottság ajánlását követő tanácsi határozat meghozatalára a szükséges többség elérése hiányában nem kerül sor, az eljárás felfüggesztését eredményezheti, a Bíróság nem határoz abban a - jelen eljárásban fel nem merült - kérdésben, hogy az EK 104. cikk (9) bekezdése alapján a Tanács köteles-e határozatot hozni abban az esetben, ha a tagállam továbbra sem tesz eleget az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásoknak.

Az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások módosítása

91 Az EK 104. cikk (13) bekezdésének megfelelően az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásokat kizárólag a Bizottság ajánlása alapján lehet elfogadni. Amint az már említésre került, a Tanács jogosult a Bizottság által ajánlottól eltérő határozat meghozatalára.

92 Ugyanakkor, miután az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásokat elfogadta, azokat új bizottsági ajánlás hiányában nem módosíthatja, mivel a túlzott hiány esetén követendő eljárásban a Bizottság rendelkezik - a Tanács által is elismert - kezdeményezési jogkörrel.

93 Jelen ügyben a Tanács 2003. január 21-én Németországhoz, 2003. június 3-án a Francia Köztársasághoz intézett ilyen ajánlásokat fogadott el.

94 A tanácsi következtetéseket nem előzte meg a Tanács által korábban elfogadott ajánlásoktól eltérő, az EK 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlások elfogadására irányuló bizottsági ajánlás.

95 Emellett a tanácsi következtetésekben szereplő ajánlásokat nem az EK 104. cikk (7) bekezdés szerinti tanácsi ajánlásokra irányadó, hanem az EK 104. cikk (9) bekezdése szerinti határozatokra vonatkozó szavazási szabályok alapján fogadták el, a szavazásban tehát kizárólag az euróövezet tagállamai vettek részt.

96 Az e tanácsi ajánlásokat elfogadó - az EK 104. cikk (7) és (13) bekezdéseivel ellentétes - határozat tehát jogellenes.

97 A Francia Köztársaságra és a Németországi Szövetségi Köztársaságra vonatkozóan elfogadott tanácsi következtetések azon részét, amely a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztő határozatot és a korábbi, az EK 104. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott tanácsi ajánlásokat módosító határozatot tartalmazza, meg kell semmisíteni.

A költségekről

98 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 3. §-a alapján részleges pernyertesség, illetve kivételes körülmények fennállása esetén a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit. A felek - részleges pernyertességük miatt - maguk viselik saját költségeiket.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG (teljes ülés)

a következőképpen határozott:

1) Az Európai Közösségek Bizottságának keresete, mivel arra irányul, hogy a Bíróság megsemmisítse a Bizottságnak az EK 104. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti ajánlásaiban szereplő alakszerű jogszabályoknak az Európai Unió Tanácsa általi el nem fogadását, elfogadhatatlan.

2) A 2003. november 25-én a Francia Köztársaságra és a Németországi Szövetségi Köztársaságra vonatkozóan elfogadott tanácsi következtetések azon részét, amely a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztő határozatot és a korábbi, az EK 104. cikk (7) bekezdése szerint elfogadott tanácsi ajánlásokat módosító határozatot tartalmazza, meg kell semmisíteni.

3) A felek maguk viselik saját költségeiket.

Skouris Jann Timmermans

Rosas Gulmann Puissochet

Cunha Rodrigues Schintgen Macken

Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. július 13-i nyilvános ülésen.

R. Grass V. Skouris

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: francia.