31997R1467[1]

A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

A TANÁCS 1467/97/EK RENDELETE

(1997. július 7.)

a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Szerződés az Európai Unió működéséről és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel az Európai Monetáris Intézet véleményére,

(1)

mivel szükséges az EUMSZ 126. cikkében meghatározott túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtását felgyorsítani és pontosítani a túlzott költségvetési hiány megelőzése, keletkezése esetén pedig az azonnali kiigazítás támogatása érdekében; mivel e rendeletnek a 126. cikk (14) bekezdésének második albekezdése alapján, a fenti célok érdekében elfogadott rendelkezései a Szerződés 5. sz. jegyzőkönyvével együtt egy új egységes szabályrendszert alkotnak a 126. cikk alkalmazására;

(2)

mivel a Stabilitási és növekedési paktum a stabil állami pénzügyek célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és erős fenntartható növekedés feltételeit erősíti;

(3)

mivel a Stabilitási és növekedési paktumot ez a rendelet, a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1466/97/EK ( 3 ) tanácsi rendelet és a Stabilitási és növekedési paktumról ( 4 ) szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi rendelet alkotja, amely az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkével összhangban határozott politikai iránymutatást ad annak érdekében, hogy a Stabilitási és növekedési paktumot szigorúan és határidőre végrehajtsák, különösen pedig, hogy tiszteletben tartsák a költségvetési egyenleg egyensúly közeli vagy többletet tartalmazó helyzetére vonatkozó középtávú célkitűzést, amely iránt valamennyi tagállam elkötelezett, és meghozzák azokat a korrekciós költségvetési intézkedéseket, amelyeket stabilitási és konvergencia programjuk célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek tartanak, ha a középtávú költségvetési célkitűzéstől való tényleges vagy várható jelentős eltérést mutató információval rendelkeznek;

(4)

mivel a gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszában a tagállamokra az EUMSZ 126. cikkének megfelelően egyértelműen vonatkozik a túlzott költségvetési hiány elkerülésének szerződéses kötelezettsége; mivel a Szerződéshez csatolt (11. sz.) jegyzőkönyv 5. cikke értelmében a 126. cikk (1), (9) és (11) bekezdését az Egyesült Királyságra csak akkor kell alkalmazni, ha belép a harmadik szakaszba; mivel a 116. cikk (4) bekezdése alapján a túlzott hiány elkerülésére vonatkozó kötelezettséget továbbra is alkalmazni kell az Egyesült Királyságra;

(5)

mivel Dánia a Szerződés 12. sz. jegyzőkönyvének (1) bekezdésére hivatkozva az 1992. december 12-i edinburgh-i határozattal összefüggésben bejelentette, hogy a harmadik szakaszban nem fog részt venni; mivel ezért az említett jegyzőkönyv (2) bekezdésével összhangban a 126. cikk (9) és (11) bekezdését Dániára nem kell alkalmazni;

(6)

mivel a GMU harmadik szakaszában a tagállamok, a Szerződés rendelkezéseire is figyelemmel, nemzeti költségvetési politikájukért továbbra is felelnek; mivel a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Szerződés rendelkezéseivel összhangban eleget tegyenek kötelezettségeiknek;

(7)

mivel a költségvetési egyenleg egyensúly közeli, vagy többletet tartalmazó helyzetére vonatkozó középtávú célkitűzés megtartása - amely iránt minden tagállam elkötelezett - hozzájárul a megfelelő feltételek megteremtéséhez az árstabilitás és a munkahelyteremtést eredményező fenntartható növekedés számára minden tagállamban, és lehetővé teszi számukra a szokásos ciklikus ingadozások kezelését, miközben a költségvetési hiányt a GDP 3 %-os referenciaértékén belül tartják;

(8)

mivel ahhoz, hogy a GMU jól működjön szükség van arra, hogy stabilnak és fenntarthatónak bizonyuljon azoknak a tagállamoknak a gazdasági és költségvetési teljesítményének konvergenciája, amelyek a közös valutát bevezették, a továbbiakban "résztvevő tagállamok"; mivel a GMU harmadik szakaszában az árstabilitás megőrzéséhez költségvetési fegyelemre van szükség;

(9)

mivel a 109k. cikk (3) bekezdésével összhangban a 126. cikk (9) és (11) bekezdése csak a résztvevő tagállamokra vonatkozik;

(10)

mivel meg kell határozni a 126. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett kivételes és átmeneti referenciaérték-túllépés fogalmát; mivel ezzel összefüggésben a Tanácsnak figyelembe kell vennie többek között a Bizottság által rendelkezésre bocsátott többéves költségvetési előrejelzéseket;

(11)

mivel a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban a bizottság jelentése figyelembe veszi azt is, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházási kiadásokat, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét;

(12)

mivel a gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében határidőket kell meghatározni a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására; mivel ezzel összefüggésben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság költségvetési éve nem esik egybe a naptári évvel;

(13)

mivel meg kell határozni azt, hogy a 126. cikkben meghatározott szankciókat hogyan lehet a túlzott hiány esetén követendő eljárás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében megállapítani;

(14)

mivel az 1466/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott fokozott felügyeletnek, és a költségvetési helyzet 126. cikk (2) bekezdése szerinti Bizottság által történő ellenőrzésének segítenie kell a túlzott hiány esetén követendő eljárás gyors és hatékony végrehajtását;

(15)

mivel, a fentiek figyelembevételével, abban az esetben, ha a résztvevő tagállamok nem tesznek eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására, a túlzott hiány fennállását mutató számok nyilvánosságra hozatalától a szankció megállapítására vonatkozó határozatig - amennyiben szükséges - összesen legfeljebb tíz hónapos időszak teljesíthetőnek és megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy az érintett résztvevő tagállamot arra ösztönözze, hogy ilyen intézkedéseket hozzon; mivel ebben az esetben, és ha az eljárás márciusban indul, a szankciókat abban a naptári évben állapítják meg, amelyben az eljárást megkezdték;

(16)

mivel a Tanácsnak a túlzott hiány kiigazításával, vagy a túlzott hiány esetén követendő eljárás későbbi szakaszaival kapcsolatos eljárásra vonatkozó ajánlására kell számítania annak az érintett tagállamnak, amely a korai előrejelzés keretében már kapott figyelmeztetést; mivel a harmadik szakaszban a túlzott hiány súlyossága minden érintett sürgős intézkedését megköveteli;

(17)

mivel célszerű a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggeszteni, ha az érintett tagállam megfelelő lépéseket tesz a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásra, vagy a 126. cikk (9) bekezdése szerinti, a tagállamokat megfelelő lépésre ösztönző felszólításra adott válaszul; mivel az az idő, amely alatt az eljárást felfüggesztik nem számíthat bele a túlzott hiány fennállását mutató számok nyilvánosságra hozatala, és a szankciók megállapítása között eltelt legfeljebb tíz hónapos időszakba; mivel célszerű az eljárást azonnal folytatni, ha az előirányzott intézkedést nem hajtják végre, vagy ha a végrehajtott intézkedés nem bizonyul megfelelőnek;

(18)

mivel annak biztosítása érdekében, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárásnak kellőképpen elrettentő hatása legyen, az érintett résztvevő tagállamtól megfelelő összegű, nem kamatozó letétet kell megkövetelni, ha a Tanács szankció megállapításáról határoz;

(19)

mivel a szankciók előre meghatározott mérték szerinti meghatározása kedvez a jogbiztonságnak; mivel célszerű a letét összegét az érintett résztvevő tagállam GDP-jéhez kötni;

(20)

mivel célszerű a szankciókat fokozni, ha a nem kamatozó letét megállapítása nem indítja arra az érintett résztvevő tagállamot, hogy túlzott államháztartási hiányát megfelelő időben kiigazítsa; mivel ezt követően a letétet célszerű pénzbírsággá alakítani;

(21)

mivel az érintett résztvevő tagállam által túlzott hiányának kiigazítása érdekében tett megfelelő intézkedés a szankciók megszüntetése felé tett első lépés; mivel a túlzott hiány kiigazításában történt jelentős előrelépéssel a 126. cikk (12) bekezdésével összhangban lehetővé kell válnia a szankciók feloldásának; mivel az összes fennálló szankció megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a túlzott hiányt már teljes mértékben kiigazították;

(22)

mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK ( 5 ) tanácsi rendelet részletes szabályokat tartalmaz a költségvetési adatok tagállamok által történő jelentésére vonatkozóan;

(23)

mivel a 117. cikk (8) bekezdésével összhangban, ahol a Szerződés az Európai Központi Bank (EKB) konzultációs szerepéről rendelkezik, az EKB-ra való hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mintha az Európai Monetáris Intézetre hivatkoznának az EKB létrehozása előtt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉS

1. cikk

(1) Ez a rendelet megállapítja a túlzott hiány esetén követendő eljárást felgyorsító és pontosító rendelkezéseket. A túlzott hiány esetén követendő eljárás célja, hogy megakadályozza a túlzott költségvetési hiány kialakulását, bekövetkezése esetén pedig ösztönözze annak gyors kiigazítását; az eljárás során a költségvetési fegyelem betartásának vizsgálatára a költségvetési hiány és az államadósság kritériumai alapján kerül sor.

(2) E rendelet alkalmazásában "euroövezeti tagállam" az a tagállam, amelynek pénzneme az euro.

2. cikk

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésével összhangban kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha az vagy az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan rendkívüli esemény következménye, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás helyzetére, vagy súlyos gazdasági visszaesés következménye.

Emellett a referenciaérték túllépése átmenetinek tekintendő, ha a Bizottság által rendelkezésre bocsátott gazdasági előrejelzések azt mutatják, hogy a költségvetési hiány a rendkívüli esemény vagy a súlyos gazdasági hanyatlás után a referenciaérték alá fog esni.

(1a) Amennyiben az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, ez az arány - az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően - akkor tekintendő elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek, ha a referenciaértéktől való eltérés az előző három évben viszonyítási alapként évente átlagosan egyhuszaddal csökkent, azon elmúlt három évben bekövetkezett változások alapján, amelyekre adatok állnak rendelkezésre.

Az adósságkritérium szerinti követelmény abban az esetben is teljesültnek minősül, ha a Bizottság költségvetési előrejelzései azt mutatják, hogy az eltérés az előírt mértékben csökkenni fog abban a hároméves időszakban, amely felöleli a legutolsó olyan évet követő két évet, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. Olyan tagállam esetében, amely ellen 2011. november 8-án, túlzott hiány esetén követendő eljárás van folyamatban, továbbá a túlzott hiány megszüntetését követően még három évig az adósságkritérium szerinti követelmény akkor teljesül, ha a Tanács az érintett tagállam stabilitási vagy konvergenciaprogramjáról készült véleményében úgy ítéli meg, hogy a tagállam megfelelő előrelépést tett a referenciaérték elérése felé.

Az adósságarány kiigazításának referenciaértéke alkalmazása során figyelembe kell venni a ciklusnak az adósságcsökkentés ütemére gyakorolt hatását.

(2) A Bizottság és a Tanács, amikor az EUMSZ 126. cikkének (3)-(6) bekezdéseivel összhangban a túlzott hiány fennállását értékeli, illetve arról határoz, a referenciaérték súlyos gazdasági hanyatlásból eredő túllépését a 126. cikk (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében kivételesnek ítélheti meg, ha a referenciaérték-túllépés a GDP volumene negatív éves növekedési ütemének, vagy a GDP volumenének a potenciális növekedéshez képest nagyon alacsony éves növekedési ütemével jellemezhető, hosszabban tartó időszak alatt felhalmozódott kibocsátási veszteségnek az eredménye.

(3) A Bizottság az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor a cikkben feltüntetett valamennyi érdemleges tényezőt figyelembe veszi, amennyiben jelentős mértékben befolyásolják az érintett tagállam hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelésének értékelését. A Bizottság jelentésének megfelelő módon tükröznie kell:

a) a középtávú gazdasági helyzet alakulását, különösen a potenciális növekedést - beleértve a munka, a tőkeakkumuláció és a teljes tényezőtermelékenység által biztosított különböző hozzájárulásokat is -, a ciklikus eseményeket és a magánszektor nettó megtakarítási pozícióját;

b) a középtávú költségvetési helyzet alakulását, ideértve különösen a középtávú költségvetési célkitűzéshez vezető korrekció eredményeiről szóló jelentés, az elsődleges mérleg szintje és az elsődleges mind folyó, mind tőkekiadások alakulása, a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésével és kiigazításával összefüggő szakpolitikák végrehajtása, a közös uniós növekedési stratégiával összefüggő szakpolitikák végrehajtása és az államháztartás általános színvonala, mindenekelőtt a nemzeti költségvetési keretek hatékonysága vonatkozásában;

c) a jelentésben elemezni kell továbbá a középtávú államadósság-állomány alakulását, dinamikáját és fenntarthatóságát, ideértve különösen a kockázati tényezőket, többek között az adósság lejárati struktúráját és devizanemét, az SFA-tételeket és azok nagyságát, a felhalmozott tartalékokat és egyéb pénzügyi eszközöket, a garanciákat, különösen a pénzügyi ágazathoz kapcsolódókat, az elöregedéshez kapcsolódó implicit kötelezettségeket, valamint a magánszektor adósságállományát, amennyiben az implicit feltételes kötelezettséget jelenthet a kormány számára.

A Bizottság kellő és kifejezett figyelmet fordít minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani: a nemzetközi szolidaritás előmozdítását és az uniós szakpolitikai célok elérését szolgáló pénzügyi hozzájárulásokra; a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a tagállamok által egymásnak nyújtott két- és többoldalú támogatásból keletkező adósságra és a súlyos pénzügyi zavarok ideje alatti pénzügyi stabilizációs műveletekkel kapcsolatos adósságra.

(4) A Tanács és a Bizottság kiegyensúlyozott, átfogó értékelést ad valamennyi érdemleges tényezőről, különösen arról, hogy súlyosbító vagy enyhítő tényezőként milyen mértékben befolyásolják a hiány- és/vagy adósságkritériumoknak való megfelelés értékelését. Ha az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, a hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor ezeket a tényezőket csak akkor kell figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető, az EUMSZ 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése szerinti lépések során, ha az átfogó elv kettős feltétele - miszerint az említett érdemleges tényezők figyelembevétele előtt az államháztartási hiány közel volt a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése csak átmeneti - teljes mértékben teljesül.

Az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor azonban figyelembe kell venni ezeket a tényezőket a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.

(5) A Tanács és a Bizottság a hiányra és államadósságra vonatkozó kritériumok teljesülésének értékelése során és a túlzotthiány-eljárás későbbi lépéseiben megfelelően figyelembe veszi az olyan nyugdíjreformok végrehajtását, amelyek olyan többpilléres rendszert vezetnek be, amely kötelező tőkefedezeti pillért is magában foglal, valamint az államilag kezelt pillér nettó költségét. Különösen mérlegelik a reformok nyomán kialakult teljes nyugdíjrendszer jellemzőit, nevezetesen, hogy a reformok elősegítik-e a hosszú távú fenntarthatóságot anélkül, hogy középtávon növelnék a költségvetési pozíciót veszélyeztető kockázatokat.

(6) Amennyiben a Tanács a Bizottság javaslata alapján az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján eljárva úgy határoz, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn, a Tanács és a Bizottság az EUMSZ említett cikke szerinti további eljárási lépések során is figyelembe veszi az e cikk (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket, mivel azok hatással vannak az érintett tagállam helyzetére, beleértve az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépéseket is, nevezetesen a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó határidő megállapítása és annak esetleges kiterjesztése tekintetében. Az említett érdemleges tényezőket azonban nem kell figyelembe venni a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (6)-(9) és (11) bekezdésének megfelelően hozott határozatai egy részének vagy összességének visszavonásáról szóló, az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdése értelmében hozott határozatakor.

(7) Azon tagállamok esetében, amelyeknél a referenciaértékhez képest fennálló túlzott hiány egy több pilléren alapuló, kötelező tőkefedezeti pillért is magában foglaló rendszer bevezetésére irányuló nyugdíjreform végrehajtását tükrözi, a Tanács és a Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében a hiánymutatók alakulásának értékelésekor a reform költségét is figyelembe veszi, amennyiben a hiány nem haladja meg jelentősen a referenciaértékhez közelinek tekinthető szintet és az államadósság-arány nem haladja meg a referenciaértéket, és azzal a feltétellel, hogy az általános költségvetési fenntarthatóság megmarad. E nettó költséget a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (6)-(9) és (11) bekezdésének megfelelően hozott határozatai egy részének vagy összességének visszavonásáról szóló, az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdése értelmében hozott határozatakor is figyelembe kell venni, amennyiben a hiány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet.

1A. SZAKASZ

GAZDASÁGI PÁRBESZÉD

2a. cikk

(1) Az uniós intézmények - különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság - közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács, a Bizottság - és adott esetben az Európai Tanács vagy az eurocsoport - elnökét, hogy jelenjen meg a bizottság előtt az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján hozott tanácsi határozatok, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján kiadott tanácsi ajánlások, az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése értelmében kiadott felszólítások vagy az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése alapján hozott tanácsi határozatok megvitatása céljából.

A Tanácsnak rendszerint követnie kell a Bizottság ajánlásait és javaslatait, vagy nyilvánosan meg kell indokolnia álláspontját.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az ilyen határozatok, ajánlás vagy felszólítás által érintett tagállamnak, hogy eszmecserén vegyen részt.

(2) A Tanács és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet e rendelet végrehajtásáról.

2. SZAKASZ

A TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS FELGYORSÍTÁSA

3. cikk

(1) A Bizottság a 126. cikk (3) bekezdésével összhangban elkészített jelentését követő két héten belül, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a 126. cikk (4) bekezdésével összhangban kialakítja véleményét.

(2) Az (1) bekezdésben említett véleményt teljes mértékben figyelembe véve a Bizottság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy túlzott hiány áll fenn, az EUMSZ 126. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban véleményt és javaslatot intéz a Tanácshoz, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3) A Tanács a túlzott hiány fennállásáról szabály szerint a 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésére előírt jelentés napjától számított négy hónapon belül, az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésével összhangban határoz. Amennyiben úgy határoz, hogy a túlzott hiány fennáll, a Tanács az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésével összhangban egyidejűleg ajánlásokat is tesz az érintett tagállamnak.

(4) A Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásában legfeljebb hat hónapos határidőt állapít meg az érintett tagállam által meghozandó eredményes intézkedésre. Amennyiben a helyzet súlyossága ezt indokolja, az eredményes intézkedésre előírt határidő három hónapra csökkenthető. A Tanács ajánlásában a túlzott hiány megszüntetésére is határidőt állapít meg, amit a túlzott hiány fennállásának megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. Az ajánlásban a Tanács felkéri a tagállamot, hogy teljesítsen olyan éves költségvetési célokat, amelyek - az ajánlást alátámasztó előrejelzés alapján - megfelelnek az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegben elérendő, a GDP legalább 0,5 %-át mint küszöbértéket kitevő éves minimális javulásnak, és ezáltal az ajánlásban szereplő határidőn belül szüntesse meg a túlzott hiányt.

(4a) Az érintett tagállam a (4) bekezdésben előírt határidőn belül jelentést tesz a Tanácsnak és a Bizottságnak az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően kiadott tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és bevételeire, illetve mind a kiadási, mind a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, a tanácsi ajánlással összhangban, valamint a célok elérése érdekében hozott intézkedésekre és az e célból tervezett intézkedések jellegére vonatkozó információt. A tagállam a jelentést közzéteszi.

(5) Amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, de az ajánlás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt. A Tanács az ajánlásában a gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva értékeli az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén is határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlást fogad el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

4. cikk

(1) Az e rendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban meghatározott határidő elteltét követően azonnal végre kell hajtani a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdése szerinti ajánlásai nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatait, ha megállapítást nyer, hogy nem történt eredményes intézkedés.

(2) Amikor a Tanács azt vizsgálja, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban kiadott ajánlásaira válaszul történtek-e eredményes intézkedések, határozatát az érintett tagállam által e rendelet 3. cikke (4a) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentésre és annak végrehajtására, valamint az érintett tagállam kormánya által nyilvánosan bejelentett esetleges egyéb döntésekre alapozza.

Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam nem hozott eredményes intézkedéseket, ezt jelenti az Európai Tanácsnak.

5. cikk

(1) A Tanácsnak azokat a határozatokat, amelyekkel az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban az érintett euroövezeti tagállamot felszólítja, hogy hozzon intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére, azon tanácsi határozattól számított két hónapon belül kell meghoznia, amely az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy nem került sor eredményes intézkedésre. A felszólításban a Tanács felkéri a tagállamot, hogy valósítson meg olyan éves költségvetési célokat, amelyek - az ajánlást alátámasztó előrejelzés alapján - megfelelnek az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegben elérendő, a GDP legalább 0,5 %-át mint küszöbértéket kitevő éves minimális javulásnak, és ezáltal a felszólításban szereplő határidőn belül szüntesse meg a túlzott hiányt. A Tanács megjelöli az e célok eléréséhez vezető intézkedéseket is.

(1a) A Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdésével összhangban tett felszólítását követően az érintett tagállam jelentést tesz a Tanácsnak és a Bizottságnak a felszólításra válaszként hozott intézkedésekről. A jelentés tartalmazza az államháztartás kiadásaira és bevételeire, illetve mind a kiadási, mind a bevételi oldal diszkrecionális intézkedéseire vonatkozó célokat, valamint az egyedi tanácsi ajánlásokra válaszul tett intézkedésekre vonatkozó információkat, hogy a Tanács, szükség esetén, e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelő határozatot hozhasson. A tagállam a jelentést közzéteszi.

(2) Amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, de a felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése értelmében felülvizsgált felszólítást fogad el. Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált felszólítás főszabályként egy évvel hosszabbíthatja meg a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt. A Tanács a felszólításában a gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva mérlegeli az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács - a Bizottság ajánlása alapján - az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén is határozhat úgy, hogy az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése értelmében felülvizsgált felszólítást fogad el, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

6. cikk

(1) Amikor a Tanács azt vizsgálja, hogy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban adott felszólítására válaszul történtek-e eredményes intézkedések, határozatát az érintett tagállam által e rendelet 5. cikke (1a) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentésre és annak végrehajtására, valamint az érintett tagállam kormánya által nyilvánosan bejelentett esetleges egyéb döntésekre alapozza. A Bizottság által tett ellenőrző látogatás eredményét e rendelet 10a. cikkének megfelelően figyelembe kell venni.

(2) Ha az EUMSZ 126. cikke (11) bekezdésének alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek, a Tanács az EUMSZ 126. cikke (11) bekezdésével összhangban szankciókat állapít meg. Az erről szóló határozatokat legkésőbb négy hónappal a Tanács azon határozata után kell meghozni, amelyben az érintett euroövezeti tagállamot az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban intézkedések meghozatalára szólította fel.

7. cikk

Ha egy euroövezeti tagállam nem a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (7) és (9) bekezdése szerinti, egymást követően hozott jogi aktusaival összhangban jár el, a Tanácsnak a 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt jelentések napjától számított tizenhat hónapon belül meg kell hoznia az EUMSZ 126. cikke (11) bekezdésével összhangban szankció kiszabását megállapító határozatát. Amennyiben az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdése vagy 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, a tizenhat hónapos határidő ennek megfelelően módosul. Gyorsított eljárást kell alkalmazni az olyan szándékosan tervezett költségvetési hiány esetén, amelyről a Tanács úgy dönt, hogy túlzott.

8. cikk

A Tanácsnak az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban hozott, a szankciókat megszigorító határozatait legkésőbb két hónappal a 479/2009/EK rendeletben előírt jelentéstételi határidőket követően meghozza. A Tanács az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban hozott, a határozatai egy részét, vagy valamennyi határozatát hatályon kívül helyező határozatait mielőbb, de legkésőbb két hónappal a 479/2009/EK rendeletben megállapított jelentéstételi határidőket követően meghozza.

3. SZAKASZ

FELFÜGGESZTÉS ÉS FELÜGYELET

9. cikk

(1) A túlzott hiány esetén követendő eljárást fel kell függeszteni:

- ha az érintett tagállam a 126. cikk (7) bekezdésével összhangban tett ajánlásoknak eleget téve jár el,

- ha az érintett résztvevő tagállam a 126. cikk (9) bekezdésével összhangban tett felszólításoknak eleget téve jár el.

(2) Azon időszak, amely alatt az eljárást felfüggesztik, nem számít bele sem az e rendelet 6. cikkében említett időszakba, sem a 7. cikkében említett időszakba.

(3) Az e rendelet 3. cikke (4) bekezdésének első mondatában említett időszak lejártát követően, valamint az e rendelet 6. cikk (2) második mondatában említett időszak lejártát követően a Bizottságnak értesítenie kell a Tanácsot arról, hogy a hozott intézkedéseket elegendőnek tekinti-e a túlzott hiánynak a Tanács által szabott határidőn belüli kiigazításához szükséges előrehaladás biztosításához, feltéve, hogy azokat teljes mértékben végrehajtják, valamint hogy a gazdasági helyzet az előrejelzéseknek megfelelően alakul. A Bizottság nyilatkozatát közzé kell tenni.

10. cikk

(1) A Tanács és a Bizottság rendszeresen felügyeli azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket:

- az érintett tagállam a 126. cikk (7) bekezdésével összhangban tett felszólításokra adott válaszként tett,

- az érintett résztvevő tagállam a 126. cikk (9) bekezdésével összhangban tett felszólításokra adott válaszként tett.

(2) Ha valamely résztvevő tagállam az intézkedést nem hajtja végre, vagy az a Tanács véleménye szerint nem bizonyul megfelelőnek, a Tanács a 126. cikk (9) bekezdése vagy a 126. cikk (11) bekezdése értelmében azonnal határozatot hoz.

(3) Ha a tényleges adatok a 479/2009/EK rendeletre alapján azt mutatják, hogy a túlzott hiányt egy résztvevő tagállam a 126. cikk (7) bekezdése alapján kiadott ajánlásokban, vagy a 126. cikk (9) bekezdés alapján kiadott felszólításokban meghatározott határidőn belül nem igazította ki, a Tanács a 126. cikk (9) bekezdése vagy a 126. cikk (11) bekezdése alapján azonnal határozatot hoz.

10a. cikk

(1) A Bizottság e rendelet célkitűzéseivel összhangban állandó párbeszédet tart fenn a tagállami hatóságokkal. A Bizottság e célból ellenőrzéseket hajt végre különösen annak érdekében, hogy felmérje az érintett tagállam aktuális gazdasági helyzetét, és azonosítsa az e rendeletben meghatározott célok teljesítése során adódó esetleges kockázatokat és nehézségeket.

(2) A helyszíni ellenőrzések keretében fokozott ellenőrzésekre kerülhet sor azon tagállamokban, amelyek vonatkozásában az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése értelmében hozott határozatot követően ajánlásokat és felszólításokat, illetve az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti határozatokat adtak ki. Az érintett tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk az ellenőrző látogatás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges valamennyi információt.

(3) A Bizottság adott esetben felkérheti az Európai Központi Bank képviselőit, hogy vegyenek részt az olyan tagállamot érintő ellenőrző látogatáson, melynek pénzneme az euro, vagy amely részt vesz az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló, 2006. március 16-i megállapodásban ( 6 ) (ERM II).

(4) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot a (2) bekezdésben említett látogatás eredményéről, és adott esetben határozhat úgy, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozza.

(5) A (2) bekezdésben említett ellenőrző látogatások szervezésekor a Bizottság az előzetes megállapításait észrevételezésre megküldi az érintett tagállamoknak.

4. SZAKASZ

SZANKCIÓK

11. cikk

Ha a Tanács úgy határoz, hogy valamely euroövezeti tagállamra az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban szankciókat szab ki, főszabályként pénzbírságot szab ki. A Tanács határozhat úgy, hogy ezt a pénzbírságot az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdésében előírt más intézkedéssel egészíti ki.

12. cikk

(1) A pénzbírság összege tartalmaz egy - a GDP 0,2 %-ának megfelelő - állandó elemet és egy változó elemet. A változó elem egyenlő az előző évi GDP százalékában kifejezett költségvetési egyenleg, valamint vagy a költségvetési egyenlegre vonatkozó referenciaérték, vagy - ha a költségvetési fegyelem megsértése kiterjed az adósságkritériumra - a GDP százalékában kifejezett, azon államháztartási egyenleg közötti különbség abszolút értékének egytizedével, amelyet az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően ugyanabban az évben el kellett volna érni.

(2) Minden egyes, a pénzbírság kiszabását követő évben a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséig a Tanács értékeli, hogy az érintett euroövezeti tagállam a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdésével összhangban tett felszólítására eredményes intézkedéseket tett-e. Ebben az éves értékelésben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban az intézkedések megszigorításáról határoz, kivéve, ha az érintett euroövezeti tagállam a Tanács felszólításának eleget tett. Ha a Tanács kiegészítő pénzbírság kivetéséről határoz, azt ugyanúgy kell kiszámítani, mint az (1) bekezdésben említett pénzbírság változó elemét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett pénzbírságok egyenként nem haladhatják meg a GDP 0,5 %-át.

14. cikk

(1) A 126. cikk (12) bekezdéséve összhangban a Tanács a 126. cikk (11) bekezdése első és második francia bekezdésében említett szankciókat az érintett tagállam által a túlzott költségvetési hiány kiigazításában elért fejlődés jelentőségétől függően hatályon kívül helyezi.

15. cikk

A 126. cikk (12) bekezdésével összhangban a Tanács az összes fennálló szankciót hatályon kívül helyezi, ha a túlzott költségvetési hiány fennállására vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi. Az e rendelet 12. cikkre összhangban kiszabott pénzbírságok az érintett résztvevő tagállam részére nem kerülnek visszatérítésre.

16. cikk

A 12. cikkben említett pénzbírságok az EUMSZ 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és azokat az európai pénzügyi stabilitási eszközre kell fordítani. Attól az időponttól kezdve, hogy a részt vevő tagállamok pénzügyi segítség nyújtása érdekében, és az egész eurooövezet stabilitásának megőrzése céljából újabb stabilitási mechanizmust hoznak létre, a pénzbírságok összegét ez utóbbi mechanizmusra kell fordítani.

5. SZAKASZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

E rendelet alkalmazásában, és mindaddig, amíg az Egyesült Királyság költségvetési éve nem a naptári évhez igazodik, az e rendelet 2., 3., és 4. szakaszának rendelkezéseit az Egyesült Királyságra a melléklettel összhangban kell alkalmazni.

17a. cikk

(1) A Bizottság 2014. december 14-ig, majd ezt követően ötévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról.

A jelentés többek között értékeli:

a) a rendelet eredményességét;

b) az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb koordinálása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépést.

(2) Adott esetben az (1) bekezdésben említett jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(3) A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni.

18. cikk

Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA ALKALMAZANDÓ HATÁRIDŐK

1. A tagállamok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, amikor a Tanács az e rendelet 2., 3., és 4. szakaszában szereplő határozatokat meghozza, figyelembe veszi az Egyesült Királyság költségvetési évének eltérését a költségvetési évtől azzal a céllal, hogy az Egyesült Királyság vonatkozásában költségvetési évének olyan pontján hozzon határozatokat, amely hasonló ahhoz, amikor más tagállamok esetében határozatokat hoz vagy fog hozni.

2. A következő I. oszlopban meghatározott rendelkezéseket felváltják a II. oszlopban meghatározott rendelkezések.

( 1 ) HL C 368., 1996.12.6, 12. o.

( 2 ) HL C 380., 1996.12.16., 29. o.

( 3 ) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

( 4 ) HL C 236., 1997.8.2, 1. o.

( 5 ) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.

( 6 ) HL C 73., 2006.3.25., 21. o.