A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21056/2012/3. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Magosi Szilvia, Merőtey Anikó, Németh László

éíööáóéáíáéáíáÉőÉőáéööööFővárosi Ítélőtábla

4.Pf.21.056/2012/3.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kispál Edit ügyvéd által képviselt I. rendű és a II. rendű felpereseknek, a Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Juhász Balázs ügyvéd) által képviselt alperes ellen, tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. április 18. napján meghozott 15.G.41.178/2011/8. számú ítélete ellen a felperesek részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, míg a további rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a felpereseket perköltség fizetésére kötelező rendelkezést mellőzi, az állam terhén maradó kereseti illeték összegét pedig 27.000 (huszonhétezer) forintra felemeli.

Kötelezi a Magyar Államot, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint + ÁFA mértékű együttes első és másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I-II. rendű felperesek keresetükben azt kérték, hogy a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése, 209/B. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a bíróság a 2010. július 28-tól augusztus 1-ig tartó, de végül elmaradt .... Fesztiválra szóló belépőjegyek hátoldalán feltüntetett általános szerződési feltétel utólagos, az alperes honlapján 2010. július 27-én és július 30-án megjelent módosításának semmisségét - annak tisztességtelensége okán - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, valamint állapítsa meg a Ptk. 205/A. § (1), (3) bekezdése, 207. §-a alapján az alperes helytállási kötelezettségét a jegyek vételárának visszatérítésére vonatkozóan.

Előadták, hogy az alperes a fogyasztók széles körét érintően jegyértékesítést végzett saját jegyiroda hálózatán keresztül a ... Fesztiválra, azonban a rendezvény szervezője a kezdést megelőzően bejelentette a rendezvény elmaradását. A fogyasztók az értékesített jegyek hátoldalán, illetve az alperes honlapján olvasható tájékoztatásnak megfelelően nagy számban bejelentették a jegyek árára vonatkozó visszatérítési igényüket az alperesnek, de az elzárkózott a fogyasztói igények teljesítésétől. A felperesek álláspontja szerint a fogyasztók és az alperes között szerződéses jogviszony jött létre. A jegyek hátoldalán és az alperes honlapján olvasható tájékoztatás az alperes általános szerződési feltételének minősül, melyben a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint maga vállalta a jegyek visszatérítését, majd ezen általános szerződési feltételeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a vele szerződő félek hátrányára egyoldalúan, indokolatlanul és utólag megváltoztatta. Az adott esetben a tisztességtelen feltétel mindkét tartami összetevője megvalósult, mert egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve járt el, hiszen utólagosan változtatta meg a szerződési feltételeket, másrészt a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapította meg, és arra kívánja kötelezni a fogyasztókat, hogy a rendezvényszervezőtől követeljék vissza a jegyek vételárát, jóllehet abban a tudatban vásárolták meg a jegyeket, hogy azok árát a koncert elmaradása esetén a az alperes fogja visszatéríteni. A korábbi szerződéses feltételek a honlapon nem voltak közzétéve és az alperes nem jelölte meg, hogy mikori hatállyal módosítja a visszaváltás feltételeit.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte. Védekezése szerint a jegy hátoldalán feltüntetett feltételek nem az alperesi társaság feltételei, a visszaváltás helyének és időtartamának megadása a rendezvényszervező tájékoztatása. E feltételeket nem az alperes, hanem a rendezvényszervező változtatta meg, amikor közleményét számos egyéb sajtófelület mellett az alperes honlapján is közzétette. Az alperesnek a visszaváltásra a rendezvényszervezővel volt szerződése, aki a megbízást visszavonta, így a visszaváltási kötelezettség az alperest már nem terheli, melyről a fogyasztókat nem az alperes, hanem a rendezvényszervező tájékoztatta. A honlapján szereplő információk arra az esetre vonatkoznak, ha a visszaváltást az alperes végzi, az adott esetben azonban nem ez a helyzet. Az alperes hangsúlyozta, nem áll szerződéses kapcsolatban a fogyasztókkal, így azok szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit sem módosíthatta. A kérdések és válaszok formájában közzétett tájékoztatót nem vitásan módosította, e tájékoztató azonban nem általános szerződési feltétel, hanem egy, az interneten elterjedt segítségnyújtási forma, amelyben a válaszadó a gyakran felmerülő kérdéseket válaszolja meg. Amennyiben ez a kérdezz-felelek mégis általános szerződési feltételnek minősülne, annak az általános jogelvek szerint nem lenne visszaható hatálya. Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint kizárólag a jegyvásárló és a rendezvényszervező között jött létre szerződéses jogviszony, melyből következően az alperes szerződéses feltételeket sem tud támasztani a jegyvásárlóval szemben, így azok megváltoztatásáról, megtámadásáról sem lehet szó. Egyebekben a honlapon megjelölt, keresetben hivatkozott tájékoztatás a változtatást követő jegyvásárlásokra vonatkozott. Az alperes álláspontja szerint egy szerződési feltételnek a tartalma lehet csak tisztességtelen, az nyilvánvalóan nem lehet kereset tárgya, hogy a szerződési feltételek módosításának ténye a tisztességtelen.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte az I-II. rendű felpereseket, fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 125.000 forint perköltséget, egyebekben akként rendelkezett, hogy a felperesek személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 21.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában kifejtett álláspontja szerint az alperes és a rendezvényszervező közötti jegypénztári megállapodásból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által forgalmazott jegy megvásárlásával a fogyasztó mind az alperessel, mind a rendezvényszervezővel egyszerre létesített jogviszonyt. A jegy ellenértékeként fizetendő vételár a rendezvényen való részvétel ellenértékén túl ugyanis tartalmazza az alperes szolgáltatási díját is a jegypénztári megállapodás elszámolással kapcsolatos rendelkezései szerint. A jegyek hátoldalán szereplő feltételek ehhez képest az alperes által is alkalmazott szerződési feltételeknek minősülnek, azonban e szerződési feltételek kapcsán a kereset jogot nem érvényesített. A kereset az alperes honlapján a gyakran ismételt kérdések rovatban 2010. július 27-én és július 30-án közzétett tájékoztatás mint általános szerződési feltétel módosításának tényét sérelmezte. A felperes állításával ellentétben a közzétett nyilatkozatot nem lehet általános szerződési feltételnek minősíteni, az csupán a fogyasztók részére kiadott tájékoztató. A nyilatkozat az alperes weblapján a szerződési feltételek rovattól jól elkülönülő, egyértelmű megjelenítés és besorolás alatt, az előbb hivatkozott rovatban került közzétételre. A nyilatkozat nem alkalmas szerződéses jogviszony létrehozására az alperes és a fogyasztó között, így a felperes állításával szemben a Ptk. 207. §-ában foglaltak sem vonatkoznak a tájékoztatóban foglaltakra. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatás nem általános szerződési feltétel, ezért a Ptk. 209/B. §-ában foglalt feltételek hiányában nem megalapozott a felperesek keresete. Az elsőfokú bíróság az I-II. rendű felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére.