A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30227/2011/4. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. Bírók: Bodor Mária, Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság G.23271/2009/16., Győri Törvényszék Gf.21006/2010/4., *Kúria Gfv.30227/2011/4.* (BH 2012.11.265)

***********

Gfv.IX.30.227/2011/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr.Gilly László ügyvéd által képvsielt felperesnek dr.Szabó László ügyvéd által képviselt alperes ellen tartozás megfizetése iránt a Győri Városi Bíróság előtt G.23.271/2009. szám alatt indult és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Gf.21.006/2010/4. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. november 8-án megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Gf.21.006/2010/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 84.800 (Nyolcvannégyezer-nyolcszáz) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresetében az alperessel mint bérbevevővel 2007. március 14-én, május 3-án, augusztus 14-én, október 1-jén valamint 2008. február 29-én megkötött bérleti szerződések alapján kérte az alperes marasztalását.

Valamennyi bérleti szerződés tárgyát olyan személygépkocsi képezte, melyeket a felperes az alperes megrendelése alapján szerzett be, majd mint bérbeadó az alperes részére kétéves időtartamra bérbe adott. A bérleti díj meghatározására a CIB által - az egyes szerződésekben megjelöltek szerinti időpontban - megállapított CHF báziskamatlábak alapján került sor. A bérleti szerződések 2. pont 3. bekezdés első és második mondata a következőképpen rendelkezett: "A gépjármű finanszírozásából adódó árfolyam és kamat különbözet elszámolásra kerül negyedévente. A futamidő végi maradványérték deviza kockázatát Bérlő viseli."

A felperes keresetében összesen 2.727.688 Ft és ennek kamatai tekintetében kérte az alperes marasztalását. A tőkeösszegen belül 2.716.064 Ft megfizetésére azért kérte kötelezni az alperest, mert az alperes egyik bérleti szerződés alapján sem fizette meg részére a futamidő végi maradványértékkel kapcsolatos árfolyam és kamatkülönbözetet, az érvényesített további 12.624 Ft tőke megfizetésére pedig a 2007. október 1-jei bérleti szerződés alapján járó gépjárműadó és állapotjavítási költség címén tartott igényt.

Előadása szerint az általa lízingbe vett személygépkocsikat adta bérbe az alperesnek. A lízingdíj megfizetését a felperes CHF-ben vállalta, így a bérleti szerződés 2. pont 3. bekezdésének második mondata a lízingszerződés futamidejének lejártakor fennálló maradványérték devizakockázatának viselésére vonatkozott.

Az alperes 12.624 Ft tekintetében elismerte a keresetet, ezt meghaladóan annak elutasítását kérte.

Ellenkérelmét elsődlegesen a Ptk. 205/B. § (2) bekezdésére alapította. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a maradványérték devizakockázatára vonatkozó rendelkezés a felperes figyelemfelhívó tájékoztatása hiányában nem vált a szerződés részévé. Másodlagosan a Ptk. 209. § (1) és (4) bekezdésére alapítottan állította, hogy a kereset alapját képező szerződéses kikötés tisztességtelen.

Az elsőfokú bíróság 16. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest 12.624 Ft és ennek kamatai megfizetésére, a felperes ezt meghaladó keresetét pedig elutasította.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli jogvita alapját képező szerződéses rendelkezés ugyan egyedileg nem megtárgyalt általános szerződési feltétel volt, azonban a szerződés aláírásával azt az alperes elfogadta, így az a perbeni bérleti szerződések részévé vált.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a perbeli kikötés tisztességtelen, így az alperesnek arra alapítottan nem keletkezett fizetési kötelezettsége. Rámutatott arra, hogy a felperest terhelte a lízingdíj fizetési kötelezettség, és mivel a gépjárművek lízingszerződése svájci frank finanszírozás mellett köttetett, a szerződéskötéskor megjelölt maradványérték és a futamidő végi maradványérték forint értéke eltérhetett egymástól. A felperes a lízingszerződésből eredő devizakockázatot kívánta a vele bérleti szerződést kötő alperessel megfizettetni, miközben ennek fejében semminemű ellenszolgáltatást nem nyújtott. Ez pedig az alperes kötelezettségének egyoldalú terhessebbé tételét jelentette. A futamidő végi maradványérték fogalom egyébként is idegen a bérleti szerződéstől.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.