A Fővárosi Törvényszék Bf.6317/2014/7. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 6. §, 36. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 54. §, 74. §, 117. §, 160. §, 258. §, 335. §, 338. §, 351. §, 352. §, 361. §, 370. §, 371. §, 372. §] Bírók: Langó Katalin, Surányi József, Szeiler Zsanett

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XX.6317/2014/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2014. október 2-án tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A hűtlen kezelés bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2013. december 6-án kihirdetett 8.B.XX.1924/2010/63. számú ítéletét megváltoztatja.

A bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősíti.

A vádlott büntetése szabadságvesztés, amelyet 4 (négy) hónapra mérsékel. A börtön annak a végrehajtási fokozata.

A próbaidőt 1 (egy) évre mérsékli.

A ... magánfélnek nevezi meg.

A elsőfokú bíróság 7.B.XX.1924/2010/18. számú jogerős végzésével a vádlott rendszám1 forgalmi rendszámú ... márkájú, valamint rendszám2 forgalmi rendszámú ... márkájú személygépkocsijára elrendelt - a Fővárosi Bírósági Végrehajtók Irodája által .... számon lefoglalt - zár alá vételt fenntartja.

A zár alá vételt fel kell oldani ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított harminc napon belül nem kért végrehajtást.

Az első fokú ítélet meghozataláig felmerült bűnügyi költség összege helyesen 705 388 (hétszázötezer-háromszáznyolcvannyolc) forint, amelyből 305 388 (háromszázötezer-háromszáznyolcvannyolcezer) forint megfizetése alól a vádlottat mentesíti.

A lakcím megváltoztatás bejelentésére vonatkozó felhívást mellőzi.

A vádlott személyazonosító okmányának száma 794577SA.

Az első fokú ítélet bevezető részében feltünteti, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét 2013. december 12-én hirdette ki.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Indokolás:

A kerületi bíróság az ítéletében vádlott neve vádlottat a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a 3) bekezdés a) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátásról, a polgári jogi igényről, a bűnügyi költségről, valamint a lakcím megváltozása

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XX.6317/2014/7.

2

bejelentésének kötelezettségéről.

Az ítélet ellen - melyet az ügyész tudomásul vett - a vádlott az ok megjelölése nélkül, a védő téves ténymegállapítás és büntetés kiszabása miatt, a Btk. alkalmazására vonatkozó indokolási kötelezettség hiánya, valamint a polgári jogi igény érdemben történt elbírálása miatt jelentett be fellebbezést.

A védő jogorvoslata írásbeli indokolásában sérelmezte, hogy az első fokú ítélet döntően a feljelentő, személy1 tanúvallomásán alapul, akivel a vádlott perben és haragban áll, ezért vallomása csak abban az esetben lenne elfogadható, ha azt egyéb kétséget kizáró bizonyíték támasztaná alá. A védő leszögezte, hogy kétséget kizáró bizonyíték egyik cselekmény tekintetében sem áll rendelkezésre és kifogásolta, hogy a szándékosság, a kötelességszegés, a vagyoni hátrány okozása, valamint az okozati összefüggés nem nyertek bizonyítást. A tényállás A.-I. pontját illetően előadta, hogy a cégnév1-vel kötött szerződést a vádlott nem bontotta fel, hanem attól a cég elállt és iratellenes a közgyűlési hozzájárulás hiányára hivatkozás a vádlott megbízási szerződése II. b) pontjában foglalt azonnali beavatkozási kötelezettsége miatt. Ugyancsak iratellenesen rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a cégnév2-vel kötött szerződés az aránytalanul magas árak kikötése miatt a lakásszövetkezet számára előnytelen lett volna személy2 igazságügyi szakértő szakvéleménye figyelemmel, mely szerint "a felújítási munka költsége arányos a munkával". Többletmunka elszámolására is volt továbbá lehetőség e szakvélemény alapján, mert az ajánlatból kimaradt a .. épület tetőrésze. Mindezekre figyelemmel a vádlotti magatartás a lakásszövetkezet érdekében álló volt, az ezzel ellentétes eljárás további jelentős kárt eredményezett volna. Hivatkozott a szakértői vélemény 3.2. pontjára, eszerint a szakértői szemle során megállapítást nyert a "kiváló állapotban lévő felújított tetőfelület". A kazánházi tető felújítását illetően rögzítette a védő, hogy annak beázásmentesítése megtörtént, az személy1 által bemutatott számla csak annak bizonyítására alkalmas, hogy 2012-ben is történt javítás. Mindezek alapján a vádlott a kötelességét nem szegte meg, a lakásszövetkezetet vagyoni hátrány nem érte, mert kitűnő minőségű tetőfelületet kapott és annak ellenértéke arányos volt. Az A-II. pontbeli tényállást illetően a védő sérelmezte, hogy az nem tartalmazza a vagyonkezelési szabályzatba ütköző magatartást, a vagyoni hátrányt, az okozati összefüggést és a szándékosságot. Álláspontja szerint e körben - törvényes vád hiányában - a könyvszakértői vélemény vonatkozó táblázatának átemelése nem helyettesíti az elsőfokú bíróság ténymegállapítási és mérlegelési kötelezettségét. Ezen túlmenően hivatkozott a 850 000 forintot kitevő és a kazánházzal összefüggő munkálatok elvégzésére. A tényállás B. pontjában írt, építőanyaggal kapcsolatos vádlotti magatartás álláspontja szerint sikkasztás szabálysértését veti fel azzal, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott a hetvennégy darab Ytong téglát a saját ingatlanjára szállította és azokkal ismeretlen módon rendelkezett, mert a szállítólevélen a vádlott lakóhelyének célállomásként történt feltüntetése erre nem ad alapot. A téglákat a gondnoki lakásba beépítették, a megmaradtakat a lakásszövetkezet területén elhelyezték. A C. pontban írt házipénztári hiány tekintetében a védő hivatkozott arra, hogy a vádlott elnöki tisztségének megszűnésekor tételes átadás-átvétel nem történt, így felelősségre vonásának nincs alapja. Érvelése szerint nem készpénz hiány, hanem a számviteli bizonylatok hiánya áll fenn, melyek a vádlott leváltását követő időszakban a bizonylatok eltűnésével függnek össze. A ... sorszámú számla kiegyenlítése is megtörtént, erre nézve rendelkezésre áll a cégnév2. ügyvezetőjének nyilatkozata, melyet az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. Tekintettel arra, hogy a vádlott bűnössége egyik vádpont esetében sem nyert kétséget kizáró bizonyítást, a tényállás helyesbítésével, kiegészítésével, illetve eltérő tényállás megállapításával elsődlegesen a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodlagosan az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozással az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XX.6317/2014/7.

3

A Fővárosi Főügyészség a .... számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a tényállás megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban, ezért a fellebbezések, melyek a bizonyítékok logikus és ésszerű értékelését támadják, nem vezethetnek eredményre. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, a bűnösségre vont következtetése okszerű, a Btk. rendelkezéseinek alkalmazása törvényes, és annak is indokát adta. Az indokolási kötelezettség megsértése a büntetés kiszabása körében, a középmértéktől eltérő büntetés kiszabása kapcsán fog helyt. A polgári jogi igény elbírálását támadó fellebbezés alaptalan, mert arról törvényesen döntött az elsőfokú bíróság.