A Fővárosi Törvényszék K.33422/2006/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. §, 143. §] Bíró: Kopinja Mária

12 Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K. 33.422/2006/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Huszár Zita pártfogó ügyvéd (cím) által képviselt felperes (cím) Jakabné dr. Sándor Nóra jogi előadó által képviselt APEH Hatósági Főosztály (cím) alperes ellen adóügyben hozott - 8990090072 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 2006. 05. 23-án kelt 8990090072. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a méltányosság tekintetében hatályon kivül helyezi és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperes részére 25.000.- (huszonötezer) forint perköltséget, amely összeg az általános forgalmi adó összegét is tartalmazza.

A feljegyzett 41.680.- (negyvenegyezer-hatszáznyolcvan) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Felperes 2005. október 19-én kérelmet terjesztett elő az elsőfokú adóhatósághoz, melyben az ellenőrzéssel megállapított tartozása mérséklését és fizetési halasztásának engedélyezését kérte. Az elsőfokú adóhatóság az adatlap kitöltésére hívta fel felperest, valamint tájékoztatta 2005. XI. 9-én a méltányosságról és a fizetési könnyítést engedélyező jogszabályokról, továbbá a folyószámlán fennálló tartozásairól adónemenkénti részletezéséről, éspedig e körben arról, hogy felperesnek 484.719.-ft késedelmi pótlék és 209.860.-ft adóbírság tartozása áll fenn, amelyre a felperes méltányosság gyakorlására irányuló kérelmét nem találta megalapozottnak. E körben hivatkozott az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ( a továbbiakban: Art) 134 § (1) bekezdésére, amelynek értelmében az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járulék tartozás kivételével - valamint a bírság, vagy pótlék tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Megvizsgálta a rendelkezésre álló adatokat, és megállapította, hogy a tartozás nagyságára tekintettel szükségesnek látta felperes jövedelmi, vagyoni helyzetének, szociális körülményeinek feltárását, azt, hogy az adatlapon nyilatkozzon, és a hivatalból rendelkezésére álló adatok mellett környezettanulmány készitésével is. E körben megállapította, hogy felperes iratanyagában, beadványaiban telefonszámot nem közölt, igy a környezettanulmány felvételének időpontjának megbeszélése céljából személyes adategyeztetésre szólította fel, amelyre felperes fax útján tájékoztatta az adóhatóságot, hogy beteg, gondozottja állapota nem teszi lehetővé a személyes megjelenést, azonban a közölt telefonszámon üzenet hagyható részére. A telefon megbeszélés során elzárkózott a környezettanulmány felvételétől, előadta, hogy ha további adat szükséges, akkor az adóhatóság küldjön részére nyomtatványt, melyet kitölt, miután idős rokonát ápolja, és nem lehet azt zavarni. Ennek következtében az adóhatóság a hivatalból rendelkezésre álló adatokat vette figyelembe. Megállapította, hogy az idős rokon, akit gondoz, nem minősül közeli hozzátartozónak. A közölt adatok alapján azt állapította meg, hogy az adatok hiányosak, ellentmondásosak és aggályosnak tekinthetők. Közreműködés hiányában a tényállás további tisztázására, környezettanulmány felvételére sem kerülhetett sor, miután ettől elzárkózott felperes. Nem volt megállapítható az adózó valós anyagi helyzete, és szociális körülményei, továbbá az sem volt megállapítható, hogy felperes a mindennapi megélhetés és a nyilatkozott lakásfenntartás és egyéb kiadásokat milyen anyagi forrásból fedezi.

Felperes az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben fellebbezéssel élt. Ebben kifejtette, hogy nem ért egyet kérelmének elutasításával, miután saját és az idős gondozottja megélhetésére szolgáló jövedelem olyan csekély, hogy abból az adótartozását megfizetni nem tudja, mert az a megélhetésüket veszélyeztetné. Kérelme elbírálásához szükséges adatokat az adóhatóság rendelkezésére bocsájtotta, és igy a környezettanulmány felvételére nem volt szükség. Kifogás tárgyává tette, hogy az adóhatóság az általa gondozott idős hölgyet nem tekinti közeli hozzátartozónak. Utalt arra is, hogy nem hivatásos gondozó, hanem családtag, miután az idős hölgynek, akivel 1984. óta él egy háztartásban, nincs más hozzátartozója.

Az alperes felperes fellebbezésének elutasításával az elsőfokú adóhatósági határozatot helybenhagyta arra való hivatkozással, hogy a nyilvántartásokból megállapítható, hogy felperes 2005. február 15. napjától mint egyéni vállalkozó kultúrális és egyéb társadalmi, szakmai tervezési tevékenységet folytat. Az adatlapon nyilatkozott, hogy foglalkozása művészeti menedzser, de ebből származó jövedelméről nem szolgáltatott adatot. Lakhatásul az ...számot jelölte meg, amely nem az ő tulajdona, ott családtagként lakik, mivel az idős hölgy, akit gondoz, a keresztanyja. A keresztanyja 61.532.-ft nyugdijjal rendelkezik. A rendszeresen jelentkező költségnél 24.000.-ft közös költséget, 1.500.-ft gázköltséget, 2.948.-ft villanyt és 10.000.-ft orvosi költséget nevesitett. Az adatlapon még az is közölte, hogy a vele közös háztartásban élő idős hölgy nem tartozik az adóhatóságnak, igy semmi szükség arra, hogy az őt érintő adatokat közölje. Az alperes viszont úgy ítélte meg, hogy azok nem voltak elégségesek felperes kérelme elbirálásához. A kérelem teljesitésének alapvető feltétele, hogy a kérelmező az eljárás során jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit hitelt érdemlően tárja fel, és ezzel lehetőséget adjon az alperesnek a kérelem teljesitéséhez szükséges törvényi feltételek fennállásának kétséget kizáró megállapítására, a kérelmezett kedvezmény megadására. Amennyiben felperes az eljárás során nyilvánvalóan aggályos és hiányos adatokat közöl, a kérelmet el kell utasítani. Alappal feltételezhető, hogy felperes olyan jövedelemmel, vagy egyéb forrással rendelkezik, melyről az adóhatóságot nem tájékoztatta. Ezt látszik alátámasztani, hogy ismételten egyéni vállalkozásba kezdett, melynek beinditása bizonyos anyagi forrás meglétét feltételezi. Ezen újabb vállalkozás beinditása ellentétben áll az alapkérelmében és az adatlapon tett azon nyilatkozatával, mely szerint betegápolás mellett semmilyen munkavégzésre nincs lehetősége.

Mindezek alapján az alperes a felperes fellebbezését elutasította.

Ezt követően felperes a bírósághoz keresettel élt, majd a bírósági tárgyaláson költségmentességet és pártfogó ügyvéd kirendelését kérte. Miután a felperes a bírósági tárgyaláson úgy nyilatkozott, és később csatolta az adatlapot, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, ezért a bíróság engedélyezte részére a költségmentességet, valamint pártfogó ügyvédet is kirendelt.