A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35301/2007/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. §] Bírók: Danziger Éva, Kárpáti Magdolna, Lomnici Zoltán
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Huszár Zita pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Vitkovics Pál jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. május 2-án kelt 11.K.33.422/2006/11. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.33.422/2006/11. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
A Legfelsőbb Bíróság dr. Huszár Zita pártfogó ügyvéd első fokú eljárásban felmerült munkadíját 22.500 (huszonkettőezer-ötszáz) forintban, a felülvizsgálati eljárásban felmerült munkadíját pedig 11.250 (tizenegyezer-kettőszázötven)forintban állapítja meg, amely összegekbe az általános forgalmi adó is beleértendő.
A Legfelsőbb Bíróság felhívja a Költségvetési és Ellátási Főosztályt arra, hogy az előző bekezdés szerinti munkadíjakat a pártfogó ügyvéd részére - számla ellenében - folyósítsa.
A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes az adóhatósághoz benyújtott - pontosított - beadványában 26.571 Ft személyi jövedelemadó, 278.447 Ft egészségbiztosítási alapot, 539.283 Ft nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék, 142.000 Ft egészségügyi hozzájárulás, 484.719 Ft késedelmi pótlék és 209.860 Ft adóbírság tartozás mérséklését, illetve 72 havi részletfizetés engedélyezését kérte.
Az első fokú adóhatóság a kérelmet a 2006. március 24. napján hozott 9602031243 számú határozatában - az elévült összegek, valamint a járuléktartozások tekintetében érdemi vizsgálat nélkül - elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. május 23. napján hozott 8990090072 számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes érdemi döntése a következőket tartalmazza:
A felperes 1990. szeptember 2003. február 15-ig egyéni vállalkozóként művészet menedzser, egyéb alkotó tevékenység és máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást végzett, amelyből bevétele nem származott. A felperes 2005. február 15. napjától, mint egyéni vállalkozó kulturális és egyéb társadalmi szakmai tervezési tevékenységet folytat. A lakhatásul szolgáló lakás nem a felperes tulajdona, ott 85 éves keresztanyjával lakik "családtagként, gondozóként". Az idős hölgy 61.532 Ft nyugdíjjal rendelkezik. Havonta rendszeresen felmerülő kiadásként a felperes 24.000 Ft közös költséget, 1.500 Ft gáz, 2.948 Ft villany és 10.000 Ft orvosi költséget jelölt meg.
A felperes nem rendelkezik ingatlannal, értékesebb ingósággal, vagyoni értéket megtestesítő jogosultsággal, és nyilatkozata szerint munkahelye és jövedelme sincs. A gondozott nem közeli hozzátartozó, így az ő jövedelme kérelem elbírálásánál nem vehető figyelembe. A felperes gondozottja személyes adatait egyébként sem közölte, és környezettanulmány felvételétől is elzárkózott. Alappal feltételezhető, hogy a felperes olyan jövedelemmel vagy egyéb forrással rendelkezik, amelyről az adóhatóságot nem tájékoztatta. Az adóhatóságnak nem volt lehetősége arra, hogy az adótartozást a valós anyagi körülményekkel összevesse, hogy a kérelem teljesítéséhez szükséges törvényi feltételek fennállását kétséget kizáróan megállapíthassa, és a kedvezményt megadja. A rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a kérelem elbírálásához, illetve a felperes kereseti-jövedelmi viszonyaira vonatkozó információk hiányosak, ellentmondásosak, ezért a jövedelmi-vagyoni helyzet reális megállapítására, érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor. Az alperes érdemi döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 133-134. §-aiban foglaltakra alapította.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését és az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes eljárása és érdemi döntése nem felel meg a Pp. 339/B. §-ában, a 7001/2005., 7004/2006. AEÉ APEH irányelvekben foglaltaknak. Az adatközlés elmaradása csak annyiban eshet a terhére, "amennyiben a rendelkezésre álló adatokból más nem következik okszerűen". Az alperesnek környezettanulmány nélkül nyilvántartásaira, a bevallásra és az egyéb adatokra figyelemmel kellett volna vizsgálnia a méltányosságra okot adó körülményeket és határozatát nem feltételezések alapján, hanem a rendelkezésére álló adatokra figyelemmel kellett volna meghoznia.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az első fokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően - a méltányosság tekintetében - hatályon kívül helyezte, és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, jogi álláspontja a következő volt:
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!