A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20474/2006/18. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 177. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 672. §] Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Hegedűs Mária, Mohácsy Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf. 20.474/2006/18.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) I. rendű és név (cím) II. rendű felpereseknek, a dr. Fintha Nagy Ádám ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság 2005. november 30-án meghozott, 10. P. 28.446/2002/77. számú ítélete ellen a felperesek részéről 79., az alperes részéről 78. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben a következők szerint megváltoztatja.

Kötelesrész jogcímén egymás között egyenlő arányban az I. és a II. rendű felperes tulajdonába adja a (...) hrsz. alatt felvett, külterületi ingatlan néhai Sz.J. örökhagyó nevén álló 2973/20412 tulajdoni hányadát, valamint a (1. cím) alatti ingatlanban lévő, és a 168/2002. számú jegyzőkönyvben 1-24. tételszám alatt felvett, a hagyatéki leltár 6. tétele alatti, továbbá a (2. cím) alatti ingatlanban lévő és a VI-92/2001. számú jegyzőkönyvben 1-50. tételszám alatt felvett, a hagyatéki leltár 7. tétele alatti ingóságokat.

Az alperest a (....) hrsz. alatt felvett, külterületi ingatlan néhai Sz.J. örökhagyó nevén álló 2973/20412 tulajdoni hányad tekintetében a felperesek tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kötelezi.

Az alperest a kötelesrész pénzbeli kiadása címén terhelő marasztalását az I. rendű felperes vonatkozásában 7.133.877 (hétmillió-százharmincháromezer-nyolcszázhetvenhét) forintra, a II. rendű felperes tekintetében 14.706.273 (tizennégymillió- hétszázhatezer-kétszázhetvenhárom) forintra leszállítja és kötelezi az alperest ezen tőke összegek után 2002. május 31. napjától 2004. április 30. napjáig évi 11 %-os, 2004. május 1. napjától a teljesítésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére.

Néhai Sz.J. örökhagyó 1998. október 14. napján tett végrendelete érvénytelenségének megállapítása és a hagyaték kiadása iránti kereset elutasítására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A Fővárosi Ítélőtábla megkeresi a (..) Körzeti Földhivatalt, hogy a (...) hrsz. alatt felvett, külterületi ingatlan néhai Sz.J. örökhagyó nevén álló 2973/20412 tulajdoni hányadra egymás között egyenlő arányban I.rendű felperes neve (szül.dátum, an:, lakcím) és II.rendű felperes neve (lánykori név, szül.dátum, an.:, lakcím) javára a tulajdonjogot kötelesrész jogcímén jegyezze be.

Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az I. és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 420.000 (négyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. és a II. rendű felperest személyenként 450.000 (négyszázötvenezer) forint, az alperest 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték megfizetésére, az állam javára külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek apja, Sz.J. 1998. október 14-én írásbeli magánvégrendeletet készített, melyben a tulajdonát képező minden ingó- és ingatlan vagyonának örököseként, az alperest jelölte meg, és gyermekeit kötelesrészre szorította. Az örökhagyó 2002. május 20-án elhunyt. Hagyatékát a végrendelet alapján ideiglenes hatállyal adta át az alperesnek a közjegyző.

A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy az örökhagyó írásbeli végrendelete érvénytelen, a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint 1/2-1/2 arányban megszerezték. Kérték azt is, kötelezze a bíróság az alperest a hagyaték tárgyainak, felszámítható hasznainak kiadására, illetve a jogalap nélkül birtokban tartott vagyontárgyak után, használati díj megfizetésére. Másodlagos kereseti kérelmük a kötelesrész kiadására irányult.

A végrendelettel szemben vagylagosan négy megtámadási okot jelöltek meg. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában a Ptk. akkor hatályos 17. §-a szerint cselekvőképtelen állapotban volt, előrehaladott betegsége folytán ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel, teljesen hiányzott. Másodlagosan az érvénytelenséget - a végintézkedés jogszabályba ütköző voltára - a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapították. Álláspontjuk szerint a végrendeleten lévő névaláírás nem az örökhagyótól származik és keltezésének időpontja is aggályos. Harmadlagos okként a Ptk. 649. § (1) bekezdés c) pontjára utalva előadták, hogy az alperes és a végrendeletet ellenjegyző dr. K.S.Z. ügyvéd az örökhagyó szellemi hanyatlását és szenilis elbutultságát kihasználva, tisztességtelen befolyással bírták rá a néhait a végintézkedésre. E befolyás nélkül az örökhagyó nyilvánvalóan nem tett volna ilyen rendelkezést, mert az éles ellentétben áll korábbi kijelentéseivel, valamint életfelfogásával, mely szerint a családi vagyont minden áron meg kell őrizni. Negyedsorban a Ptk. 631. § a) pontjában foglaltakra figyelemmel kérték megállapítani az érvénytelenséget amiatt, hogy az egyik tanú - O.né P.M. -, nem tudja egyértelműen azonosítani a végrendelkező személyét.

Kötelesrész jogcímén a leltárba vett vagyontárgyak közül természetben kérték kiadni az ingatlanokat - a 2.sz.. hrsz-ú ingatlan 3004/3364 tulajdoni illetőségét és a 1.sz.hrsz-u ingatlan 2973/20412 hányadát, valamint a (cím) alatti ingatlant -, a (1.sz. és 2.sz. cím alatti ingatlanokban lévő és a leltárba vett ingóságokat, továbbá a (cím) alatti ingatlanban leltározott ingóságok fele részét. E vagyontárgyak értékét meghaladóan kötelesrész jogcímén személyenként 9.480.666 forintra és annak 2002. május 30-tól járó törvényes mértékű késedelmi kamataira tartottak igényt.

Érvelésük szerint a kötelesrész természetbeni kiadását az indokolja, hogy a (...) házas ingatlan az I. rendű felperes által lakott, további részilletősége a tulajdonában áll, ezért az ingatlan hagyatékba tartozó része kizárólag őt illetheti meg. A másik telekingatlant és a (....) telekingatlant műveléssel hasznosítják, az ingóságok pedig olyan vagyontárgyak, amelyek a család számára különös értékkel bírnak. Ezekre mindketten igényt tartottak.

Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Az elsődleges keresettel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a megjelölt érvénytelenségi okok nem állnak fenn, a másodlagos kereset pedig a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjából következően időelőtti. Álláspontja szerint a kötelesrész hagyatéki tartozás, ezért az, mint kötelmi jogi igény, kizárólag az örökössel szemben érvényesíthető. A felperesek a végrendelet érvényességét vitatják, az örökös személyének megjelölésére, ezért csak a végleges hagyatékátadó végzésben kerülhet sor. Így e határozat meghozatala előtt a kötelesrész iránti igény sem terjeszthető elő. Amennyiben azonban a bíróság a kötelesrész kiadására irányuló kérelmet megalapozottnak ítélné, azt a Ptk. 672. § (1) bekezdése alapján pénzben rendelje kiadni.