A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27401/2018/11. számú határozata kapcsolattartás tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 33. §] Bíró: Járfás András

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.27.401/2018/11.

A bíróság ...felperesnek, ...gyámügyi szakügyintéző által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Bárdos László u. 2.) alperes ellen apai kapcsolattartás tárgyú közigazgatási jogvitával kapcsolatos közigazgatási perben - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes KE/016/24-71/2018. iktatószámú végzését az elsőfokú KE-06/GYAM/70-19/2018. iktatószámú végzésre is kiterjedően, a 2015. november 29. és 30., 2015. december 6., 13., 20., 27., 2016. január 3., 10., 14., 17., 21., és 31., 2016. február 21., 28. napján, 2016. május hónapban, 2016. november 10-28. napjáig és 2016. december 1-2. napján elmaradt Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránt előterjesztett felperesi kérelem tárgyában hozott döntés körében megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes az állam javára külön felhívásra megfizetni 15.000 Ft (tizenötezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

A fennmaradó 15.000 Ft (tizenötezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes kereseti kérelme, nyilatkozatai, az alperes védirata, a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes és ...élettársi kapcsolatából egy kiskorú gyermekük származik, a 2015. január 10. napján született .... A Győri Városi Bíróság P.20.808/2007/13. számú egyezséget jóváhagyó végzése szerint a gyermek az édesanyjánál került elhelyezésre. Az egyezségben a felek szabályozták a felperes és a gyermek között fennálló kapcsolattartási rendet is.

Az apai kapcsolattartást az illetékes, valamint a kijelölt gyámhatóságok többször újraszabályozták, illetve megváltoztatták. A kapcsolattartási rendet legutóbb a Tatabányai Járási Hivatala (I. fokú hatóság) szabályozta a KE-06/GYAM/54-19/2017. iktatószámú, 2017. március 1. napján kelt határozatában, melyet az alperes a KE/016/130-11/2017. iktatószámú, 2017. május 2. napján kelt határozatával részben megváltoztatott.

Felperes az elmaradt Skype és Viber útján történő, személyes találkozás nélkül kapcsolattartás végrehajtására több kérelmet terjesztett elő. Kérelmeiben a következő időpontokban elmaradt kapcsolattartás végrehajtását kérte: 2015. november 29. és 30., 2015. december 6., 13., 20., 27., 2016. január 3., 10., 14., 17., 21., és 31., 2016. február 21., 28. napján, 2016. május hónapban, 2016. november 10-28. napjáig és 2016. december 1-2. napján elmaradt Skype útján történő kapcsolattartás; 2015. december 24., 31. és 2016. február 25. napján elmaradt Viber útján történő kapcsolattartás.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.002/2017/58. számú, 2018. január 9. napján kelt végzése alapján indult megismételt eljárásban az I. fokú hatóság a KE-06/GYAM/70-19/2018. számú, 2018. február 9-én kelt végzésével a felperes fenti végrehajtás iránti kérelmeit elutasította.

A felperes fellebbezése alapján eljáró alperes a KE/016/24-71/2018. iktatószámú végzésével az I. fokú végzést helybenhagyta.

Rögzítette döntésében, hogy a felperes kapcsolattartás végrehajtása iránt előterjesztett kérelmeiben szereplő időpontok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal ZAC/100/809-29/2015. iktatószámú határozatával megváltoztatott Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala ZA-05C/GYH/2914-31. iktatószámú határozata volt az irányadó.

A megismételt eljárás során azonban már nem ez a fenti döntés az irányadó a kapcsolattartásra, hanem az alperes KE/016/130-11/2017. számú határozattal megváltoztatott, az I. fokú hatóság KE-06/GYAM/54-19/2017. számú határozata. Így a korábbi döntés végrehajtásának elrendelése okafogyottá vált, mivel a feleknek az új szabályozás alapján kell a kapcsolattartást gyakorolniuk. Az újabb határozat a korábbi kapcsolattartást rendező döntés helyébe lépett, vagyis a korábbi szabályozás az új szabályozás jogerőre emelkedésével hatályát vesztette, így az már nem végrehajtható. Olyan döntés végrehajtására kötelezni a felet, amely már nem irányadó, nem lehet. A 149/1997. (IX.10.) Korm.r. (Gyer.) 33.§ (4) bekezdése alapján a kapcsolattartásra már nem irányadó döntés a végrehajtási eljárás alapját nem képezheti.

Utalt arra is, hogy a Gyer. 32.§ (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az adott szülői kapcsolattartást egy időben több döntés szabályozza. Az I. fokú hatóság kapcsolattartást szabályozó döntése - visszautalva a korábbi döntésekre - magában foglalja a korábbi apai kapcsolattartást rendező döntésekben foglaltakat. A kapcsolattartást tehát nem korábbi döntések, hanem a legutóbbi döntés alapján gyakorolják a felek, hiszen ez a döntés írja elő, hogy a korábbi határozatokban foglaltak továbbra is kötelezőek a felekre nézve, de ez nem azt jelenti, hogy azok továbbra is végrehajthatóak.

Mivel a végrehajtás elrendelésének feltételei már nem állnak fenn, ezért a felperes kérelmeit az I. fokú hatóság helyesen utasította el.

A felperes fellebbezése kapcsán az ügyintézési határidő vonatkozásában utalt arra, hogy a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése a I. fokú hatósághoz 2018. január 23-án érkezett, a megismételt eljárás pedig 2018. január 24-én indult meg. A megismételt eljárás során az I. fokú hatóság a döntését 2018. február 9-én hozta meg, a 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 50.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti 60 napos határidőn belül.

Felperes fellebbezésében sérelmezte, hogy a gyámhivatal nem rendelt ki a gyermek részére eseti gyámot. A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban ügyfelek a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett szülők. A kapcsolattartásra kötelezett szülő nem a gyermek képviseletében jár el, ezért a gyermek és az édesanyja, mint törvényes képviselő közötti érdekellentét nem merült fel, így az eseti gyám kirendelésének Ptk. 4:163.§ (1)-(2) bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn.

Utalt arra is, hogy jelen I. és II. fokú hatóság az Emberi Erőforrások Minisztériuma 84-4/2016. számú kijelölést elrendelő végzése alapján járt el. A hatóság kizárólag a kapcsolattartás ügyében volt illetékes eljárni, a gyermek veszélyeztetésével kapcsolatos egyéb gyámhatósági eljárásokat sem kérelemre, sem hivatalból nem folytathat le.

Felperes keresetében - tartalma szerint - az I. és II. fokú végzés megváltoztatását és a kapcsolattartás végrehajtása elrendelését kérte.

Álláspontja szerint a hatóságnak a végrehajtás iránt előterjesztett kérelmei időpontjában hatályos jogszabályok alapján kellett volna eljárnia, nem pedig a később hatályba lépő jogszabályok szerint.

Hivatkozott arra is, hogy a végrehajtási kérelmei előterjesztése idején a kapcsolattartási rendet a VA-03C/GYH/407-27/2013., VA-06C/GYH/309-22/2014. számú és a 2015. november 10. napján kelt ZAC/100/809-29/2015. számú döntései szabályozták, nem pedig a II. fokú hatóság által alkalmazott KE-06C/GYAM/1299-35/2016. számú határozat.