BH 2003.12.500 A jobbra kanyarodó gépjármű fokozott veszéllyel járó tevékenységi körébe tartozó rendellenesség az, ha egy ott váratlanul megjelenő kutya miatt a gépkocsi vezetője másoknak kárt okozó manőverezésre kényszerül. [Ptk. 346. § (2) és (3) bek.].

D. P. az általa vezetett személygépkocsival, 1997. április 27-én, a késő esti órákban, Budakeszi belterületén, közlekedési lámpa zöld jelzésénél, jobbra kis ívben kanyarodott. Eközben a szintén zöld jelzéssel rendelkező gyalogátkelőn egy sötét színű kutya ugrott elé, aminek következtében ösztönösen balra rántotta a kormányt, és nekiütközött a piros jelzés miatt várakozó, Lancia típusú személygépkocsinak, amely a felperes tulajdona. A felperes keresetében az ebből származó kára megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 355 000 Ft kártérítést, valamint ennek 1997. április 27. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Határozatát lényegében azzal indokolta, hogy a kanyarodó gépkocsi vezetője megszegte a - kijelölt gyalogátkelőhelyen való áthaladásra vonatkozó, és a KRESZ 43. §-ában foglalt - fokozott óvatosságot, mérsékelt sebességet előíró rendelkezéseket.

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a Lada gépkocsi vezetőjének kártérítési felelősségét a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése alapján, a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályok szerint, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kell elbírálni. Rámutatott, hogy a kutya nem tekinthető gyalogosnak, ezért nem élvezheti a KRESZ 43. §-ában a gyalogosok számára meghatározott elsőbbséget sem. A kutya magatartása nem hasonlítható egy gyalogoséhoz, továbbá mérete és színe miatt nem is volt úgy észlelhető, ahogy egy gyalogos lett volna. Ezért a kár bekövetkezése egyik félnek sem róható fel, így a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése szerint mindkét károsult a saját kárát köteles viselni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és az elsőfokú ítélet helyben hagyása iránt. Ebben kifejtett jogi álláspontja szerint a Lada gépkocsi vezetőjének felróhatósága hiányában arra a szükséghelyzetben okozott kár megtérítésének a Ptk. 107. §-ában meghatározott szabályait kell alkalmazni.

Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.

A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést tartalmilag az alperes helytállási kötelezettségének téves jogi megítélésében jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].