A Budapest Környéki Törvényszék P.20920/2016/15. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 325. §, 328. §, 329. §] Bíró: Demény Attila
Kapcsolódó határozatok:
*Budapest Környéki Törvényszék P.20920/2016/15.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20321/2017/5., Kúria Pfv.22215/2017/10. (BH 2019.3.75)
***********
Budapest Környéki Törvényszék
11.P.20.920/2016/15
Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd (...) által képviselt ... (... )felperesnek - Vitári Ügyvédi Iroda (....) által képviselt .... (...) alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi
Í T É L E T E T
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5.018.283 (Ötmillió-tizennyolcezer-kétszáznyolcvanhárom) Ft. perköltséget, felmerült költségeit a felperes viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki Törvényszéken 3 példányban kell benyújtani.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség, a le nem rótt illeték, az állam által előlegezett költség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; ilyen esetekben a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ennek érdekében a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól (Pest Megyei Kormányhivatal). A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.
I n d o k o l á s
A bíróság a csatolt és beszerzett iratok, a felek nyilatkozatai és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ... egy 1996. március 27. napján kelt adásvételi szerződés alapján megvett a .... eladótól 3 db., három különböző budapesti társasház tetőszerkezetén elhelyezett fém tartószerkezetet (kiszolgáló tartozékaival) az elhelyezés lehetőségével együtt.
Az ... (bérbeadó) és az alperes (akkori nevén ....) (bérlő) között 1998. február 5. napján írásban bérleti szerződés jött létre.
1. pontja szerint: a bérbeadó 1998. április 1. napjától bérbe adja, bérlő pedig bérbe veszi a ....; ....; .... alatt lévő lakóépületek tetején található, bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező reklám-tartószerkezeteket, melynek méretei 30 x 3,5 m, 17 x 3,7 m, illetve 23 x 3,1 m.
2. pontja szerint: a bérbeadó büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a tartószerkezet kizárólagos tulajdonát képezi, melyre sem a múltban sem a jövőben semmilyen bérleti vagy egyéb hasznosítási jogot nem biztosított és nem is fog biztosítani 3. személy részére és jelen szerződés időtartamára érvényes bérleti jogviszonyban áll a Társasházzal.
A 3. pont részletezi a bérbeadó kötelezettségeit a tartószerkezetre elhelyezendő fényreklámok terveztetésére engedélyeztetésére, beszerzésére (legyártatására), felszereltetésére, üzemeltetésére vonatkozóan. Az 5.4 pont rögzíti, hogy a fényreklám (a tartószerkezetre elhelyezett fényreklám maga) a bérlő tulajdonát képezi.
A 7.1 pont részletezi a bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseket: 7.1.1 alpont szerint a bérleti díjak ÁFA nélküli összege ... 8,0 millió Ft./év; ... 4,5 millió Ft./év; ... 5,0 millió Ft/év. 7.1.3. alpontja szerint a bérlő a bérleti díj 2 évre szóló összegét a szerződés aláírását követő 10 napon belül átutalja bérbeadónak. Ez ténylegesen meg is történt.
A bérbeadó cég ... cégjegyzékszám alatt 1993/03/22-ei hatállyal került bejegyzésre; alapító tagjai a felperes és .... Önálló cégjegyzésre jogosult képviselője a bejegyzéstől a cég létezésének megszűnéséig ...; tagjai a cég létezésének megszűnéséig az alapító tagok voltak. A cég hivatalból törlési eljárás folytán 2001/09/10-ei hatállyal szűnt meg.
2000. október 24. napján keletkezett egy taggyűlési jegyzőkönyv, amely szerint a fenti társaságból a felperes és ... kilépett és belépett ... és .... Mind a kilépő, mind a belépő tagok kijelentették, hogy egymással elszámoltak, a cég ügyeivel kapcsolatban egymással szemben semmifajta követelésük igényük nincs.
... a cég ügyeivel valóban nem kívánt tovább foglalkozni, azonban az üzletrész átruházásáért a belépő tagok lényegében nem teljesítettek semmilyen ellenszolgáltatást; a belépő tagok szándéka valójában nem irányult társasági tulajdonszerzésre; az illetékes cégbíróság a 2001. 03. 13-án jogerőre emelkedett végzésével a cégváltozás bejegyzése iránti kérelmet elutasította, így a 2000. október 24. napján kelt okiratokkal célzott változás joghatályosan nem következett be.
Egy 1999. szeptember 15. napján kelt szerződés szerint a felperes 5.000.000 Ft. összegű tagi hitelt nyújtott a bérbeadó gazdasági társaságnak. Ebben a szerződésben azt rögzítették, hogy amennyiben a társaság a tagi hitelt 2003. március 15. napjáig a felperes részére visszafizetni nem tudja, akkor a bérbeadó társaság tulajdonát képező (bérbeadott) tartószerkezetek a felperes tulajdonába kerülnek.
Egy 2000. október 15. napján kelt megállapodás szerint a felperes 2000. október 15. napjával kilép a társaságból; a cég jelenlegi helyzete szerint nincs lehetőség a végkielégítés kifizetésére, ezért akként határoznak; hogy amennyiben a 2003. március 15. napján lejáró tagi hitel visszafizetéséig a végkielégítés kifizetése nem történik meg, a felperes jogosult a fényreklám tartószerkezetek bérbeadásából elmaradt hasznok törvényes úton való behajtására és saját céljaira történő felhasználására. E megállapodás 2003. március 15. napján lép érvénybe, amennyiben a tagi hitel és a végkielégítés kifizetése e határidőig nem történik meg.
Egy 2000. október 25. napján kelt megállapodás módosítás elnevezésű okiratban az előbbi megállapodást akként módosították, hogy a társaság eladja, a felperes megveszi a perbeli három tartószerkezetet; vételár fizetése helyett az egyenértékűséget úgy biztosítják, hogy a felperes végkielégítés iránti igényét kielégítettnek tekintik. Amennyiben 2003. március 15-ig a tagi hitel visszafizetése nem történik meg, a felperes jogosulttá válik a tartószerkezetek korábbi bérbeadásából elmaradt hasznok követelésére és saját célú felhasználására.
A felperes a pontosított keresetében kérte kötelezni az alperest a ... utcai tartószerkezet vonatkozásában 2000. évtől 2005. évig 23.620.000 Ft. és késedelmi kamatai, az ... utcai tartószerkezet vonatkozásában 2000. évtől 2005. évig összesen 25.810.000 Ft. és késedelmi kamatai megfizetésére, elsődlegesen bérleti díj, másodlagosan használati díj, harmadlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Beszámítási kifogást terjesztett elő 16.000.000 Ft. és 775.560 Ft. erejéig.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!