EH 2000.259 A sztrájk-jog nem korlátlan, hanem az a törvény rendelkezéseihez igazodik. Ehhez képest jogellenes a sztrájk a kollektív szerződésben foglalt megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt [1989. évi VII. tv. 3. §].

A kérelmező és a reprezentatív szakszervezetek évenként állapodtak meg a személyi alapbérek mértékéről. Az I. rendű kérelmezett 1998. december hó 16. napján, a II. rendű kérelmezett egy nappal később egyeztetést kezdeményezett a kérelmezőnél az 1999. évi bérfejlesztésről. Az egyeztetés alatt az I. rendű kérelmezett 1998. december 21. napján, a II. rendű kérelmezett december 22. napján két-két órás figyelmeztető sztrájkot tartott.

A kérelmező a figyelmeztető sztrájkok jogellenességének megállapítása iránt a munkaügyi bírósághoz fordult.

A munkaügyi bíróság a kérelemnek helyt adva végzésével megállapította, hogy a kérelmezettek felhívására 1998. december 21-én és 22-én megtartott sztrájk jogellenes volt, mert a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. (továbbiakban: Sztv.) 3. §-a szerint a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt tilos sztrájkolni. Ettől függetlenül a II. rendű kérelmezett eljárása azért is jogellenes, mert az egyeztetés alatt csak egy esetben lehet két órát meg nem haladó időben figyelmeztető sztrájkot tartani, ez pedig a második alkalom volt.

A végzés ellen a kérelmezettek fellebbeztek.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmezettek által tartott két-két órás figyelmeztető sztrájk jogszerű volt. A kérelmezőnél nem a kollektív szerződés rendelkezik a bérekről, hanem a reprezentatív szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján kiadott utasítás. A kérelmező és a reprezentatív szakszervezetek, így az I. és a II. rendű kérelmezettek a bérmegállapodást mindig december második felében kötötték meg a következő évre. Ebből következően a két figyelmeztető sztrájk nem a kollektív szerződés vagy a kollektív szerződés erejű bérmegállapodás adott évi módosítását célozta. A kérelmezettek önálló, más-más dolgozói kört felölelő szakszervezetek, egymástól függetlenül kezdeményeztek bértárgyalást, más volt a béremelési igényük. A szakszervezetek alkotmányos joga nem csorbulhat annak következtében, hogy a munkáltatónál működő másik szakszervezet már élt a figyelmeztető sztrájk lehetőségével, ezért a sztrájk jogszerűségét mindegyik kérelmezett tekintetében önállóan kell elbírálni.

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú végzés helybenhagyása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A sztrájk jogellenességével kapcsolatban az elsőfokú bíróság által kifejtetteken túlmenően hivatkozott arra, hogy a sztrájk idején három évre szóló kollektív szerződés erejű megállapodás volt hatályban, amelyben 1998. december 31. napjáig a kérelmezettek is vállalták, a munkaharc eszközeit nem alkalmazzák. A kérelmezettek a sztrájk szervezésével megsértették az Sztv. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat. A sztrájkjogot az Sztv. szerint lehet gyakorolni, a rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően alkalmazni, ezért az egyeztetés ideje alatt legfeljebb egy alkalommal tartható sztrájk, függetlenül az egyeztetésben résztvevő szakszervezetek számától.

A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.

A felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján kell dönteni [Pp. 275. § (1) bekezdés], ezért a Legfelsőbb Bíróság a nemperes eljárásban nem hivatkozott három éves megállapodást nem vette figyelembe.

Az Sztv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint jogellenes a sztrájk kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

A kérelmezőnek a reprezentatív szakszervezetekkel, így az I. és a II. rendű kérelmezettel az 1998. évi személyi alapbérekről kötött megállapodása, még ha azt a felek a kollektív szerződéstől külön is kötötték, a tartalmát tekintve kollektív szerződéses megállapodás [Mt. 30. § a) pont]. Ez a megállapodás 1998. december hó 31. napjáig volt hatályban, ezért a béremelés mértéke tekintetében, ami érintette a személyi alapbérek megállapítását, eddig az időpontig jogszerűen nem lehetett sztrájkolni. A sztrájk jogszerűsége szempontjából nincs jelentősége, hogy az a kollektív szerződéses megállapodás hatályát követő időre szóló, a kérelmezettek szempontjából kedvező megállapodás megkötését célozta.

Az Alkotmány 70/C. §-ának (2) bekezdése szerint a sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. Ebből következően a szakszervezetek sztrájk szervezésével kapcsolatos joga nem korlátlan, hanem a külön törvény, az Sztv. rendelkezéseihez igazodik.

Az Sztv. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az egyeztetés ideje alatt általában tilos a sztrájk, de egy alkalommal két órát meg nem haladó tartamban megengedett. A kivételes rendelkezés kiterjesztően nem értelmezhető, így az egyeztetésben résztvevő felek számától függetlenül csak egy esetben és legfeljebb két óra hosszat lehet figyelmeztető sztrájkot tartani. Ez nem jelenti a szakszervezeteket általában megillető sztrájkjog korlátozását, mert az egyeztetés idejére más szabályok vonatkoznak.

Ebből következően a II. rendű kérelmezett által 1998. december 22. napján tartott sztrájk az Sztv. 2. §-a (3) bekezdésének megsértése miatt is jogellenes volt.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta, mert az megfelelt a jogszabályoknak. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 408/1999. sz.)