A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20820/2021/6. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 90. § (3) bek.] Bírók: Csóka István, Felker László, Lente Sándor

A határozat elvi tartalma:

A támogatási szerződés a projekt fenntartási időszakára előírt kötelezettségeknek nem csupán a kedvezményezettnek felróható nem teljesítését minősítette szerződésszegésnek. A támogatási szerződés egyértelmű speciális szabályához képest a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó általános szabálya többlet feltételként a szerződésszegés eseteiben nem volt alkalmazható.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.820/2021/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Sirály és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Sirály Katalin ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Gyarmati Andrea kamarai jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen szerződéses jogviszony fennállásának megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. október 5. napján meghozott 64.P.20.233/2021/22. számú ítélete ellen a felperes által 23. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A cég1 mint közreműködő szervezet "pályázat címe" cím alatt pályázati felhívást tett közzé. A felhívásra a felperes pályázatot nyújtott be. A benyújtott pályázata folytán 2012. június 8-án

szám1 azonosító számon megkötött támogatási szerződés alapján a felperes egészségügyi komplexum kialakítására a projekt költségének 50%-át jelentő 140.839.623 forint erejéig vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. A támogatási szerződésben a felperes vállalta, hogy az egészségügyi komplexumot a projekt befejezésétől számított 3 évig, 2018. augusztus 27-ig - a munkahelyek számára kiterjedő indikátormutatók folyamatos megvalósulásával - fenntartja. A állami szerv1 a 2016. november 17-én hozott I. szabálytalansági döntésével megállapította, hogy a betelepülő vállalkozásokra figyelemmel a projekt nincs összhangban a kiírás céljaival, ezért elrendelte a projekttől való elállást és a támogatás teljes összegének visszakövetelését. A felperes által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla a 2018. július 11-én hozott jogerős ítéletével megállapította a támogatási szerződéstől elállás jogszerűtlenségét.

[2] Az ezt követően indult újabb szabálytalansági eljárásban a 2018. november 15-én lefolytatott rendkívüli záró utánkövetéses helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy a felperes részéről az 57 munkahely megtartására, valamint munkahelyteremtésre vonatkozó, a támogatási szerződés 7.1. e) alpont szerint minősülő két indikátor vállalása nem teljesült. Az alperes ezért a 2020. július 3-án meghozott II. szabálytalansági döntésével megállapította a szabálytalanságot, és az ÁSZF 7.3. a) pontja alapján elállt a szerződéstől. Határozatát a felperes jogorvoslati kérelmét elbíráló másodfokú hatóság helybenhagyta, az Államkincstár pedig 138.069.649 forint tőke és 18.568.804 forint kamat visszafizetésére szólította fel a felperest.

[3] A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a támogatási szerződés mint szerződéses jogviszony fennáll. Az alperes ugyanis sem jogszabály, sem a szerződés alapján nem volt jogosult elállni, mert a felperes sem a 2007-2013 programozási időszakban az közösségi alap1ból, az közösségi alap2ból és a közösségi alap3ból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 90. § (2) bekezdés a) pontját, sem az ÁSZF 7.1. e) pontját nem sértette meg, a támogatási szerződést sem szegte meg. A pályázati felhívásban megjelölt kulcsindikátorok alulteljesítése az érdekkörén kívül álló okok - az előzményi per okozta bizonytalanság, illetve a negatív munkaerőpiaci folyamatok - miatt, neki fel nem róhatóan történt. A Korm. rendelet 80. § (6) bekezdése alapján, mentesül a szerződésszegés következménye alól, mert az indikátorok nem teljesítése nem róható fel neki, illetve az érdekkörén kívül felmerült okból történt.

[4] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a keresetlevél visszautasításának lett volna helye, mert a központi koordinációs szerv döntéséhez kötve van, így a kereset lehetetlen célra irányul. Vitatta a megállapítási kereset jogszabályi előfeltételeinek fennállását. Állította, hogy a létszámtartás és munkahelyteremtés a pályázat jogosultsági feltétele volt, ezért jogszerűen állt el a támogatási szerződéstől. Az elállásra okot adó körülmény a felperes érdekkörében merült fel, az elállás joga a szerződésszegés objektív ténye alapján megillette, de a felperes szerződésszegése egyébként a felperesnek felróható is volt.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes javára 500.000.- forint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította továbbá, hogy a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a feljegyzett 1.500.000,- forint illeték az állam terhén marad.

[6] Ítéletének indokolása szerint a megállapítási kereset Pp. 172. §-ában szabályozott előfeltételei fennálltak, a támogatás visszafizetését előíró hatósági határozatra figyelemmel a felperest az alperessel szemben megillető jogvédelem szükségességére, és a jogviszony természeténél fogva a marasztalás kizártságára. A bíróság az alperes pergátló kifogását sem találta alaposnak: álláspontja szerint a felperes igényének érvényesítése bírósági útra tartozott.