32009L0081[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve ( 2009. július 13. ) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

(2009. július 13.)

a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, HATÁLY ÉS ALAPELVEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "Közös közbeszerzési szójegyzék" (Common Procurement Vocabulary, CPV): a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre alkalmazandó referencia-nómenklatúra.

2. "Szerződés": a 2004/17/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja, illetve a 2004/18/EK irányelv 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében írásban megkötött visszterhes szerződés.

3. "Építési beruházásra irányuló szerződés": olyan szerződés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése; Az "építmény" magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

4. "Árubeszerzésre irányuló szerződés": az építési beruházásokon kívüli egyéb célzatú szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy anélkül.

Azt a termékek szállítására irányuló szerződést, amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, árubeszerzésre irányuló szerződésnek kell tekinteni.

5. "Szolgáltatásra irányuló szerződés": szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződések és árubeszerzésre irányuló szerződések kivételével.

Az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra egyaránt irányuló szerződést szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét. Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a XII. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.

6. "Katonai eszközök": speciálisan katonai célokra tervezett vagy alkalmazott, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszközök.

7. "Érzékeny felszerelés", "érzékeny építési beruházás" és "érzékeny szolgáltatás": biztonsági célokat szolgáló, minősített információkat érintő, megkövetelő és/vagy tartalmazó felszerelés, építési beruházás vagy szolgáltatás.

8. "Minősített információ": átadásuk formájától, természetétől vagy módjától függetlenül minden olyan információ vagy anyag, amelyhez meghatározott biztonsági besorolási vagy védelmi szintet rendeltek, és amely az érintett tagállam nemzetbiztonsága érdekében és a tagállam hatályos törvényei, rendeletei vagy igazgatási rendelkezései szerint védelmet igényel a visszaélés, megsemmisülés, eltávolítás, nyilvánosságra hozatal, adatvesztés, illetéktelen hozzáférés, vagy bármilyen más kockázat ellen.

9. "Kormányzat": valamely tagállam vagy harmadik ország állami, regionális vagy helyi kormányzata.

10. "Válság": valamely tagállam illetve harmadik ország területén bekövetkező helyzet, amelynek során a mindennapi élet kárt okozó eseményeinek mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét és egészségét jelentősen veszélyeztető, a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő esemény zajlik le; akkor is válságról van szó, ha közeleg az ilyen kárt okozó esemény bekövetkezte; a fegyveres konfliktusok és háborúk ezen irányelv értelmében válságnak minősülnek.

11. "Keretmegállapodás": egy vagy több ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

12. "Elektronikus árverés": olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz segítségével mutatják be az új - lefelé kiigazított - árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.

13. "Vállalkozó", "szállító" és "szolgáltató": természetes vagy jogi személy, vagy közjogi jogalany, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását, illetve szolgáltatások nyújtását kínálja.

14. "Gazdasági szereplő": a vállalkozó, szállító vagy szolgáltató. E kifejezés csupán az egyszerűség kedvéért használatos.

15. "Részvételre jelentkező": a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő.

16. "Ajánlattevő": a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő.

17. "Ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő": a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek, valamint a 2004/17/EK irányelv 2. cikkében meghatározott ajánlatkérők.

18. "Központi beszerző szerv": a 2004/18/EK irányelv 1. cikk (9) bekezdésében és a 2004/17/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, vagy európai köztestület, amely

- ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek szánt árukat szerez be és/vagy szolgáltatásokat rendel meg, vagy

- ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló szerződéseket ítél oda vagy ilyen keret-megállapodásokat köt.

19. "Meghívásos eljárás": olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

20. "Tárgyalásos eljárás": olyan eljárás, amelynek során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghívja a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőket, és közülük eggyel, vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

21. "Versenypárbeszéd": olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek az alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.

Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása céljából egy szerződés akkor minősül "különösen összetettnek", ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő:

- ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy a 18. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek vagy céljainak megfelelnek, és/vagy,

- ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy pénzügyi feltételeit.

22. "Alvállalkozási szerződés": valamely szerződésre sikeresen ajánlatot tevő jelentkező és egy vagy több gazdasági szereplő között írásban, az előbbi szerződés végrehajtása érdekében megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása.

23. "Kapcsolt vállalkozás": olyan vállalkozás, amely felett a sikeres ajánlattevő akár közvetlenül akár közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a sikeres ajánlattevő jogosult felett meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve amely a sikeres ajánlattevő jogosulttal együtt egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, tulajdonjognál, pénzügyi részvételnél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. A vállalkozás meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha az valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:

- a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy

- a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy,

- a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint felét kinevezheti.

24. "Írásbeli" vagy "írásban": bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is.

25. "Elektronikus út": elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

26. "Életciklus": valamely termék összes egymást követő lehetséges életciklusa, úgy mint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás.

27. "Kutatás és fejlesztés": alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed.

28. "Civil beszerzés": a 2. cikk hatálya alá nem tartozó, nem katonai jellegű, logisztikai célú termékekre, építési beruházásokra vagy szolgáltatásokra irányuló, a 17. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megkötött szerződések.

2. cikk

Hatály

A Szerződés 30., 45., 46., 55. és 296. cikkére is figyelemmel ez az irányelv a honvédelem és a biztonság területén kötött azon szerződésekre alkalmazandó, amelyek tárgya:

a) katonai felszereléseknek, azok alkatrészeinek, összetevőinek és/vagy szerkezeteinek beszerzése;

b) érzékeny felszereléseknek, azok alkatrészeinek, összetevőinek és/vagy szerkezeteinek beszerzése;

c) az a) és b) pontban említett felszerelésekhez azok teljes életciklusa során közvetlenül kapcsolódó építési beruházásokra, árubeszerzésekre és szolgáltatásokra irányuló szerződések;

d) kifejezetten katonai célú építési beruházások vagy szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások vagy szolgáltatások.

3. cikk

Vegyes szerződések

(1) Az ezen irányelv, valamint részben a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra irányuló szerződéseket ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, feltéve, hogy az egységes szerződés odaítélését objektív érvek igazolják.

(2) Az olyan, építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra irányuló szerződéseket, amelyek részben ezen irányelv hatálya alá esnek, de a fennmaradó részük nem tartozik sem ezen irányelv, sem a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá, nem ezen irányelv alapján kell odaítélni, feltéve, hogy az egységes szerződés megkötését objektív érvek igazolják.

(3) Az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést ugyanakkor nem szabad azzal a céllal meghozni, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv hatálya alól.

4. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.

II. CÍM

A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

Gazdasági szereplők

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük. Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében; azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

6. cikk

Az ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre vonatkozó titoktartási követelmények

Ezen irányelv rendelkezéseinek - különösen az odaítélt szerződések közzétételére és a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a 30. cikk (3) bekezdésében és a 35. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések - sérelme nélkül, és az ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre irányadó nemzeti joggal, különösen pedig az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályokkal összhangban a szerződés által biztosított jogokra figyelemmel az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

7. cikk

A minősített információk védelme

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők olyan kötelezettségeket is előírhatnak a gazdasági szereplők számára, amelyek célja az általuk a pályáztatási és szerződéskötési eljárás során átadott titkos információk védelme. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők annak biztosítását is előírhatják a gazdasági szereplők számára, hogy alvállalkozóik is feleljenek meg ezen előírásoknak.

II. FEJEZET

Értékhatárok, központi beszerző szervek és kizárások

1. szakasz

Értékhatárok

8. cikk

A szerződések értékhatárai

Ezt az irányelvet olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt:

a) 443 000 EUR az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

b) 5 538 000 EUR az építési beruházásokra irányuló szerződések esetében.

9. cikk

A szerződések és keretmegállapodások becsült értékének kiszámításához használt módszerek

(1) Egy szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) A becsült értéknek a 32. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy - amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség - a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie.

(3) Az építési beruházási projektek és egy adott mennyiségű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése nem oszthatók fel azonos, vagy különböző különálló részekre az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

(4) Az építési beruházásra irányuló szerződések tekintetében, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.

(5)

a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 8. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban eltérhet ezen irányelv alkalmazásától azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 000 000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át;

b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 8. cikk a) és b) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 8. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80 000 EUR-nál kevesebb, feltéve, hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

(6) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy bérlet-adásvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

(7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke; vagy

b) az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év - amennyiben az 12 hónapnál hosszabb - folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült értéke.

A szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kivonására.

(8) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) az alábbi szolgáltatások esetében:

i. biztosítási szolgáltatások: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;

ii. tervezési szerződések: a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai;

b) a teljes árat nem tartalmazó szolgáltatási szerződések esetében:

i. határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

ii. határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.

(9) A keretmegállapodások tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

2. szakasz

Központi beszerző szervek

10. cikk

Központi beszerző szervek által odaítélt szerződések és keretmegállapodások

(1) A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhessenek meg építési beruházást, vásárolhassanak árukat és/vagy rendelhessenek meg szolgáltatásokat.

(2) Azokat az ajánlatkérő szerveket/ajánlatkérőket, amelyek az 1. cikk (18) bekezdésében említett esetekben valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelnek meg építési beruházást, vásárolnak árut és/vagy rendelnek meg szolgáltatást, úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, amennyiben:

- a központi beszerző szerv is megfelel az irányelvnek, vagy

- amennyiben a központi beszerző hatóság nem ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, akkor a szerződés odaítélésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük ezen irányelv összes rendelkezésének, az odaítélt szerződésekkel kapcsolatban a IV. címben szereplő jogorvoslati lehetőségekkel egyenrangú jogorvoslatot kell biztosítani.

3. szakasz

Kizárt szerződések

11. cikk

A kizárás alkalmazása

Az ebben a szakaszban említett szabályok, eljárások, programok, megállapodások vagy szerződések egyikét sem szabad az irányelv rendelkezéseinek megkerülésére használni.

12. cikk

Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyeket az alábbiak szabályoznak:

a) egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján sajátos eljárási szabályokat tartalmazó szerződések;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján sajátos eljárási szabályokat tartalmazó szerződések;

c) valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzést tartalmazó szerződések, illetve azok a szerződések, amelyeket ezekkel a szabályokkal összhangban valamely tagállamnak kell odaítélnie.

13. cikk

Különleges kizárások

Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

a) azokra a szerződésekre, amelyek esetében az ezen irányelv szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel;

b) hírszerzési tevékenységek céljából kötött szerződések;

c) legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve adott esetben e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződések. Ilyen, kizárólag tagállamok közötti együttműködési program létrehozása esetén a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kutatási és fejlesztési kiadások arányáról a program teljes költségéhez képest, a költségmegosztási megállapodásról, valamint adott esetben a tagállam által eszközölni szándékozott beszerzések arányáról;

d) azokra a harmadik országokban kiírt beszerzésekre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyeket a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg;

e) azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződésekre, amelyek tárgya föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

f) valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt, az alábbiakra vonatkozó szerződések:

i. katonai vagy érzékeny felszerelés szállítása;

ii. közvetlenül ezekhez a felszerelésekhez kapcsolódó építési beruházások vagy szolgáltatások; vagy

iii. kifejezetten katonai célú építési beruházások vagy szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások vagy szolgáltatások;

g) választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

h) pénzügyi szolgáltatások, a biztosítási szolgáltatások kivételével;

i) munkaviszony;

j) az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatások, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérő szervnél/ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során -, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő fizeti meg.

4. szakasz

Különös rendelkezések

14. cikk

Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik - fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt - szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre vonatkozó szabályozás

15. cikk

Az I. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

Az I. mellékletben felsorolt, a 2. cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 18-54. cikkel összhangban kell odaítélni.

16. cikk

Az II. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

Az II. mellékletben felsorolt, a 2. cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 18. cikket és a 30. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

17. cikk

Vegyes, az I. és II. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

A 2. cikk hatálya alá tartozó és az I. mellékletben és a II. mellékletben egyaránt szereplő szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 18-54. cikkel összhangban kell odaítélni, amennyiben az I. mellékletben felsorolt szolgáltatások értéke nagyobb, mint a II. mellékletben felsorolt szolgáltatásoké. Egyéb esetekben a szerződést a 18. cikkel és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban kell odaítélni.

IV. FEJEZET

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

18. cikk

Műszaki leírás

(1) A II. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban (az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a támogató dokumentumokban).

(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzés verseny előtti megnyitását.

(3) A műszaki leírásokat a közösségi joggal való összeegyeztethetőségének feltétele mellett a kötelező nemzeti műszaki előírások (a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is beleértve), valamint a tagállamok számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül az alábbi módon kell megfogalmazni:

a) vagy a III. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és - a következő fontossági sorrendben - a következőkre történő hivatkozással:

- az európai szabványokat átültető nemzeti civil szabványok,

- európai műszaki engedélyek,

- közös civil műszaki leírások,

- a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti civil szabványok,

- egyéb nemzetközi civil szabványok,

- az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek, vagy - ezek hiányában - egyéb, az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó nemzeti civil szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások,

- az iparból származó és ott széles körben elismert civil műszaki leírások, vagy

- a III. melléklet 3. pontjában meghatározott nemzeti "honvédelmi szabványok" és védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírása.

Valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie;

b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat.

E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;

d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában - az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(6) Amennyiben az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

- ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

- a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

- az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél - így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet - részt vehetett, és

- a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

(7) "Elismert szervek": e cikk alkalmazásában olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

19. cikk

Változatok

(1) Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő engedélyezheti az ajánlattevőknek több változat benyújtását.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben közli, hogy engedélyezi-e több változat benyújtását. Több változat benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

(3) A több változat benyújtását engedélyező ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Csak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

(4) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne.

20. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a szerződési dokumentációban (az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a támogató dokumentumokban). Ezek a feltételek különösen az alvállalkozói szerződéskötés kezelésére, illetve az érzékeny információknak, illetve az ellátásnak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a 21., 22. és 23. cikk értelmében megkövetelt biztonságának biztosítására vonatkozhatnak, vagy szociális és környezetvédelmi szempontok tekintetbe vételén alapulhatnak.

21. cikk

Alvállalkozás

(1) A sikeres ajánlattevő szabadon választhatja meg alvállalkozóit az összes olyan szerződésre, amelyekre nem vonatkoznak a (3) és (4) bekezdésben említett követelmények és különösen azt nem lehet tőlük megkövetelni, hogy állampolgárságuk alapján megkülönböztetést gyakoroljanak a lehetséges alvállalkozókkal szemben.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam felkérésére az alábbiakat kérheti az ajánlattevőtől:

- annak közlése, hogy a szerződésnek mekkora részét szándékozik harmadik felek felé további alvállalkozói szerződésekkel kiszervezni, hogy milyen alvállalkozókat javasol, valamint hogy milyen tárgyban javasolja további alvállalkozói szerződések megkötését, és/vagy

- tájékoztatás a szerződés teljesítése során az alvállalkozók szintjén bekövetkező változásokról.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam felkérésére előírhatja a sikeres ajánlattevő számára a III. címben szereplő rendelkezések alkalmazását a harmadik felek számára odaítélni kívánt bizonyos alvállalkozói szerződések, vagy azok mindegyike vonatkozásában.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy felkérésre kérheti a sikeres ajánlattevőtől a szerződés egy részének alvállalkozói szerződésekkel történő kiszervezését. A kiszervezést előíró ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minimális és maximális százalékos értéket tartalmazó sáv formájában közli a kiszervezendő rész arányát. A kiszervezett rész aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 30 %-át. A megadott sávnak arányosnak kell lennie a szerződés tárgyával és értékével, valamint az érintett ágazat természetével, beleértve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipari alapok vonatkozó műszaki képességeit is beleértve. A kiszervezett résznek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megjelölt értéksávba eső százalékát az ezen bekezdésben előírt kiszervezési kötelezettség teljesítésének kell tekinteni. Az ajánlattevők a szerződésnek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghatározott értékhatárt meghaladó mértékű kiszervezésére is javaslatot tehetnek. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőket, hogy pályázatukban jelöljék meg az első albekezdésben szereplő kötelezettség teljesítése érdekében kiszervezni szándékozott részt vagy részeket. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam általi követelmény alapján kérheti az ajánlattevőktől, hogy a megkövetelt arányon felül ajánlatuk mely részeit szándékoznak kiszervezni, valamint hogy eddig milyen alvállalkozókat választottak ki. A sikeres ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a III. cím rendelkezéseinek megfelelően kiszervezni rendelt aránynak megfelelő részben alvállalkozói szerződéseket ítél oda.

(5) Minden olyan esetben, amikor valamely tagállam úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elutasíthatják az ajánlattevő által a fő szerződés odaítélési eljárása folyamán vagy a sikeres ajánlattevő által a szerződés teljesítése során kiválasztott alvállalkozókat, az elutasításnak a fő szerződéssel kapcsolatban alkalmazott kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő elutasít egy alvállalkozót, írásban kell indokolnia az ajánlattevő vagy sikeres pályázó felé ebbéli döntését, amely indokolás tartalmazza, hogy szerinte az alvállalkozó miért nem felel meg a követelményeknek.

(6) A (2)-(5) bekezdésben említett követelményeket fel kell tüntetni az ajánlati felhívásban.

(7) Az (1)-(5) bekezdések nem érintik a fő gazdasági szereplő felelősségének kérdését.

22. cikk

Az információk biztonsága

Az olyan szerződések esetében, amelyek minősített információkat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződési dokumentációban (az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a támogató dokumentumokban) meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

E célból az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megkövetelheti, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:

a) kötelezettségvállalás az ajánlattevő és a már azonosított alvállalkozók részéről arra vonatkozólag, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített információ védelmét a vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási rendelkezésekkel összhangban;

b) kötelezettségvállalás az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól;

c) elegendő információt a már azonosított alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek mindegyike rendelkezik a szükséges kapacitásokkal mindazon minősített információ védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek;

d) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az alvállalkozói szerződések odaítélése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadják a c) pontban megkövetelt információkat.

A nemzeti biztonsági tanúsítványrendszerek közösségi szintű harmonizálásának hiányában a tagállamok megkövetelhetik, hogy a második albekezdésben említett intézkedések és követelmények feleljenek meg a biztonsági tanúsítványokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseiknek. A tagállamok elismerik az általuk a saját nemzeti jogukkal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, saját vizsgálatokat folytassanak és vegyenek figyelembe.

23. cikk

Az ellátás biztonsága

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződési dokumentációban (az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a támogató dokumentumokban) megállapítja az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket.

E célból az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megkövetelheti, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:

a) olyan tanúsítványok vagy dokumentumok, amelyek bizonyítják az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt;

b) az ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetése, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve e termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet;

c) tanúsítványok vagy dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést;

d) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében kapacitásokat hoz létre és/vagy tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően;

e) az ajánlattevő nemzeti hatóságaitól származó bármilyen dokumentum annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek;

f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését;

g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérő szervet/ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő hatóság/szerv irányában fennálló kötelezettségeit;

h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására.

Az ajánlattevő nem kötelezhető arra, hogy olyan kötelezettségvállalást szerezzen be valamely tagállamtól, amely korlátozza az adott tagállam azon szabadságát, hogy az engedélyező határozat meghozatalakor a vonatkozó nemzetközi és közösségi joggal összhangban saját hatályos, az exportra, a szállításra és az áthaladásra vonatkozó nemzeti engedélyezési kritériumait alkalmazza.

24. cikk

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti - vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze - azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban, településen, vagy harmadik országban hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyek az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket. Az első albekezdés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 49. cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

V. FEJEZET

Eljárások

25. cikk

Alkalmazandó eljárások

A szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza.

E szerződéseket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében ítélheti oda.

A 27. cikkben kifejezetten megjelölt körülmények között az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződéseit versenypárbeszéd segítségével is odaítélheti.

A 28. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő alkalmazhatja a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

26. cikk

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

(1) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlatnak a 47. cikkel összhangban történő meghatározása végett.

(2) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére sor került-e.

27. cikk

Versenypárbeszéd

(1) A különösen összetett szerződések esetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megítélése szerint a meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhat. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 38-46. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel. A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a párbeszédben részt vevő egyik jelentkező által javasolt megoldásokat és egyéb általa közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

(4) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

(5) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő addig folytatja a párbeszédet, amíg - szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva - meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és javíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, javítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.

(7) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a 47. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot. Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, nem torzítaná a versenyt és nem okozna diszkriminációt.

(8) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.

28. cikk

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az alábbi esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítélhet oda szerződést, ám ezen eljárás alkalmazását a 30. cikk (3) bekezdésének megfelelően a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben meg kell indokolnia:

1. építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében:

a) amennyiben meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek;

b) ha meghívásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően szabálytalan ajánlatokat nyújtottak be, vagy olyan ajánlatokat, amelyek a 5., a 19. és a 21-24. cikkekkel, valamint a II. cím VII. fejezetével összeegyeztethető nemzeti rendelkezések szerint elfogadhatatlanok, amennyiben:

i. a szerződés eredeti feltételei tekintetében nincs lényeges változás; és

ii. ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, akik, illetve amelyek teljesítik a 39-46. cikkben foglalt feltételeket, és akik, illetve amelyek ezt megelőzően meghívásos eljárásban vagy versenypárbeszéd során a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be;

c) ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel, ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is. Ez vonatkozhat például a 23. cikk második bekezdés d) pontjában említett esetekre is;

d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje - ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is - nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek betudhatók;

e) ha műszaki, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;

2. szolgáltatásra és árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

a) a 13. cikkben említettektől eltérő kutatási és fejlesztési szolgáltatások esetében;

b) a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából gyártott termékek esetében; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

3. árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

a) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

Az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor;

b) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

c) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében - különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

4. építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében:

a) a legelőször elbírált projektben vagy az eredeti szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az ilyen építési beruházást kivitelező, illetve szolgáltatást teljesítő gazdasági szereplőnek ítélik oda:

i. amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára; vagy

ii. amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.

A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b) olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda.

Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 8. cikk alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét. Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.

5. a külföldön bevetett vagy bevetendő tagállami fegyveres vagy biztonsági erőknek nyújtott légi és tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőktől köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amelyek csupán rövid ideig tudják garantálni ajánlatuk érvényességét, és ezért a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje - ideértve a 33. cikk (7) bekezdése szerinti rövidített határidőket is - nem tartható be.

29. cikk

Keretmegállapodások

(1) A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők általi megkötésének lehetőségéről.

(2) A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit a 47. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazásával kell kiválasztani. A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei. A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben. A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a hét évet, kivéve kivételes körülmények esetén, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor. Ebben az esetben az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők a 30. cikk (3) bekezdésében említett felhívásban megfelelő indoklást adnak e kivételes körülményekről. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(4) Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell, hogy legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak. A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet:

- a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy

- amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új - és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott - feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás ajánlattételhez szükséges dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével, a következő eljárással összhangban:

a) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok benyújtásához szükséges idő;

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuk az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmas marad;

d) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás ajánlattételhez szükséges dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

VI. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz

Hirdetmények közzététele

30. cikk

Hirdetmények

(1) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő - a Bizottság által közzétett vagy a VI. melléklet 2. pontjában leírt "felhasználói oldalán" általa közzétett - előzetes tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja a következőket:

a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni.

A termékcsoportot az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni;

c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket oda kíván ítélni.

Az első albekezdésben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által odaítélni kívánt szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz kapcsolódó tervet jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon. A felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények megküldésének a VI. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes eljárásával összhangban. Az első albekezdésben említett hirdetmények közzététele csak akkor kötelező, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő csökkentésének a 33. cikk (3) bekezdésében megállapított lehetőségével. Ez a bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.

(2) Az az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely egy szerződést vagy egy keretmegállapodást meghívásos eljárással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, vagy versenypárbeszédet alkalmazva kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

(3) Az az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, amely szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld a közbeszerzési eljárás eredményéről. A 29. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről. Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel (és különösen védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel), vagy sértené egy bizonyos - magán vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

31. cikk

Nem kötelező közzététel

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 32. cikkel összhangban közzétehet olyan szerződésekkel kapcsolatos hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.

32. cikk

A hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A hirdetményeknek a IV. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

(2) Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 33. cikk (7) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás alkalmazása esetén a hirdetményeket vagy telefaxon vagy a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell elküldeni. A hirdetményeket a VI. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

(3) A VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni. Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni; a 33. cikk (7) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás esetén ez az időtartam 5 nap.

(4) A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

(5) A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten vagy felhasználói oldalon nem tehető közzé. A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy a 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy felhasználói oldalon történő közzétételének időpontját. Az előzetes tájékoztató hirdetmény a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

(6) A nem a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbított hirdetmények terjedelme körülbelül 650 szóra korlátozódik.

(7) Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

(8) A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

2. szakasz

Határidők

33. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Meghívásos eljárásban, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd alkalmazása esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap. Meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő előzetes tájékoztató hirdetményt tett közzé, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés második albekezdésében szereplő minimális határideje főszabályként 36 napra csökkenthető, de semmiképpen nem lehet 22 napnál rövidebb. A határidő attól a naptól számítandó, amikor az ajánlati felhívást feladták. Az első albekezdésben említett rövidített határidők akkor megengedettek, ha az előzetes tájékoztató hirdetmény a IV. mellékletben a hirdetményre vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok a hirdetmény közzétételekor rendelkezésre állnak, és az előzetes tájékoztató hirdetményt a hirdetmény elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(4) Amennyiben a hirdetményeket - az adattovábbításnak a VI. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban - elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés első albekezdésében említett határideje hét nappal csökkenthető.

(5) Az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés második albekezdésében említett határideje öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő - a VI. melléklettel összhangban - elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés a (4) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.

(6) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok vagy további információ rendelkezésre bocsátása, bár időben kérték, a 34. cikkben említett határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(7) Meghívásos eljárás és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a következő határidőket határozhatja meg:

- a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított tizenöt nap, illetve tíz nap, ha a hirdetményt a VI. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton adták fel, és

- meghívásos eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlati felhívás időpontjától számított tíz nap.

3. szakasz

A tájékoztatás tartalma és módja

34. cikk

Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

(1) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során és a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételre, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

(2) A részvételre jelentkezőknek küldött felhívásnak tartalmaznia kell a következők valamelyikét:

- az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető, valamint az esetleges kiegészítő dokumentumok egy példányát, vagy

- az első francia bekezdésben említett dokumentumokhoz való hozzáférés módjára történő hivatkozást, amennyiben azokat a 33. cikk (5) bekezdésével összhangban elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.

(3) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és/vagy bármely kiegészítő irat a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől eltérő jogalanynál található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az említett dokumentáció megkérhető, továbbá tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

(4) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, az ismertetőre és/vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. Meghívásos vagy gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben előírt elemeken kívül a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közzétett hirdetményre való hivatkozást;

b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit. Versenypárbeszéd esetén ennek az információnak nem a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban kell szerepelnie, hanem az ajánlattételi felhívásban;

c) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket adott esetben vagy az ajánlattevők által a 38. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani a 41. és 42. cikkben megállapított eljárással összhangban;

e) a bírálati szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat bírálati szempontjainak csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető nem tartalmazza ezeket.

35. cikk

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével vagy a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntésekről, beleértve az okokat, amelyekért nem került sor egy olyan keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, amely versenyeztetésen alapuló ajánlattételi eljárás tárgyát képezte, vagy az eljárás újraindítására vonatkozó indokokat; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek - kérésre - írásban kell megadnia.

(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő - a (3) bekezdésre is figyelemmel - a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad:

a) a sikertelen részvételre jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól;

b) a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve - különösen a 18. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben - az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek, valamint a 22. és 23. cikkben említett esetekben az arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az ajánlat nem felel meg az információk és az ellátás biztonságával kapcsolatos követelményeknek;

c) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható, de elutasított ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel (és különösen védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel), vagy sértené - akár magán- vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

4. szakasz

Kommunikáció

36. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere - az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő választása szerint - történhet postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva.

(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

(3) A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő csak azután vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibilisnek kell lenniük.

(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt - az adatvédelmi kódolást is beleértve - az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezenkívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a VIII. mellékletben szereplő követelményeknek;

b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat - annak (1) bekezdésével összhangban - fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;

c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;

d) a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják a 39-44. cikkben és a 46. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.

(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a beszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;

b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

c) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek minden ilyen követelményt - a teljesítés határidejével együtt - fel kell tüntetnie a hirdetményben.

5. szakasz

Jelentések

37. cikk

A jelentések tartalma

(1) Annak megerősítése érdekében, hogy a kiválasztási eljárás átláthatóan és diszkriminációtól mentesen került lebonyolításra, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő valamennyi szerződésről és keretmegállapodásról írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve és címe és a szerződés és a keretmegállapodás tárgya és értéke;

b) a kiválasztott beszerzési eljárás;

c) versenypárbeszéd esetében az ilyen eljárás lefolytatását igazoló körülmények;

d) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a 28. cikkben említett körülmények, amelyek az eljárás alkalmazását indokolták; adott esetben a 28. cikk (3) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (4) bekezdése b) pontjának harmadik albekezdésében rögzített határidők túllépésének és a 28. cikk (4) bekezdése a) pontjának második albekezdésében szereplő 50 %-os határ túllépésének indoklása;

e) adott esetben a hét évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokai;

f) a kiválasztott részvételre jelentkezők neve és kiválasztásuk indokai;

g) az elutasított részvételre jelentkezők neve és elutasításuk indokai;

h) az ajánlatok elutasításának indokai;

i) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és - ha ismeretes - a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni;

j) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott közbeszerzési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a Bizottság kérésére közli a Bizottsággal az írásbeli jelentést vagy annak főbb jellemzőit.

VII. FEJEZET

Az eljárás menete

1. szakasz

Általános rendelkezések

38. cikk

A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

(1) A szerződéseket a 47. és a 49. cikkben megállapított feltételek alapján - a 19. cikk figyelembevételével - kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 39. vagy a 40. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 41-46. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetés-mentességi szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 41. és a 42. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől egy minimális teljesítményszint elérését. A 41. és a 42. cikkel említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie. A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

(3) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő korlátozhatja azoknak az alkalmas jelentkezőknek a számát, amelyeket ajánlattételre, illetőleg párbeszédre hív fel. Ebben az esetben:

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben közli azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, a meghívni tervezett részvételre jelentkezők minimális létszámát és, adott esetben, ezek maximális létszámát. A meghívni tervezett jelentkezők száma nem lehet alacsonyabb háromnál,

- ezt követően az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő legalább annyi részvételre jelentkezőt hív meg, amennyi az általa előre megadott minimális létszám, feltéve, hogy kellő számú megfelelő jelentkező áll rendelkezésre.

Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális képességi szintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkező vagy jelentkezők meghívásával. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy véli, hogy az alkalmas jelentkezők száma túlságosan alacsony ahhoz, hogy biztosítható legyen a tényleges verseny, elrendelheti az eljárás felfüggesztését és az eredeti hirdetmény ismételt közzétételét a 30. cikk (2) bekezdésének és a 32. cikknek megfelelően, egyben új határidőt jelölve ki a részvételi jelentkezések benyújtására. Ebben az esetben a 34. cikk értelmében az első közzétételt követően kiválasztott jelentkezők és a második közzétételt követően kiválasztott jelentkezőket egyaránt fel kell kérni az ajánlattételre. Ez a lehetőség nem sértheti az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő jogát arra, hogy törölje a folyamatban lévő eljárást, és helyette új eljárást indítson.

(4) A szerződés-odaítélési eljárás keretében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, amelyek a részvételre nem jelentkeztek, és olyan jelentkezőket, amelyek nem rendelkeznek a megkívánt képességekkel.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő él a megtárgyalandó megoldások vagy ajánlatok számának a 26. cikk (3), illetve a 27. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított bírálati szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban ennek a számnak lehetővé kell tennie a tényleges versenyt, vagyis elegendő számú megoldásnak vagy ajánlattevőnek kell maradnia.

2. szakasz

A minőségi kiválasztás kritériumai

39. cikk

A részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő személyes helyzete

(1) Ki kell zárni a beszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következőkben felsorolt egy vagy több okból jogerősen elítéltek, és erről a jogerős ítéletről az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek tudomása van:

a) a 98/733/IB együttes fellépés ( 1 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;

b) az 1997. május 26-i jogi aktus ( 2 ) 3. cikkében meghatározott korrupció, és a 2003/568/IB kerethatározat ( 3 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció miatt;

c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény ( 4 ) 1. cikke szerinti csalás miatt;

d) a 2002/475/IB kerethatározat ( 5 ) 1. és 3. cikke szerinti terrorista cselekmény vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet miatt;

e) a 2005/60/EK irányelv ( 6 ) 1. cikke szerinti pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása miatt.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg. A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek. E bekezdés alkalmazása céljából az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő szükség esetén köteles felhívni a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a (3) bekezdésben említett dokumentumokat, és amennyiben kétsége támad e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az illetékes hatóságokat is megkeresheti az érintett részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozóan általa szükségesnek tartott adatok beszerzése végett. Amennyiben az adat olyan jelentkezőre vagy ajánlattevőre vonatkozik, aki, illetve amely nem az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti államban letelepedett, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő együttműködés végett megkeresheti az illetékes hatóságokat. Tekintettel a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők letelepedése szerinti tagállam nemzeti jogára, e kérelmeknek jogi és/vagy természetes személyekre kell vonatkozniuk, beleértve adott esetben cégvezetőket és bármely olyan személyt, aki a részvételre jelentkezőnél vagy az ajánlattevőnél képviseleti, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.

(2) A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:

a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, amennyiben tevékenységét bíróság igazgatja, amennyiben a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, amennyiben üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b) csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;

c) az érintett ország jogi rendelkezései szerinti jogerős ítéletben szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény - például a védelmi és/vagy biztonsági felszerelések kivitelére vonatkozó hatályos jogszabályok megsértése - miatt elítélték;

d) súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható, például valamely korábbi beszerzési eljárás során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit;

e) bármilyen bizonyíték alapján, ideértve a védett adatforrásokat is, bebizonyosodott, hogy nem kellően megbízható a tagállam biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához;

f) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek;

g) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek;

h) az e szakaszban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

(3) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában említett esetek egyike sem áll fenn:

a) az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontja vonatkozásában, erkölcsi bizonyítvány kivonatának bemutatása, vagy ennek hiányában a származás vagy letelepedés szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;

b) a (2) bekezdés f) és g) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány.

Ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve - azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek - esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

(4) A tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelem tekintetében alkalmazandó jogot.

40. cikk

A szakmai tevékenység ellátására való megfelelés

Amennyiben a jelentkező szakmai tevékenységének gyakorlása érdekében a származás vagy székhely szerinti tagállamban köteles valamely szakmai vagy cégnyilvántartásban bejegyeztetni magát, felhívható arra, hogy igazolja az ilyen nyilvántartások egyikébe a történt bejegyzését, vagy eskü alatt nyilatkozatot tegyen, vagy hatósági bizonyítványt nyújtson be, az építési beruházásra irányuló szerződések esetében a VII. melléklet A. részében, beszerzési szerződések esetében a VII. melléklet B. részében, a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a VII. melléklet C. részében meghatározottak szerint. A VII. mellékletben található listák irányadók. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a nyilvántartásaikban bekövetkező változásokról, illetve az e listákon szereplő bizonyítási módokról.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződések odaítélésének eljárása során, amennyiben az ajánlattevőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megkívánhatja tőle, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.

E cikk nem sértheti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos közösségi jogot.

41. cikk

Gazdasági és pénzügyi kapacitás

(1) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) a mérleg vagy a mérlegkivonat bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;

c) a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ilyen forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

(2) A gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek képességére is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

(3) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a képességére.

(4) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említettek közül mely dokumentumot vagy dokumentumokat választotta ki, és milyen egyéb dokumentumot kell még benyújtani.

(5) Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

42. cikk

Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

(1) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát - az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően - főszabályként a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:

a)

i. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal. Ezeknek az igazolásoknak tartalmazniuk kell az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be. Adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújtja be ezeket az igazolásokat az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek;

ii. főszabályként az elmúlt öt évben leszállított áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és közületi vagy magán megrendelőkkel együtt. A szállítás és a szolgáltatásteljesítés bizonyítékát az alábbiak adják:

- amennyiben ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő volt a megrendelő, az illetékes hatóság által kibocsátott vagy ellenjegyzett hatósági bizonyítvány,

- amennyiben magánmegrendelőről van szó, a vevő által adott igazolás vagy - ennek hiányában - a gazdasági szereplő nyilatkozata;

b) a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről - különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről - készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;

c) a gazdasági szereplő által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása, valamint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos belső szabályzata;

d) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által - e szerv beleegyezése alapján - elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a gazdasági szereplő műszaki kapacitására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

e) építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra, valamint beállítási és üzembe helyezési műveleteket vagy szolgáltatásokat is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a gazdasági szereplő és/vagy a vállalkozás vezetőinek és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, illetve a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége;

f) építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g) az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

h) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához a gazdasági szereplő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem és/vagy ellátási források leírása - a gazdasági szereplő földrajzi elhelyezkedésének közlésével, amennyiben az az Unió területén kívül található;

i) a leszállítandó termékek tekintetében:

i. minták, leírások és/vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő kívánságára igazolni kell;

ii. hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

j) a minősített információkat felhasználó, igényelő és/vagy tartalmazó beszerződési szerződések esetében arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a részvételre jelentkező alkalmas az ilyen információknak az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő feldolgozására, tárolására és továbbítására.

A nemzeti biztonsági tanúsítványrendszerek közösségi szintű harmonizálásának hiányában a tagállamok megkövetelhetik, hogy e bizonyíték feleljen meg a biztonsági tanúsítványokról szóló nemzeti szabályozásuk vonatkozó rendelkezéseinek. A tagállamok elismerik az általuk a saját nemzeti jogukkal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, saját vizsgálatokat folytassanak és vegyenek figyelembe. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkező jelentkezőknek adott esetben további időt adhat e tanúsítvány megszerzésére. Ebben az esetben a hirdetményben jeleznie kell ezt a lehetőséget és az e célból rendelkezésre álló határidőt. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felkérheti a részvételre jelentkező tagállamának nemzetbiztonsági hatóságát vagy ezen tagállam által kijelölt biztonsági szervet, hogy ellenőrizze a szerződésteljesítés során felhasználni kívánt helységek és berendezések, és alkalmazni kívánt ipari és adminisztratív eljárások illetve információ-kezelési módok és/vagy a bevonni kívánt személyzet személyes helyzetének megfelelőségét.

(2) Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

(3) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 5. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek az alkalmasságára.

(4) A beállítási és üzembe helyezési műveleteket, valamint szolgáltatás nyújtását és/vagy építési beruházás kivitelezését is igénylő áruszállításra irányuló beszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az üzembe helyezési műveletek, illetve az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.

(5) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben szereplők közül melyeket választotta, és mely egyéb dokumentumok benyújtását kívánja meg.

(6) Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát.

43. cikk

Minőségirányítási rendszerszabványok

Ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elismerik a többi tagállamban székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb bizonyítékait is.

44. cikk

Környezetgazdálkodási szabványok

A 42. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett esetekben, ha az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

45. cikk

Kiegészítő iratok és további információ

Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a 39-44. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.

46. cikk

Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjog vagy magánjog szervezetek által végzett tanúsítás

(1) A tagállamok vagy elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy közjogi, illetve magánjogi tanúsító szervezetek által végzett tanúsítást vezethetnek be. A tagállamok az e jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítvány-kibocsátás feltételeit a 39. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdése a)-d) és h) pontjában, a 40. cikkben, a 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdése a)-i) pontjában, a 42. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 43 cikkben, és szükség szerint a 44. cikkben foglalt rendelkezésekhez igazítják. A tagállamok az említett feltételeket a 41. cikk (2) bekezdéséhez és a 42. cikk (2) bekezdéséhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik a második albekezdésben említett cikkekben megállapított minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.

(2) A hivatalos jegyzékben nyilvántartott vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez/ajánlatkérőhöz az illetékes hatóság által kibocsátott nyilvántartási igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt. Ezekben az iratokban szerepelnie kell, hogy mi alapján történt a gazdasági szereplő nyilvántartásba vétele vagy részére a tanúsítvány kiadása, és szerepelnie kell az adott jegyzékben megadott minősítésnek.

(3) Az illetékes hatóság által a hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány a többi tagállam ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői számára nem keletkeztethet az alkalmasságra vonatkozó vélelmet, kivéve a 39. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)-d) és h) pontja, a 40. cikk, a 41. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja tekintetében, valamint a 42. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, b)-g) pontja tekintetében a vállalkozók esetében, a 42. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, és b)-e), illetve i) pontja tekintetében a szállítók esetében, végül a 42. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja, b)-e) pontja és g) pontja tekintetében a szolgáltatók esetében.

(4) A hivatalos jegyzékben való nyilvántartásból, illetve a tanúsítványból kitűnő adatokat indokolás nélkül nem lehet vitatni. A szerződéskötés felajánlásakor a társadalombiztosítási járulékfizetésre és az adófizetésre vonatkozóan bármely bejegyzett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető. A többi tagállam ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezésében foglalt rendelkezéseket csak a hivatalos jegyzékkel rendelkező tagállamban letelepedett gazdasági szereplőkre alkalmazzák.

(5) Más tagállamok gazdasági szereplőinek hivatalos jegyzékbe történő bejegyzéséhez, illetve az (1) bekezdésben említett szervezetek által számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok - és mindenképpen kizárólag a 39-43. és adott esetben a 44. cikkben előírtak - követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek. Más tagállamok gazdasági szereplői azonban nem kötelezhetők ilyen bejegyzés vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.

(6) A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.

(7) Az (1) bekezdésben említett tanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az európai tanúsítási szabványoknak.

(8) Az (1) bekezdésben említett hivatalos jegyzékkel vagy tanúsító szervezettel rendelkező tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot annak a szervnek a címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.

3. szakasz

A szerződések odaítélése

47. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses beszerzési szerződés tárgyával összefüggő különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az ellátás biztonsága, az inter-operabilitás és a működési jellemzők; vagy

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.

(2) A harmadik albekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (az ajánlattételi hirdetményben és dokumentumokban, az ismertetőben és a kiegészítő iratokban). Ezeket a súlyozásokat - megfelelő maximális terjedelem megadása mellett - egy tartomány megjelölésével lehet kifejezni. Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (az ajánlattételi hirdetményben és dokumentumokban, az ismertetőben és a kiegészítő iratokban) csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

48. cikk

Elektronikus árverés alkalmazása

(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők általi alkalmazásának lehetőségéről.

(2) Hirdetmény közzétételével induló meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók. Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 29. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is. Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

- kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda, vagy

- az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(3) Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie az ajánlati felhívásban. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(4) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését. Az elfogadható ajánlatot benyújtott valamennyi ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 47. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell. A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változat tekintetében külön képletet kell meghatározni.

(6) Az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltüntetett, előre megállapított nappal és időponttal összhangban;

b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban - esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva - zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a szerződést a 47. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával, és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

49. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

(1) Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő - mielőtt elutasítja ezeket az ajánlatokat - írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit. Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(2) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

III. CÍM

AZ ALVÁLLALKOZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Sikeres ajánlattevők által odaítélt alvállalkozói szerződések, amennyiben ezek nem ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők

50. cikk

Hatály

(1) E címnek a 21. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban történő alkalmazásakor a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azon sikeres ajánlattevők, akik nem ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők, az alvállalkozói szerződések harmadik fél számára történő odaítélésekor a 51-53. cikkben meghatározott szabályokat alkalmazzák.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek harmadik félnek azok a vállalkozások, amelyek a szerződés megszerzése érdekében csoportot hoztak létre, valamint az e vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozások. Az ajánlattevő pályázatának tartalmaznia kell az ilyen vállalkozások teljes körű jegyzékét. Ezt a jegyzéket a vállalkozások közötti viszonyban bekövetkező minden későbbi változáskor frissíteni kell.

51. cikk

Alapelvek

A sikeres ajánlattevőnek átlátható módon kell eljárnia, valamint minden lehetséges alvállalkozót egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban kell részesítenie.

52. cikk

Értékhatárok és a közzététel szabályai

(1) Ha egy sikeres ajánlattevő, aki nem ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő, olyan alvállalkozói szerződést köt, amelynek héa nélküli becsült értéke a 8. cikkben meghatározott értékhatárt meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie.

(2) Az alvállalkozói hirdetménynek az V. mellékletben említett adatokat és bármilyen más, a sikeres ajánlattevő által hasznosnak ítélt adatot - szükség esetén az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő jóváhagyásával - tartalmaznia kell. Az alvállalkozói hirdetmény megszövegezését a Bizottság által a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájával összhangban kell elvégezni.

(3) Az alvállalkozói hirdetmény közzététele a 32. cikk (2)-(5) bekezdésével összhangban történik.

(4) Nincs szükség alvállalkozói hirdetményre, ha az alvállalkozói szerződés megfelel a 28. cikkben meghatározott feltételeknek.

(5) A sikeres ajánlattevők a 32. cikkel összhangban olyan alvállalkozói hirdetményeket is közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.

(6) A tagállamok rendelkezhetnek arról is, hogy a sikeres ajánlattevő a 21. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott alvállalkozói követelménynek megfelel, amennyiben az alvállalkozói szerződéseket az 51. és 53. cikkben, valamint ezen cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kötött keretmegállapodás alapján ítéli oda. Az ilyen keretmegállapodáson alapuló alvállalkozói szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. Odaítélésük csak olyan gazdasági szereplők esetében lehetséges, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei. A szerződések odaítélésekor a feleknek minden esetben a keretmegállapodás feltételeivel összhangban lévő feltételeket kell javasolniuk. A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a hét évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor. A keretmegállapodással nem lehet visszaélni a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(7) Olyan alvállalkozói szerződés esetében, amelynek héa nélküli becsült értéke a 8. cikkben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, a sikeres ajánlattevőnek az átláthatóságra és a versenyre vonatkozó szerződés elveit kell alkalmaznia.

(8) A 9. cikk vonatkozik az alvállalkozói szerződések becsült értékének kiszámítására.

53. cikk

Az alvállalkozókra vonatkozó minőségi kiválasztás kritériumai

A sikeres ajánlattevőnek az alvállalkozói hirdetményben közölnie kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által előírt minőségi kiválasztás kritériumait, illetve bármely más olyan szempontot, amelyet az alvállalkozók minőségi kiválasztásánál alkalmazni fog. Valamennyi kritériumnak objektívnek, megkülönböztetésmentesnek kell lennie és az ajánlattevő szerv/ajánlatkérő által alkalmazott szempontokkal összhangban kell lennie. A szükséges jellemzőknek az alvállalkozói szerződés tárgyával közvetlenül össze kell függeniük, illetve a teljesítményszintnek ezzel arányosnak kell lennie.

A sikeres ajánlattevőnek nem kell alvállalkozói szerződést kötnie, ha az ajánlattevő szerv/ajánlatkérő számára kielégítően bizonyítja, hogy a versenyben részt vevő semelyik alvállalkozó, illetve ajánlat sem felel meg az alvállalkozói hirdetményben közölt kritériumoknak, és ezért a sikeres ajánlattevő nem tudja teljesíteni a fő szerződésben foglalt követelményeket.

II. FEJEZET

Sikeres ajánlattevők által odaítélt alvállalkozói szerződések, amennyiben ezek ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők

54. cikk

Alkalmazandó szabályok

Amennyiben a sikeres pályázók ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők, az alvállalkozói szerződések odaítélésekor az I. és II. címben megállapított rendelkezéseknek kell megfelelniük.

IV. CÍM

A JOGORVOSLAT SORÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

55. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

(1) E címben foglalt jogorvoslati eljárások a 2. cikkben hivatkozott szerződésekre vonatkoznak, a 12. és 13. cikkben foglalt kivételek fenntartásával.

(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők határozataival szemben az 56-62. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni azon az alapon, hogy e határozatok megsértették a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az e címben a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a tagállamok által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek legyen lehetőségük jogorvoslati eljárás igénybevételére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés kárt okozott vagy okozhat.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérő szervet/ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti az 57. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy az 59. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérő szervhez/ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon. A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is. Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

56. cikk

A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 55. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a beszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó eljárásnak vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által meghozott bármely határozat végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztetését; valamint a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból; vagy

b) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján, és ha szükséges, az ügy érdemére vonatkozó végleges eljárással az a) pontban meghatározott intézkedésektől eltérő intézkedések meghozatala a megállapított jogsértés kiigazítása és az érintett érdekek elleni sérelem megakadályozása céljából; nevezetesen egy meghatározott összeg kifizetésének előírása olyan esetekben, amikor a jogsértést nem igazították ki vagy nem akadályozták meg;

A biztosított hatáskörök mindkét fenti esetben kiterjednek a jogsértés által hátrányosan érintett személyek részére történő kártérítés megítélésére.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 60. és a 61. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.

(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési idő leghamarabb az 57. cikk (2) bekezdésében és a 60. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szüneteltetési idő lejártakor szűnik meg.

(4) Ezen cikk (3) bekezdésében és az 55. cikk (6) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre - különösen a védelmi és/vagy biztonsági érdekekre - nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit. Az ideiglenes intézkedések elrendelésének mellőzéséről szóló határozat nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.

(7) A 60-62. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg. Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 55. cikk (6) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy az 57-62. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek.

(9) Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, határozataikat minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK- Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független. Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független testület határozatai az egyes tagállamok által meghatározott módon kötelező érvényűek.

(10) A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslatért felelős szervek garantálják a minősített adatokra, illetve bármely más, a felek által továbbított aktákban található adatokra vonatkozó megfelelő szintű titoktartást, valamint azt, hogy az eljárás során a védelmi és/vagy a biztonsági érdekekkel összhangban járnak el. E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott szerv legyen a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos szerződések felülvizsgálatát végző kizárólagos joghatóság. Mindenesetre a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy csak a felülvizsgálati szerveknek a minősített adatok kezelésére személy szerinti engedéllyel rendelkező tagjai vizsgálhassák meg az ilyen adatokat tartalmazó jogorvoslat iránti kérelmeket. A jogorvoslat iránti kérelmek nyilvántartása, a dokumentumok átvétele és az akták tárolása tekintetében különleges biztonsági intézkedéseket is előírhatnak. A tagállamok állapítják meg, hogy a jogorvoslati szerveknek hogyan kell összehangolniuk a minősített adatok titkosságát a védelemhez való jog tekintetében, valamint bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan szerv által nyújtott jogorvoslat esetén, amely az EK- Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, úgy kell eljárniuk, hogy az eljárás egészében megfeleljen a tisztességes eljáráshoz való jognak.

57. cikk

Szerződéskötési tilalmi időszak

(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint az 59. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 55. cikk (4) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor. Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha határozott kizárásukra még nem került sor. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye. A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően. A szerződés odaítéléséről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

- a lényeges indokok összefoglalását a 35. cikk (2) bekezdése szerint, a 35. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, és

- az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

58. cikk

Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 57. cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

a) ha ezen irányelv nem írja elő az ajánlati felhívás előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

b) ha az 57. cikk (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett pályázók;

c) a 29. cikk szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében.

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 60. és 62. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

- megsértették a 29. cikk (4) bekezdés második albekezdés második francia bekezdését, és

- a szerződés becsült értéke eléri, vagy meghaladja a 8. cikkben megállapított értékhatárokat.

59. cikk

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

Amennyiben egy tagállam előírja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes ajánlattevővel vagy pályázóval közölni kell a lényeges indokok összegzését. Az 56. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap.

60. cikk

Érvénytelenség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

a) amennyiben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy az ezen irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

b) az 55. cikk (6) bekezdésének, az 56. cikk (3) bekezdésének vagy az 57. cikk (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés az I. vagy II. cím más megsértésével is összefüggésben áll, amennyiben ez utóbbi jogsértés hatással volt a jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőnek a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire;

c) az 58. cikk c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

(2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg. A nemzeti jogszabályok előírhatják valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését, vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 61. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciók alkalmazását.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem ítélhet érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kényszerítő indokok miatt - de elsősorban a védelmi és/vagy biztonsági érdekekkel összefüggésben - fenn kell tartani a szerződés hatályát. A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők az első albekezdés szerinti valamely általános érdekkel kapcsolatos kényszerítő indoknak, ha az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna. Az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők az első albekezdés szerinti általános érdekhez kapcsolódó kényszerítő indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit. Egy szerződés általánosságban nem tekinthető érvénytelennek, ha az érvénytelenség következtében súlyosan veszélyeztetve lenne egy tagállam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági program. A fent említett esetekben a tagállamok e szankció helyett alkalmazandó, a 61. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

(4) A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését ezen irányelv megengedhetővé teszi,

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 64. cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

- a szerződés megkötésére nem az e hirdetmény kihirdetését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt került sor.

(5) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 29. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésével,

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az indokoknak az 57. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése első francia bekezdésében említett összegzésével együtt megküldte a szerződés odaítéléséről szóló döntést az érintett ajánlattevőknek, és

- a szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt a szerződés nem köthető meg.

61. cikk

Ezen cím megsértése és alternatív szankciók

(1) Az 55. cikk (6) bekezdésének, az 56. cikk (3) bekezdésének vagy az 57. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 60. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 60. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervtől/ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv - valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően - határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

(2) Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

- az ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre kiszabott bírság, vagy

- a szerződés időtartamának lerövidítése.

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő magatartását, valamint - a 60. cikk (2) bekezdésében említett esetekben - a szerződés hatályban maradásának mértékét. A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

62. cikk

Határidők

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 60. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

a) az azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő a 30. cikk (3) bekezdésének, valamint a 31. és 32. cikknek megfelelően a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt tett közzé, feltéve, hogy ez a hirdetmény tartalmazza az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő indokolását arra a határozatára vonatkozóan, miszerint a szerződést az ajánlati felhívás előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda, vagy

- az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 35. cikk (2) bekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, figyelemmel a 35. cikk (3) bekezdésére is. Ez a lehetőség az 58. cikk c) pontjában említett esetekre is vonatkozik; és

b) minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

(2) Minden más esetben, ideértve a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét - az 59. cikkre is figyelemmel - a nemzeti jog határozza meg.

63. cikk

Korrekciós mechanizmus

(1) A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során a beszerzésre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megsértették.

(2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel történő kiigazítását.

(3) A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

a) annak megerősítése, hogy a jogsértést kiigazították,

b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt meg a kiigazítás, vagy

c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy az 56. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, az 56. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.

(5) Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az új értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.

64. cikk

Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

A 60. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény - amelynek formáját a Bizottság a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el - a következő információkat tartalmazza:

a) Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve és címe;

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d) azon gazdasági szereplő neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták; valamint

e) adott esetben az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

V. CÍM

STATISZTIKAI KÖTELEZETTSÉGEK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Statisztikai kötelezettségek

Ezen irányelv alkalmazása értékelésének lehetővé tétele érdekében a tagállamok legkésőbb minden év október hónapjának 31. napjáig a 66. cikkel összhangban elkészített statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak az előző év során az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által odaítélt beszerzési szerződésekről.

66. cikk

A statisztikai jelentés tartalma

A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. Külön-külön foglalkozik az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra, illetve építési beruházásra irányuló szerződésekkel.

Az első bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni;

Ha a szerződés megkötése hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az első bekezdésben említett adatokat a 28. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.

A statisztikai jelentés tartalmát a 67. cikk (2) bekezdés szerinti tanácsadói bizottsági eljárással összhangban állapítják meg.

66a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 68. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 68. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 7 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

66b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 66a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

67. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot a 71/306/EGK határozat ( 8 ) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

68. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

(1) A 2004/17/EK irányelv értékhatárainak az említett irányelv 69. cikkében említett felülvizsgálata alkalmával a Bizottság elvégzi az ezen irányelv 8. cikkében meghatározott értékhatárok felülvizsgálatát is, következőképpen:

a) az ezen irányelv 8. cikk a) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/17/EK irányelv 16. cikkének a) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani;

b) az ezen irányelv 8. cikk b) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/17/EK irányelv 16. cikkének b) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően az első albekezdésben meghatározott értékhatárokat módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott értékhatárok felülvizsgálatára van szükség, de idő hiányában a 66a. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, és ezért rendkívül sürgős okokból szükséges, a 66b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e bekezdés értelmében elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított értékhatároknak a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékét a 2004/17/EK irányelv által előírt, az (1) bekezdésben említett értékhatároknak a 2004/17/EK irányelv 69. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint kiszámított értékéhez kell igazítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azok nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

69. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság a 67. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a) a 30. cikkben említett hirdetmények, valamint a 65. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

b) a VI. mellékletben említett adatok továbbításának és közzétételének szabályait, műszaki fejlődéssel kapcsolatos vagy közigazgatási okok miatt;

c) a VII. mellékletben szereplő nyilvántartások, nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok listája, ha a tagállamok által küldött értesítések alapján ez szükségesnek bizonyul;

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben módosítja:

a) a CPV-nómenklatúra I. és II. mellékletben szereplő hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg ezen irányelv tárgyi hatályát; valamint a hirdetményekben az említett mellékletekben felsorolt szolgáltatáskategóriákon belül a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

b) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a VIII. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.

70. cikk

A 2004/17/EK irányelv módosítása

A 2004/17/EK irányelv a következő cikkel egészül ki:

"22a. cikk

Szerződések a honvédelem és a biztonság területén

A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) hatálya alá tartozó, valamint az említett irányelv 8., 12. és 13. cikke alapján annak hatálya alól kizárt szerződésekre ez az irányelv nem alkalmazandó.

71. cikk

A 2004/18/EK irányelv módosítása

A 2004/18/EK irányelv 10. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"10. cikk

Szerződések a honvédelem és a biztonság területén

A Szerződés 296. cikkére is figyelemmel a honvédelem és a biztonság területén odaítélt közbeszerzési szerződésekre - a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK ( *2 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó szerződések kivételével - ezt az irányelvet kell alkalmazni.

Ez az irányelv a 2009/81/EK irányelv hatálya alá az említett irányelv 8., 12. és 13. cikke alapján nem tartozó szerződésekre nem alkalmazható.

72. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2011. augusztus 21-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

73. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1) A Bizottság 2012. augusztus 21-ig jelentést készít a tagállamok által ezen irányelv - különösen az irányelv 21., és 50-54. cikkének - átültetésére meghozott intézkedésekről.

(2) A Bizottság felülvizsgálja az irányelv végrehajtását, és arról 2016. augusztus 21-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Különösen azt értékeli, hogy teljesültek-e és milyen mértékben az irányelv céljai a belső piac működése, a védelmi felszerelések európai piaca és az európai védelmi technológiai és ipari bázis tekintetében, tekintettel többek között a kis- és középvállalkozások helyzetére. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kíséri.

(3) A Bizottság felülvizsgálja továbbá a 39. cikk (1) bekezdésének alkalmazását, különösen azt vizsgálva, hogy harmonizálhatók-e a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a korábban ellenük hozott bírósági ítélet(ek) miatt kizárt jelöltek vagy ajánlattevők részvételi jogai visszaállításának feltételei, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be e feltételek harmonizálása céljából.

74. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

75. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 2. és 15. cikkben említett szolgáltatások

II. MELLÉKLET

A 2. és 16. cikkben említett szolgáltatások

III. MELLÉKLET

A 18. cikkben említett egyes műszaki leírások meghatározása

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1.

a) "műszaki leírás": építési beruházásra irányuló szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékkal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési technológiákat, illetve eljárásokat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

b) "műszaki leírás": árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékkal élők számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

2. "szabvány": valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

- "nemzetközi szabvány": valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

- "európai szabvány": valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

- "nemzeti szabvány": valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. "honvédelmi szabvány": valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás;

4. "európai műszaki tanúsítvány": valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerve bocsátja ki;

5. "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

6. "műszaki referencia": európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően előállított bármely, a hivatalos szabványoktól eltérő termék.

IV. MELLÉKLET

A 30. cikkben említett hirdetményben feltüntetendő adatok

AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő országa.

2. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve.

3. A "felhasználói oldal" internet címe (URL)

4. CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve, címe, telefaxszáma és e-mail címe, valamint - ha az eltér - annak a szervnek a fent említett adatai, ahonnan további információk szerezhetők be, továbbá, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szervezetek fent említett adatai (pl. a megfelelő kormányzati weboldal), ahonnan az adózásnak, a környezetvédelemnek, a munkavédelemnek és a munkafeltételeknek a szerződés teljesítési helyén alkalmazandó általános szabályozására vonatkozóan információk szerezhetők be.

2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

3. Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében: az építési beruházás jellege és terjedelme, valamint a kivitelezés helye; amennyiben az építmény több részre oszlik, e részek alapvető jellemzői az építményre történő hivatkozással; ha ismert, a tervezett beruházás költségeinek becsült nagyságrendje; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

Az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében: a szállítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; a CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási számok. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében: a tervezett megrendelések összértéke az egyes szolgáltatási kategóriákban; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

4. A szerződésre vagy szerződésekre vonatkozó odaítélési eljárás tervezett kezdőnapja, a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében kategóriánként megadva.

5. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó.

6. Adott esetben egyéb információk.

7. A hirdetmény feladásának időpontja, vagy az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

AJÁNLATI FELHÍVÁS

Meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd:

1. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe.

2. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

3.

a) A választott odaítélési eljárás;

b) adott esetben, a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása (meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében);

c) adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó;

d) adott esetben elektronikus árverés lefolytatása.

4. A szerződés formája.

5. Az építési beruházás kivitelezésének, az áruszállítás teljesítésének, illetve a szolgáltatás teljesítésének a helye.

6.

a) Építési beruházásra irányuló szerződések:

- az építési beruházás jellege és terjedelme, az építmény általános jellege. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő munkálatokra vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Amennyiben az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

- az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja,

- keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beruházásnak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

b) Árubeszerzésre irányuló szerződések:

- a szállítandó áruk jellege, különösen annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A szállítandó áruk mennyisége, különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő beszerzésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

- az egy adott időtartam folyamán rendszeres vagy megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, amennyiben ismert, a tervezett árubeszerzésekre irányuló, egymást követő szerződések ütemezését,

- keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beszerzéseknek a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések:

- a szolgáltatás kategóriája és megnevezése. CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A teljesítendő szolgáltatások mennyisége. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő megrendelésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Az egy adott időtartam folyamán megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, ha ismert, a tervezett szolgáltatásokra irányuló, későbbi szerződések tervezett ütemezését. Keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is,

- annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás,

- annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

7. Amennyiben a szerződés több részre oszlik, tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. Változatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

8. Többváltozatú ajánlatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

9. Adott esetben annak megjelölése, hogy a szerződés teljes értékének mekkora hányadát kell harmadik feleknek pályáztatás útján kiszervezni (21. cikk (4) bekezdés).

10. Ha alkalmazandó, az alvállalkozók személyes helyzetére vonatkozó, adott esetben azok kizárásához vezető kiválasztási szempontok, továbbá azok a kért adatok, amelyek alapján bizonyítható, hogy az adott alvállalkozók esetében nem áll fenn kizáró ok. Az alvállalkozóktól minimálisan megkövetelt gazdasági és műszaki alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és formai követelmények. Az adott esetben megkövetelt kapacitások minimális szintje.

11. Az építési beruházás/árubeszerzés/szolgáltatásnyújtás teljesítésének határideje, vagy az építési beruházásra/árubeszerzésre/szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama; Amennyiben lehetséges, az építési beruházás teljesítésének megkezdésére, vagy az árubeszerzés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésének megkezdésére vonatkozó határidő.

12. Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különös feltételek.

13.

a) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell;

c) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

14. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

15. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

16. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

17. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó, adott esetben azok kizárásához vezető kiválasztási szempontok, továbbá azok a szükséges adatok, amelyek alapján bizonyítható, hogy adott gazdasági szereplők esetében nem áll fenn kizáró ok. Kiválasztási szempontok, a gazdasági szereplőtől minimálisan megkövetelt gazdasági és műszaki alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és formai követelmények. Az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei.

18. Keretmegállapodás esetében: a megállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszáma és - adott esetben - létszámának javasolt maximuma, valamint a keretmegállapodás előírt időtartama.

19. A versenypárbeszéd és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében adott esetben fel kell tüntetni, ha szakaszos eljárás igénybevételére kerül sor annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megvitatandó megoldások, illetve a megtárgyalandó ajánlatok számát.

20. Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd esetében, amennyiben az ajánlattételre, illetve a párbeszédben való részvételre, vagy tárgyalásra felhívott jelentkezők létszáma csökkentésének lehetőségével élnek: a jelentkezők létszámának minimuma és - adott esetben - javasolt maximuma, továbbá azok az objektív szempontok, amelyek alapján e jelentkezői létszámot megállapítják.

21. A szerződés odaítélésének a 47. cikkben említett szempontjai: a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", illetve a "gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat". Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat és azok súlyozását vagy csökkenő fontossági sorrendben fel kell sorolni a szempontokat, amennyiben nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve - versenypárbeszéd esetében - az ismertetőben.

22. Adott esetben az előzetes tájékoztató közzétételének időpontja(i), a közzétételre vonatkozóan a VI. mellékletben említett műszaki leírásokkal összhangban, illetve ilyen közzététel hiányában az erről szóló nyilatkozat.

23. A hirdetmény feladásának időpontja.

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő neve és címe.

2. A választott szerződés-odaítélési eljárás. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás (28. cikk) esetén, indokolás. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések:

3. építési beruházásra irányuló szerződések: a szolgáltatások jellege és terjedelme.

Árubeszerzésre irányuló szerződések: a szállítandó áruk jellege és mennyisége, adott esetben szállítónként; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések: a szolgáltatás kategóriája és megnevezése; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám; a megrendelt szolgáltatás mennyisége.

4. A szerződés odaítélésének időpontja.

5. Szerződés-odaítélési szempontok.

6. A beérkezett ajánlatok száma.

7. A nyertes gazdasági szereplők neve és címe.

8. A kifizetett ár vagy ártartomány (minimum/maximum).

9. Az elfogadott ajánlat(ok) értéke vagy a szerződés odaítélésekor figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat.

10. Adott esetben, a szerződés azon része, amelynek teljesítésére harmadik személyekkel fognak szerződést kötni, és annak értéke.

11. Adott esetben a hét évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokai.

12. Az ajánlattételi felhívás VI. mellékletben említett, közzétételre vonatkozó műszaki leírásokkal összhangban történő közzétételének időpontja.

13. A hirdetmény feladásának időpontja.

V. MELLÉKLET

Az 52. cikkben említett alvállalkozói hirdetményben feltüntetendő adatok

1. A sikeres ajánlattevő neve, faxszáma, és e-mail címe, valamint - amennyiben eltérő - a további információk kérése esetén használható név, cím, fax-szám és e-mail cím.

2.

a) az építési beruházás kivitelezésének, az áruszállítás teljesítésének, illetve a szolgáltatás teljesítésének a helye.

b) az építési beruházás jellege, a munka mennyisége és terjedelme, a munkák általános jellege; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok);

c) a szállítandó áruk jellege, annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok);

d) a szolgáltatás kategóriája és megnevezése; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

3. Adott esetben a kikötött teljesítési határidő.

4. Annak a szervnek a neve és címe, amelytől az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő iratok beszerezhetők.

5.

a) A részvételi jelentkezések és/vagy az ajánlatok beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell;

c) a jelentkezések/ajánlatok nyelve(i).

6. A kikötött óvadék és biztosítékok.

7. Az alvállalkozó személyes helyzetére vagy ajánlatának értékelésére vonatkozó azon objektív kritériumok, amelyeket az alvállalkozók kiválasztása során figyelembe vesznek.

8. Egyéb információk.

9. A hirdetmény feladásának időpontja.

VI. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. Hirdetmények közzététele

a) A 30. és 52. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek/ajánlatkérőknek vagy a sikeres ajánlattevőknek el kell küldeniük a 32. cikkben említett formátumban az Európai Unió Kiadóhivatalának. A 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a 2. pont szerinti felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében is, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az említett formátumot kell használni.

A 30. és 52. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatalának, illetve - a felhasználói oldalon a 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint közzétett előzetes tájékoztató esetében - az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő teszi közzé. Ezen túlmenően az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő ezeket az információkat az interneten, a 2. pontban említett "felhasználói oldalon" is közzétehetik.

b) Az Európai Unió Kiadóhivatalának a 32. cikk (8) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek.

2. Kiegészítő információk közzététele

A felhasználói oldal tartalmazhat a 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a "http://simap.europa.eu" internetcímen érhető el.

VII. MELLÉKLET

NYILVÁNTARTÁSOK ( 9 )

A. RÉSZ

Építési beruházásra irányuló szerződések

Az egyes tagállamok szakmai nyilvántartásai, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce"/"Handelsregister",

- Bulgáriában a "Търговски регистър",

- Csehországban az "obchodní rejstřík",

- Dániában az "Erhvervs- og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister" és a "Handwerksrolle",

- Észtországban a "Registrite ja Infosüsteemide Keskus",

- Írországban a vállalkozótól a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Görögországban a Környezetvédelmi, Területrendezési és Közmunkaügyi Minisztérium (Υ.ΠΕ.ΧΩ.Δ.Ε) által vezetett "Μητρώο Εργοληπτικών Επιχειρήσεων - MEΕΠ",

- Spanyolországban a "Registro Oficial de Licitadores y Empresas Clasificadas del Estado",

- Franciaországban a "Registre du commerce et des sociétés" és a "Répertoire des métiers",

- Horvátországban a "Sudski registar trgovačkih društava u Republici Hrvatskoj" és az "Obrtni registar Republike Hrvatske",

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato",

- Cipruson a Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors Law szerint a szállítótól a "Council for the Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors (Συμβούλιο Εγγραφήςκαι Ελέγχου Εργοληπτών Οικοδομικών και Τεχνικών Έργων)" által kiállított hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető,

- Lettországban az "Uzņēmumu reģistrs" ("Cégnyilvántartás"),

- Litvániában a "Juridinių asmenų registras",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Magyarországon a "Cégnyilvántartás" és az "egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása",

- Máltán a vállalkozótól a "numru ta' registrazzjoni tat-Taxxa tal-Valur Miżjud (VAT) u n-numru tal-licenzja ta' kummerc" bemutatását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister" és a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Lengyelországban a "Krajowy Rejestr Sądowy" (nemzeti cégnyilvántartó hivatal),

- Portugáliában az "Instituto da Construção e do Imobiliário" (INCI),

- Romániában a "Registrul Comerțului",

- Szlovéniában a "Sodni register" és az "obrtni register",

- Szlovákiában az "Obchodný register",

- Finnországban a "Kaupparekisteri/Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a vállalkozótól a "Registrar of Companies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

B. RÉSZ

Árubeszerzésre irányuló szerződések

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce"/"Handelsregister",

- Bulgáriában a "Търговски регистър",

- Csehországban az "obchodní rejstřík",

- Dániában az "Erhvervs- og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister" és a "Handwerksrolle",

- Észtországban a "Registrite ja Infosüsteemide Keskus",

- Görögországban a "Βιοτεχνικό ή Εμπορικό ή Βιομηχανικό Επιμελητήριο" és a "Μητρώο Κατασκευαστών Αμυντικού Υλικού",

- Spanyolországban a "Registro Mercantil" illetve - a be nem jegyzett személyek esetében - olyan hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja,

- Franciaországban a "Registre du commerce et des sociétés" és a "Répertoire des métiers",

- Horvátországban a "Sudski registar trgovačkih društava u Republici Hrvatskoj" és az "Obrtni registar Republike Hrvatske",

- Írországban a szállítótól a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato" és a "Registro delle Commissioni provinciali per l'artigianato",

- Cipruson a szállítótól a "Registrar of Companies and Official Receiver (Έφορος Εταιρειών και Επίσημος Παραλήπτης)" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Lettországban az "Uzņēmumu reģistrs" ("Cégnyilvántartás"),

- Litvániában a "Juridinių asmenų registras",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Magyarországon a "Cégnyilvántartás" és az "egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása",

- Máltán a szállítóktól a "numru ta' registrazzjoni tat-Taxxa tal-Valur Miżjud (VAT) u n-numru tal-licenzja ta' kummerc" bemutatását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister" és a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Lengyelországban a "Krajowy Rejestr Sądowy" (nemzeti cégnyilvántartó hivatal),

- Portugáliában a "Registo nacional das Pessoas Colectivas",

- Romániában a "Registrul Comerțului",

- Szlovéniában a "Sodni register" és az "obrtni register",

- Szlovákiában az "Obchodný register",

- Finnországban a "Kaupparekisteri/Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a vállalkozótól a "Registrar of Companies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

C. RÉSZ

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a "Registre du commerce/Handelsregister" és az "Ordres professionnels -/Beroepsorden",

- Bulgáriában a "Търговски регистър",

- Csehországban az "obchodní rejstřík",

- Dániában az "Erhvervs- og Selskabsstyrelsen",

- Németországban a "Handelsregister", a "Handwerksrolle", a "Vereinsregister", a "Partnerschaftsregister" és a "Mitgliedsverzeichnisse der Berufskammern der Länder",

- Észtországban a "Registrite ja Infosüsteemide Keskus",

- Írországban a szolgáltatótól a "Registrar of Companies" vagy a "Registrar of Friendly Societies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Görögországban a szolgáltatótól jegyző előtt és eskü alatt tett nyilatkozatot kérhetnek az adott szakma gyakorlására vonatkozóan; a hatályos nemzeti jogszabályok által előírt esetekben, az I mellékletben említett kutatási szolgáltatások nyújtása tekintetében a "Μητρώο Μελετητών" szakmai nyilvántartás és a "Μητρώο Γραφείων Μελετών",

- Spanyolországban a "Registro Oficial de Licitadores y Empresas Clasificadas del Estado",

- Franciaországban a "Registre du commerce et des sociétés" és a "Répertoire des métiers",

- Horvátországban a "Sudski registar trgovačkih društava u Republici Hrvatskoj" és az "Obrtni registar Republike Hrvatske",

- Olaszországban a "Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato", a "Registro delle commissioni provinciali per l'artigianato" és a "Consiglio nazionale degli ordini professionali",

- Cipruson a szolgáltatásnyújtótól a "Registrar of Companies and Official Receiver (Έφορος Εταιρειών και Επίσημος Παραλήπτης)" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Lettországban az "Uzņēmumu reģistrs" ("Cégnyilvántartás"),

- Litvániában a "Juridinių asmenų registras",

- Luxemburgban a "Registre aux firmes" és a "Rôle de la chambre des métiers",

- Magyarországon a "Cégnyilvántartás", az "egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása", egyes "szakmai kamarák nyilvántartása" illetve, egyes tevékenységek esetében hatósági igazolás arról, hogy az érintett személy rendelkezik a kérdéses kereskedelmi tevékenység illetve szakma gyakorlásához szükséges engedéllyel,

- Máltán a szolgáltatásnyújtótól a "numru ta' registrazzjoni tat-Taxxa tal-Valur Miżjud (VAT) u n-numru tal-licenzja ta' kummerc" bemutatását, illetve - partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a "Handelsregister",

- Ausztriában a "Firmenbuch", a "Gewerberegister" és a "Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern",

- Lengyelországban a "Krajowy Rejestr Sądowy" (nemzeti cégnyilvántartó hivatal),

- Portugáliában a "Registo nacional das Pessoas Colectivas",

- Romániában a "Registrul Comerțului",

- Szlovéniában a "Sodni register" és az "obrtni register",

- Szlovákiában az "Obchodný register",

- Finnországban a "Kaupparekisteri"/"Handelsregistret",

- Svédországban az "aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren",

- az Egyesült Királyságban a szolgáltatótól a "Registrar of Companies" által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

VIII. MELLÉKLET

Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő átvételéhez szükséges eszközöknek - műszakilag és megfelelő eljárások segítségével - biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az 1999/93/EK irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek;

b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

f) a szerződés-odaítélési eljárás vagy a pályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

( 1 ) Együttes fellépés (1998. december 21.), amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján fogadott el az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (HL L 351., 1998.12.29., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 1997. május 26-i jogi aktusa az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke 2. pontjának c) pontja alapján a Európai Közösségek tisztviselőnek vagy az Európai Unió tagállamai tisztviselőnek ebvonásával folytatott korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményről (HL C 195., 1997.6.25., 1. o.).

( 3 ) A Tanács kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

( 4 ) HL C 316., 1995.11.27., 49. o.

( 5 ) A Tanács2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

( 7 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 8 ) HL L 185., 1971.8.16., 15. o.

( *1 ) HL L 217., 2009.8.20., 76. o. "

( *2 ) HL L 217., 2009.8.20., 76. o. "

( 9 ) A 40. cikk alkalmazásában "nyilvántartások" alatt az e mellékletben felsorolt nyilvántartások, illetve - amennyiben nemzeti szinten módosításokat hajtanának végre - az ezek helyébe lépő egyéb nyilvántartások értendők. Ez a melléklet tájékoztató jellegű, nem befolyásolja a nyilvántartásoknak a letelepedés szabadságáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló közösségi jogszabállyal való összeegyeztethetőségét.