31999R0574[1]

A Tanács 574/1999/EK rendelete (1999. március 12.) a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak meghatározásáról

A Tanács 574/1999/EK rendelete

(1999. március 12.)

a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100.c. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

(1) mivel a Szerződés 100c. cikke értelmében a Tanácsnak kell meghatároznia azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek a tagállamok külső határainak átlépésekor;

(2) mivel az e rendelet mellékletében szereplő közös lista létrehozása fontos lépést jelent a vízumpolitika összehangolása terén; mivel a Szerződés 7a. cikkének második albekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a belső piac belső határok nélküli térséget jelent, amelyben, többek között, a személyek szabad mozgása a Szerződés rendelkezései szerint biztosított; mivel a vízumpolitika összehangolásának egyéb részleteit, ideértve a vízumkiadás feltételeit is, megfelelő keretben kell meghatározni;

(3) mivel az említett közös lista létrehozása során a biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatokat elsődleges szempontként kell figyelembe venni; mivel emellett a tagállamok harmadik országokkal való nemzetközi kapcsolatai is szerepet játszanak;

(4) mivel a tagállamoknak megfelelő kereteken belül kell meghatározni azt az elvet, miszerint egy tagállam nem követelhet vízumot a határait átlépni szándékozó személytől, ha az illető rendelkezik egy másik tagállam által kiadott olyan vízummal, amely megfelel a vízumok kiadására vonatkozó egyeztetett feltételeknek és amely az egész Közösség területén érvényes, illetve ha az illető rendelkezik az egyik tagállam által kiadott megfelelő engedéllyel;

(5) mivel ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat annak meghatározásában, hogy a harmadik országok állampolgárai, akik jogszerűen tartózkodnak területükön, milyen feltételek mellett térhetnek vissza oda, ha engedélyük érvényességi ideje alatt elhagyták az Unió tagállamainak területét;

(6) mivel kivételre okot adó olyan különleges esetekben, amikor főszabály szerint vízumkötelezettség áll fenn, a tagállamok a nemzetközi jog szabályai vagy a szokásjog értelmében a személyek bizonyos kategóriáit e kötelezettség alól felmenthetik;

(7) mivel a nemzeti jogszabályok eltérnek a hontalan személyek, az elismert menekültek és olyan személyek esetében, akik útlevelét vagy útiokmányait olyan területi egység vagy hatóság állította ki, amelyet államként nem minden tagállam ismer el, a tagállamok határozhatnak a személyek e körére vonatkozó vízumkötelezettségről, amennyiben az adott területi egység vagy hatóság a fent említett közös listán nem szerepel;

(8) mivel új egységek listára történő felvételekor szükséges figyelembe venni az ügy diplomáciai kihatásait, valamint az Európai Unió által az üggyel kapcsolatban elfogadott iránymutatásokat; mivel egy harmadik ország felvétele a listára az adott ország nemzetközi jogállását semmiben nem érinti;

(9) mivel fokozatosan kell meghatározni azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek; mivel a tagállamok folyamatosan törekszenek arra, hogy összehangolják a listán nem szereplő harmadik országokkal kapcsolatos vízumpolitikájukat; mivel e rendelkezések nem sérthetik a személyeknek a Szerződés 7a. cikkében meghatározott szabad mozgását; mivel a Bizottságnak 2001 első felében jelentést kell készítenie az összehangolás állásáról;

(10) mivel annak érdekében, hogy a rendszer átláthatóságát és az érintett személyek tájékoztatását biztosítsák, a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket e rendelet értelmében megtesznek; mivel ugyanezen okok miatt az említett információkat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is közzé kell tenni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A mellékletben található közös listán szereplő harmadik országok állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek.

(2) Azon országok állampolgárai, amelyek a közös listán szereplő országokból jöttek létre, az (1) bekezdés hatálya alá esnek, amíg a Tanács a Szerződés vonatkozó rendelkezésében meghatározott eljárás szerint másképpen nem határoz.

2. cikk

(1) A tagállamok határoznak arról, hogy a közös listán nem szereplő harmadik országok állampolgárai tekintetében vízumkötelezettséget írnak-e elő.

(2) A tagállamok határoznak arról, hogy a hontalan személyek és az elismert menekültek tekintetében vízumkötelezettséget írnak-e elő.

(3) A tagállamok határoznak arról, hogy azon személyek tekintetében, akiknek útlevelét vagy útiokmányát olyan területi egység vagy hatóság állította ki, amelyet államként nem minden tagállam ismer el, és az adott területi egység vagy hatóság nem szerepel a közös listán, vízumkötelezettséget írnak-e elő.

(4) E rendelet hatálybalépésétől számított 10 munkanapon belül a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében megtett intézkedéseikről. Az (1) bekezdés értelmében megtett minden további intézkedésről öt munkanapon belül szintén tájékoztatást adnak.

A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában tájékoztatásul közzéteszi az e bekezdés értelmében közölt intézkedéseket és azok naprakész módosításait.

3. cikk

2001 első félévében a Bizottság jelentést készít a tagállamoknak a közös listán nem szereplő harmadik országokkal kapcsolatos vízumpolitikája összehangolásának állásáról, és adott esetben további, a Szerződésben megállapított harmonizációs cél elérése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat nyújt be a Tanácsnak.

4. cikk

(1) Egy tagállam harmadik országoknak az 1. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében vízumkötelezettség alá eső állampolgárai vonatkozásában e kötelezettség alól kivételeket határozhat meg. Ez különösen a polgári repülés és hajózás személyzetére, a segély- vagy mentőrepülés személyzetére és kiszolgáló személyzetére, illetve katasztrófa vagy baleset esetén a segítőkre, valamint a diplomata-, szolgálati és egyéb hivatalos útlevelek birtokosaira vonatkozik.

(2) A 2. cikk (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

5. cikk

E rendelet alkalmazásában a "vízum" egy tagállam kiadott engedély vagy egy tagállam által hozott határozat, amely a tagállam területére a következők céljából történő beutazáshoz szükséges:

- az illető tagállam vagy több tagállam területén való, legfeljebb összesen három hónaposra tervezett tartózkodás,

- az illető tagállam vagy több tagállam területén történő átutazás, kivéve a tagállamok repülőtereinek nemzetközi zónáin keresztül történő átutazást és az egyazon tagállam repülőterei közötti transzfert.

6. cikk

Ez a rendelet nem érinti az egyes tagállamok közötti, a közös lista országain túlmenő további harmonizációt, amely során meghatározzák azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai a külső határaik átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. március 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

O. Schily

[1] HL C 11., 1994.1.15., 15. o.

[2] HL C 128., 1994.5.9., 350. o. és az Európai Parlament 1999. február 10-i véleménye (még nem jelent meg a Hivatalos Lapban).

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT KÖZÖS LISTA

I. ÁLLAMOK

Afganisztán Albánia Algéria Angola Azerbajdzsán Bahrein Banglades Belarusz Benin Bhután Bissau-Guinea Bulgária Burkina Faso Burma/Mianmar Burundi Comore-szigetek Csád Dominikai Köztársaság Dzsibuti Egyenlítői-Guinea Egyesült Arab Emírségek Egyiptom Elefántcsontpart Eritrea Etiópia Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Gabon Gambia Ghána Grúzia Guinea Guyana Haiti | India Indonézia Irak Irán Jemen Jordánia Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró) Kambodzsa Kamerun Katar Kazahsztán Kína Kirgizisztán Kongó Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Korea Közép-afrikai Köztársaság Kuba Kuvait Laosz Libanon Libéria Líbia Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Madagaszkár Maldív-szigetek Mali Marokkó Mauritánia Mauritius Moldova Mongólia Mozambik Nepál | Niger Nigéria Omán Oroszország Örményország Pakisztán Pápua Új-Guinea Peru Románia Ruanda São Tomé és Príncipe Sierra Leone Srí Lanka Suriname Szaúd-Arábia Szenegál Szíria Szomália Szudán Tádzsikisztán Tanzánia Thaiföld Togo Törökország Tunézia Türkmenisztán Uganda Ukrajna Üzbegisztán Vietnám Zambia Zöld-foki-szigetek |

II. TERÜLETI EGYSÉGEK ÉS HATÓSÁGOK, AMELYEKET ÁLLAMKÉNT NEM MINDEN TAGÁLLAM ISMER EL

Tajvan

--------------------------------------------------