A Fővárosi Törvényszék M.70245/2023/25. számú határozata. Bírók: Antal Mihályné, Guba Veronika Rita, Pergerné Vámosi Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék M.70245/2023/25.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31186/2023/8., Kúria Mfv.10044/2024/6. (BH 2024.11.272)

***********

Fővárosi Törvényszék 2

11.M.70.245/2023/25-I

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

11.M.70.245/2023/25.

A bíróság a dr. Sallai Károly ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe1; eljáró ügyvéd dr. Sz. Szabó Sándor) által képviselt alperes (alperes címe) alperessel szemben rendkívüli munkavégzés ellenértéke iránt indított munkaügyi perében meghozta a következő

ÍTÉLETET :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek rendkívüli munkavégzés díjazása címén 76.920,- (azaz hetvenhatezer-kilencszázhúsz) forintot és ezen tőkeösszeg után 2018. július 27. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.132,- (azaz negyvenötezer-százharminckét) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 47.324,- (azaz negyvenhétezer-háromszázhuszonnégy) forint és az alperest, hogy 4.680,- (azaz négyezer-hatszáznyolcvan) forint eljárási illetéket az esedékesség napjáig fizessenek meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú számlájára. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál elektronikus úton kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjeszteni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

INDOKOLÁS

Tényállás

[1] A bíróság a tényállást a felek perfelvételi és egyéb nyilatkozatai, a felperes személyes előadása és a becsatolt okiratok alapján az alábbiak szerint állapította meg.

[2] Felperes - aki a Szakszervezet elnöke - a perbeli időszakban (2018. január 1-jétől 2018. november 30-ig) az alperesnél mozdonyvezető munkakörben dolgozott a hatályban lévő kollektív szerződés 46. § j) pontja szerinti vezényelt vontatási utazói munkarendben, havi munkaidőkeretben. Felperes feljelentkezési helye a telephely1 telephelyen volt, határon átnyúló interoperábilis szolgálatot nem látott el.

[3] A kollektív szerződés rendelkezéseinek megfelelően az alperes a munkaidő-beosztást (tervvezénylést) egy hónapra előre, mindig a tárgyhónapot megelőző hónap 23. napjáig közölte a felperessel, melyben egyebek mellett feltüntette, hogy a felperes mely napokon volt munkavégzésre beosztva, a munkavégzés kezdő és befejező időpontját, azokat a napokat, amikor a felperes szabadságon volt, a munkaidő-kedvezménnyel érintett napokat, valamint a kollektív szerződés 47. § 2. pontja alapján kijelölte a heti pihenőidő kezdetét és végét. Az eredetileg közölt tervvezényléshez képest a tényleges munkaidő-beosztás utóbb eltérhetett. A végleges munkaidő-beosztást mindig a tényvezénylés tartalmazta azzal, hogy esetenként még ehhez képest is történtek eltérések a munkavégzésben, melyet az alperes rendkívüli munkavégzésként számolt el az időkimutatásban, majd a bérjegyzékeken külön ekként is tüntette fel és fizette meg.

[4] A munkaidő-kedvezmények igénybevételének rendjét az utasítás száma vezérigazgatói utasítás tartalmazta. Ennek 4.2. pontja értelmében a munkaidő-kedvezmény időtartama abban az esetben, ha a közvetkező havi vezénylés elkészítésének időpontjáig bejelentették 8 óra, a vezénylés elkészültét követően pedig a kikérés miatt ténylegesen nem teljesített, de a vezénylésben szereplő szolgálat időtartama volt. A tényvezénylésekben ettől függetlenül rendre 24 órával szerepelt a szakszervezeti és üzemi tanácsi munkaidő-kedvezmény.

[1] A vezénylésben szerepeltek olyan napok, melyekre az alperes nem osztott be munkaidőt, mivel már kimerítette az adott munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák számát. Ezeket az úgynevezett fordaszünnapokat (pl.: 2018. július 13.) az alperes nem heti pihenőidőként tartotta nyilván, hanem úgy jelent meg a munkaidő-beosztásban, hogy az alperes oda nem osztott be munkaidőt. Ezen kívüli is előfordult, hogy a felperes távollétének jogcímét külön nem tüntette fel az alperes a munkaidő-beosztásban.

[2] A munkaidő-beosztás meghatározásakor a kollektív szerződés rendelkezése alapján az alperes minden naptári héten biztosította a minimálisan 42 óra heti pihenőidőt, továbbá havi egy alkalommal szombat 0 órától hétfő reggel hat óráig terjedő ún. hétvégi heti pihenőidőt. A heti pihenőidő mértéke a munkaidőkeret átlagában elérte heti 48 órát. Olykor előfordult az is, hogy az alperes a törvényi minimumot meghaladó mértékben biztosított heti pihenőidőt a felperesnek.

[5] Az alperes a kollektív szerződés rendelkezéseinek megfelelően 12 óra napi pihenőidőt biztosított oly módon, hogy a napi pihenőidő lakóhelyen történő eltöltése érdekében a munkába menetel és a hazautazás idejére a Kollektív Szerződés 10. sz. mellékletének 17. §-ában, valamint a KSZ Helyi függeléke 6. sz. mellékletének II. A. pontjában foglaltak szerint utanként másfél óra utazási normaidőt biztosított a felperes részére. Azokban az esetekben azonban, mikor a munkavégzést heti pihenőidő követte, az alperes sem a napi pihenőidőt sem pedig az utazási normaidőt nem biztosította. E munkaidő-beosztási gyakorlat 67,5 óra rendkívüli munkavégzést eredményezett, melynek 76.920, forint ellenértékét az alperes a mai napig nem fizette meg a felperesnek.

[6] A Miskolci Törvényszék jelen perrel azonos tárgyú eljárásban azonos jogkérdéseket érintően az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban EUB) előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló Európai Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelv 3. és 5. cikkének értelmezése érdekében. Az EUB előtt az előzetes döntéshozatali eljárás a ítélet száma1. szám alatt volt folyamatban (a továbbiakban EUB ítélet). A bíróság a 11.M.70.157/2021/34. sz. alatti, jegyzőkönyvbe foglalt végzésében az eljárást az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette, az eljárás folytatását a 11.M.70.157/2021/36. számú végzésével rendelte el.

Felperes keresete

[7] Felperes 2021. február 8. napján keresetet terjesztett elő 866.735,- forint megfizetése érdekében, mely követelését a perfelvétel során több alkalommal is pontosította. Végleges formájában a KSZ 10. számú mellékletének 11. §-ára alapítva, rendkívüli munkavégzés díjazása címén a 2018. január 1-jétől 2018. november 30. napjáig terjedő időszakra bruttó 92.184,- forint és ezen tőkeösszeg után 2018. július 27. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest (főkövetelés 11.M.70.245/2023/16. sz. jkv. 2. o.; kamatkövetelés 11.M.70.157/2021/12. sz. irat 2.7.6. pont). Ezen felül igényt tartott a peres eljárással felmerült költségeinek megtérítésére, melyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (6) bekezdése alapján mérlegeléssel kért megállapítani azzal, hogy az eljáró jogi képviselő ÁFA körbe tartozik (11.M.70.245/2023/16.sz. jkv.).