A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21615/2015/5. számú határozata birtokháborítás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 98. §, 100. §, 140. §] Bírók: Kakuk Gabriella, Rada Lajos, Urhelyi Rita

... Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

3. Pf. .../2015/5. szám

A ... ... ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe 1.) felperesnek - ... (fél címe 1 fsz. 2.) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt indított perében a ... Járásbíróság előtt 5.P..../2014. szám alatt folyamatba tett perében az elsőfokú bíróság 2015. október 28. napján kelt 27. sorszámú ítélete ellen az felperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az I. - II. r. alpereseket eltiltja a ... .... hrsz.-ú társasházi ingatlan közös használatban lévő területeiről felvételt készítő kamerák további működtetésétől és egyben kötelezi az I. - II. r. alpereseket, hogy a fenti ingatlan közös használatban lévő területeiről felvételt készítő kamerákat 30 nap alatt távolítsák el, mellőzi a felperes perköltségben marasztalását.

Kötelezi az I. - II. r. alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 263.440 (kettőszázhatvanháromezer-négyszáznegyven) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy a perbeli ingatlan társasházként került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A társasház négy lakásból áll, amelyek az ingatlan négy sarkán helyezkednek el. Az ingatlanok közötti részre egy nagy kapu biztosít bejáratot és ez a rész a tulajdonostársak közös használatában van. Rögzítette, hogy a társasház tulajdont alapító okirat 2003. november 27. napján kelt, 2005. augusztus 28.-án került módosításra, ezt követően egy pontosan meg nem határozható időpontban az új tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy a társasházra nézve a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazzák.

Az I. r. és házastársa, a II. r. alperes 5 db kamerát szerelt fel az I. r. alperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlanra 2013. július 3. és 2013. augusztus 3. közötti időpontban oly módon, hogy azok az I. r. alperes kizárólagos használatában, valamint a tulajdonostársak által közös használatában lévő ingatlanrészt is veszik. A négy lakástulajdonos közül három tulajdonostárs a kamerák felszereléséhez hozzájárult, míg a negyedik ingatlan tulajdonosai - köztük a felperes - ehhez nem járultak hozzá.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa meg az I. és II. r. alperesnek a közös tulajdonban álló, közös területek megfigyelését végző, törvényellenesen telepített és üzemeltetett kamerarendszer további működtetését, egyúttal az I. és II. r. alperest saját költségén kötelezze az általuk jogellenesen felszerelt valamennyi kamera leszerelésére. Hivatkozott arra, hogy egyrészt az a kívánt célra nem alkalmas, továbbá nem szeretnének kontrollálatlanul folyamatos és dokumentált megfigyelés alá kerülni. Sérelmezte, hogy a konkrét telepítés és felszerelés kérdésében a tulajdonosi közösségben az alperesek előzetesen nem egyeztettek és a tulajdonosok a közös tulajdonban álló épületrészek, helységek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről nem hoztak határozatot. Hivatkozott arra, hogy a személyhez fűződő jogai sérültek a kamerarendszer működtetése következtében, ugyanis a képmáshoz való jog abszolút szerkezetű jog, annak megsértésétől mindenkinek tartózkodnia kell. Hivatkozott továbbá a 2011. évi CXII. tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, mivel I. r. alperes nem tekinthető adatkezelőnek. Mindezekre figyelemmel a Ptk. 100. §, 98. és 99. §, valamint a 115. § -ban foglaltakra alapítottan kérte az I. - II. r. alperesek kereseti kérelemében foglaltak szerinti kötelezését.

Az I. és II. r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésükben előadták, hogy a kamerarendszer kiépítése mellett szavazó tulajdonostársak többségi határozatot hoztak, amely minőségi többséget jelent. A társasházi törvény 13. § (3) bekezdés alapján a négy lakásos társasház vonatkozásában a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alkalmazhatóak, ezért a Ptk. 140. § (2) bekezdését tekintették irányadónak. Hivatkoztak arra, hogy a felszereléshez érdekük fűződött, mivel több ízben betörés történt a perbeli ingatlanban. A II. r. alperessel szemben a kereset elutasítását még arra hivatkozással is kérték, hogy nem tulajdonosa az ingatlannak.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította kötelezte, hogy fizessen meg az I. és II. r. alperesek részére egyetemlegesen 20.000 Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

Döntése indokolásában megállapította, hogy az ingatlan tulajdonosai akként foglaltak állást, hogy a társasházra nézve a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait fogják alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a négy lakástulajdonosból három tulajdonostárs a kamerák felszereléséhez hozzájárult, ezért megvan az a Ptk. 140. § (1) (2) bekezdése szerinti szükséges többségi határozat, amely alapján a közös tulajdonban álló részek megfigyelésére is lehetőség van a felszerelt kamerák által. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem tudta megjelölni azt a különös indokot, amely miatt sérelmes számára a kamerarendszer. Ezzel szemben az I. és II. r. alperes meg tudták jelölni méltányolható érdeküket azt, hogy a betörések ellen kívántak ilyen módon védekezni. Tekintettel arra, hogy a felperes még megjelölni sem tudta méltányos érdekét, így az I. r. alperes nem követett el birtokháborítást a felperes sérelmére. Álláspontja szerint az érdeksérelem megállapítása nem ténykérdés, hanem mérlegelési kérdés. Felperes nem tudott olyan indokot megjelölni a fentiek szerint, amely erősebb lenne az alperesi érdeknél. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott jogsértések, személyhez fűződő jogainak megsértése, valamint az információs törvény szabályainak megsértése miatt a felperes külön eljárást indíthat az ide vonatkozó szabályok alapján. Kiemelte, hogy a közös használatban lévő rész tekintetében valamennyi tulajdonosnak ugyanolyan jogai vannak és a tulajdonostársak közül három lakás tulajdonosai a kamerák felszereléséhez hozzájárultak, ilyen módon a negyedik lakás tulajdonosa abban az esetben is el kell hogy fogadja a többségi akaratot, amennyiben ellenzi is a kamerákat.

Mivel a bíróság nem állapított meg a felperes sérelmére elkövetett birtokháborítást, ilyen módon a kamerák leszerelésére sem kötelezte az I. és II. r. alperest.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperesek kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását kérte.

Kiemelte, hogy a kamerarendszerrel kapcsolatosan az elsőfokú eljárásban pontosan megjelölte tulajdonosi érdeksérelmét, az alperesek minden garanciális feltétel és kötelezettség teljesítése nélkül ellenőrzik és rögzítik a közös társasházi területek használatát, ezáltal őt és családtagjait, továbbá látogatóit ellenőrizetlenül és beleegyezés nélkül megfigyelik, kifejtette, hogy nem kíván folyamatos és dokumentált megfigyelés alá kerülni. Az I. r. alperes mint a kamerarendszer üzemeltetőjeként megjelölt személy az előírt képzettséggel és hivatalos engedéllyel nem rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy a 2003. évi CXXXIII. tv., a társasházi törvény 25. §-ban rögzített szabályokkal szemben, valamint a közös tulajdon használatára vonatkozó szavazás mellőzésével került sor a kamerarendszer kiépítésére, mely az alperesek magán kamerarendszerének minősül. A közös használatban lévő területek rögzítését csak társasházi kamerarendszer figyelheti meg a társasházi törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján.